Budapest legrégebbi zsinagógája egyben az újjáéledő magyar zsidó közösség szimbóluma is. Egy olyan hely, ahol a közösség tagjai nem érték be kevesebbel, mint azzal, amit a kerület gazdag történelme diktált számukra: elkezdték újrarajzolni Óbuda zsidó arcát, amely a szocializmus évtizedeitől kezdve csaknem feledésbe merült.
Kiemelt partner
Budapest legrégebbi zsinagógája egyben az újjáéledő magyar zsidó közösség szimbóluma is. Egy olyan hely, ahol a közösség tagjai nem érték be kevesebbel, mint azzal, amit a kerület gazdag történelme diktált számukra: elkezdték újrarajzolni Óbuda zsidó arcát, amely a szocializmus évtizedeitől kezdve csaknem feledésbe merült.
Kiemelt partner
Budapest legrégebbi zsinagógája egyben az újjáéledő magyar zsidó közösség szimbóluma is. Egy olyan hely, ahol a közösség tagjai nem érték be kevesebbel, mint azzal, amit a kerület gazdag történelme diktált számukra: elkezdték újrarajzolni Óbuda zsidó arcát, amely a szocializmus évtizedeitől kezdve csaknem feledésbe merült.
Kiemelt partner
Kiemelt partner
Kiemelt partner
2021-ben nyitotta meg kapuit az elmúlt évtizedekben a TIT irodaházaként működő épületben Újbuda új zsinagógája, azzal a céllal, hogy otthont adjon a környék zsidó közösségének.
Kiemelt partner
A lakóházak közé ékelt épületet 1886-ban emelték, a Budapesti Talmud Egylet (Sász Chevra) számára. A kétszintes zsinagógát Felnner Sándor tervei alapján építették, a korai szecesszió jegyeit ötvözi a neogótikus és neoreneszánsz stílussal. 2022-ben a zsinagóga belső terét gondos feltárás és tervezés után restaurálták, hogy visszaadják eredeti pompáját, még részletesebb kidolgozásában, a mai kor igényeinek is megfelelő megoldásokkal.
Kiemelt partner
A lakóházak közé ékelt épületet 1886-ban emelték, a Budapesti Talmud Egylet (Sász Chevra) számára. A kétszintes zsinagógát Felnner Sándor tervei alapján építették, a korai szecesszió jegyeit ötvözi a neogótikus és neoreneszánsz stílussal. 2022-ben a zsinagóga belső terét gondos feltárás és tervezés után restaurálták, hogy visszaadják eredeti pompáját, még részletesebb kidolgozásában, a mai kor igényeinek is megfelelő megoldásokkal.
Kiemelt partner
A lakóházak közé ékelt épületet 1886-ban emelték, a Budapesti Talmud Egylet (Sász Chevra) számára. A kétszintes zsinagógát Felnner Sándor tervei alapján építették, a korai szecesszió jegyeit ötvözi a neogótikus és neoreneszánsz stílussal. 2022-ben a zsinagóga belső terét gondos feltárás és tervezés után restaurálták, hogy visszaadják eredeti pompáját, még részletesebb kidolgozásában, a mai kor igényeinek is megfelelő megoldásokkal.
Kiemelt partner
A magyarok monumentális fő temploma az Esztergomi Bazilika. Az esztergomi Várhegyen magasodó Bazilika hazánk legnagyobb temploma, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza. A magyar klasszicizmus remekművére a legszebb rálátás a Duna felől, a Mária Valéria-hídról ígérkezik. A magaslaton álló templom és a mellette lévő középkori vár a Dunakanyar meghatározó látványa. Az esztergomi bazilika emeletén működő Főszékesegyházi Kincstár Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös- és textilgyűjteménye van.
