Templom

Méretében és művészettörténeti értékében is a nagyobbak közé tartozik a kéttornyos, egyenes szentélyzáródású, altemplommal is rendelkező templom - az egri Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom, közkeletű nevén Barátok temploma. Az egyhajós barokk templom műemlék. Nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik. A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. Nyitvatartási időben egész évben ingyen látogatható. A temlomban esküvőket is tartanak.

A Debreceni Református Kollégium a Nagytemplommal együtt Nemzeti Emlékhely.

Nandafalva 1979-ben alakult. Kezdetben a ma jóga kolostorként működő szomszédos épületben gyakorolta lelki életét a közösség; a tanya egyik szobáját rendezték be kápolnának. A rendszerváltást követően újabb családok költöztek a lelki oázist jelentő alföldi tanyavilágba. A hagyományos hindu és magyar elemeket ötvöző új templom 2000-ben épült. A közösség a Hindu Vaisnava Egyház és a Magyar Vaisnava Hindu Egyesület közhasznú szervezet keretein belül folytatja tevékenységét. Rendszeresen szervez egyházi, kulturális és oktatási programokat közművelődési és közoktatási intézményekben.

A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény. A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma.

A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.

A Magyarok Nagyasszonya Sziklatemploma Budapesten található nemzeti szentély, építését Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára fejezte be Weichinger Károly. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz, a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. Misztikus hangulata és a dunai panoráma olyan turisztikai és spirituális élmény egyben, amelyet mindenkinek látnia kell egyszer!

A Szombathelyi Egyházmegye zalai területének egyetlen Szűz Mária tiszteletére szentelt, ősi kegy- és zarándokhelye Pusztacsatár. A települések zajától távol megbújó, érintetlen természeti környezete nem csak a lelki békére vágyó, hanem a természet nyugalmát kereső látogatókat is várja. Nagyboldogasszony napján évről évre ezrek zarándokolnak ide. Emellett az újra felfedezett Szent Márton európai zarándokútvonal egyik állomása is. Főbúcsúi augusztus 15. és szeptember 8-hoz kapcsolódóan vannak: amennyiben szerdáig esnek, akkor az előtte vasárnap, ha szerda utánra esnek, akkor a következő vasárnap tartják.

A református templom, copf stílusban épült 1791-1795 között. 1801-ben leégett, 1804-re építette újjá Czigler Antal. 1820-1821-ben a templom északkeleti végét kitoldották, és karzattal 1822-ben pedig 9 változatú orgonával látták el. A bővítés 1875-ben folytatódott, a mai orgona 1824 és1828 között készült el. A déli kétszintes karzat fölött párnatagos, sisakos torony áll.

Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai. Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők. Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.

A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.