A magyarok monumentális fő temploma az Esztergomi Bazilika. Az esztergomi Várhegyen magasodó Bazilika hazánk legnagyobb temploma, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza. A magyar klasszicizmus remekművére a legszebb rálátás a Duna felől, a Mária Valéria-hídról ígérkezik. A magaslaton álló templom és a mellette lévő középkori vár a Dunakanyar meghatározó látványa. Az esztergomi bazilika emeletén működő Főszékesegyházi Kincstár Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös- és textilgyűjteménye van.
A magyarok monumentális fő temploma az Esztergomi Bazilika. Az esztergomi Várhegyen magasodó Bazilika hazánk legnagyobb temploma, a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza. A magyar klasszicizmus remekművére a legszebb rálátás a Duna felől, a Mária Valéria-hídról ígérkezik. A magaslaton álló templom és a mellette lévő középkori vár a Dunakanyar meghatározó látványa. Az esztergomi bazilika emeletén működő Főszékesegyházi Kincstár Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös- és textilgyűjteménye van.
A Gyulai Evangélikus Egyházközösség temploma a város legforgalmasabb részén, a Béke sugárút mentén található. Timpanonos, dór oszlopos díszítésű, egytornyos templom. Eklektikus stílusban épült 1927-1938-ig, Gerlóczi Gedeon tervei alapján. Az evangélikus templomot az első világháború és az 1925-ös árvíz után 1927. december 18-án avatták fel. A templom építését egy, az egész országra kiterjedő gyűjtési mozgalom segítségével finanszírozták.
A Gyulai Evangélikus Egyházközösség temploma a város legforgalmasabb részén, a Béke sugárút mentén található. Timpanonos, dór oszlopos díszítésű, egytornyos templom. Eklektikus stílusban épült 1927-1938-ig, Gerlóczi Gedeon tervei alapján. Az evangélikus templomot az első világháború és az 1925-ös árvíz után 1927. december 18-án avatták fel. A templom építését egy, az egész országra kiterjedő gyűjtési mozgalom segítségével finanszírozták.
A Gyulai Evangélikus Egyházközösség temploma a város legforgalmasabb részén, a Béke sugárút mentén található. Timpanonos, dór oszlopos díszítésű, egytornyos templom. Eklektikus stílusban épült 1927-1938-ig, Gerlóczi Gedeon tervei alapján. Az evangélikus templomot az első világháború és az 1925-ös árvíz után 1927. december 18-án avatták fel. A templom építését egy, az egész országra kiterjedő gyűjtési mozgalom segítségével finanszírozták.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.
A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.
A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.
A Nagygannán 1770-ben épült fatemplom helyett új templom építését határozta el gróf Esterházy Miklós 1808-ban. Az építkezést 1812-ben Charles Moreau francia építész tervei alapján kezdte el Joseph Czehmaister tatai építőmester, de egy év múlva visszavonták megbízatását és a munkát Josef Franz Engel az Esterházy család bauinspektora folytatta. A több mint 300 ezer forintot felemésztő építkezés befejeztével a templomot 1818 nyarán szentelték fel.
A Nagygannán 1770-ben épült fatemplom helyett új templom építését határozta el gróf Esterházy Miklós 1808-ban. Az építkezést 1812-ben Charles Moreau francia építész tervei alapján kezdte el Joseph Czehmaister tatai építőmester, de egy év múlva visszavonták megbízatását és a munkát Josef Franz Engel az Esterházy család bauinspektora folytatta. A több mint 300 ezer forintot felemésztő építkezés befejeztével a templomot 1818 nyarán szentelték fel.
A Nagygannán 1770-ben épült fatemplom helyett új templom építését határozta el gróf Esterházy Miklós 1808-ban. Az építkezést 1812-ben Charles Moreau francia építész tervei alapján kezdte el Joseph Czehmaister tatai építőmester, de egy év múlva visszavonták megbízatását és a munkát Josef Franz Engel az Esterházy család bauinspektora folytatta. A több mint 300 ezer forintot felemésztő építkezés befejeztével a templomot 1818 nyarán szentelték fel.
A Sziklatemplomba betérő látogató rácsodálkozhat Isten teremtő művének, s az ember lelki és fizikai erőkifejtésének csodálatos összefonódására. A gazdag történelmi örökséget, a nemzeti, kulturális, vallási, természeti értékeinket mintegy összefogó Sziklatemplom, ha nem is teljes képet, de egy finom metszetet ad arról, ami magyar és keresztény. Bízunk benne, hogy a templom, és az itt szolgálatot teljesítő magyar alapítású Rend, a Pálosok, Pázmány mondása szerint, valóban az ország fejlődésének jelzője, és nem csak jelzője, hanem annak segítője is lesz.
A Sziklatemplomba betérő látogató rácsodálkozhat Isten teremtő művének, s az ember lelki és fizikai erőkifejtésének csodálatos összefonódására. A gazdag történelmi örökséget, a nemzeti, kulturális, vallási, természeti értékeinket mintegy összefogó Sziklatemplom, ha nem is teljes képet, de egy finom metszetet ad arról, ami magyar és keresztény. Bízunk benne, hogy a templom, és az itt szolgálatot teljesítő magyar alapítású Rend, a Pálosok, Pázmány mondása szerint, valóban az ország fejlődésének jelzője, és nem csak jelzője, hanem annak segítője is lesz.
A Sziklatemplomba betérő látogató rácsodálkozhat Isten teremtő művének, s az ember lelki és fizikai erőkifejtésének csodálatos összefonódására. A gazdag történelmi örökséget, a nemzeti, kulturális, vallási, természeti értékeinket mintegy összefogó Sziklatemplom, ha nem is teljes képet, de egy finom metszetet ad arról, ami magyar és keresztény. Bízunk benne, hogy a templom, és az itt szolgálatot teljesítő magyar alapítású Rend, a Pálosok, Pázmány mondása szerint, valóban az ország fejlődésének jelzője, és nem csak jelzője, hanem annak segítője is lesz.
Hajdúszoboszló Görög katolikus temploma a város központjában, a Szilfákalja utca 29/A szám alatt, a Kovács Máté művelődési központ szomszédságában található. A templomot, mely egyben Hajdúszoboszló legifjabb temploma 1994-ben építette a városi görög katolikus közösség. A tervező Lengyel István, aki az építkezésnél a modern alapanyagokat és a bizánci építészeti jegyeket együttesen alkalmazta. Ez által új épített öröksége lett a Hajdúszoboszlónak, melyben egyesül a modern építészet és az ókori művészet. A templom belsejét díszítő ikonok Latorcainé Újházi Aranka munkái.
Hajdúszoboszló Görög katolikus temploma a város központjában, a Szilfákalja utca 29/A szám alatt, a Kovács Máté művelődési központ szomszédságában található. A templomot, mely egyben Hajdúszoboszló legifjabb temploma 1994-ben építette a városi görög katolikus közösség. A tervező Lengyel István, aki az építkezésnél a modern alapanyagokat és a bizánci építészeti jegyeket együttesen alkalmazta. Ez által új épített öröksége lett a Hajdúszoboszlónak, melyben egyesül a modern építészet és az ókori művészet. A templom belsejét díszítő ikonok Latorcainé Újházi Aranka munkái.
Hajdúszoboszló Görög katolikus temploma a város központjában, a Szilfákalja utca 29/A szám alatt, a Kovács Máté művelődési központ szomszédságában található. A templomot, mely egyben Hajdúszoboszló legifjabb temploma 1994-ben építette a városi görög katolikus közösség. A tervező Lengyel István, aki az építkezésnél a modern alapanyagokat és a bizánci építészeti jegyeket együttesen alkalmazta. Ez által új épített öröksége lett a Hajdúszoboszlónak, melyben egyesül a modern építészet és az ókori művészet. A templom belsejét díszítő ikonok Latorcainé Újházi Aranka munkái.
