Nyíradony határában, a Gúti erdőben, a 13. században épült meg a Gutkeled nemzetség, Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt román stílusú monostora. Az egykori egyhajós, sekrestyével ellátott templom megmaradt falrészeit keskeny ablaknyílások tagolják. A festői szépségű, ligetes környezetben álló, romjaiban is romantikus hangulatot árasztó Pusztatemplom a kirándulók kedvelt célpontja.
Nyíradony határában, a Gúti erdőben, a 13. században épült meg a Gutkeled nemzetség, Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt román stílusú monostora. Az egykori egyhajós, sekrestyével ellátott templom megmaradt falrészeit keskeny ablaknyílások tagolják. A festői szépségű, ligetes környezetben álló, romjaiban is romantikus hangulatot árasztó Pusztatemplom a kirándulók kedvelt célpontja.
Nyíradony határában, a Gúti erdőben, a 13. században épült meg a Gutkeled nemzetség, Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt román stílusú monostora. Az egykori egyhajós, sekrestyével ellátott templom megmaradt falrészeit keskeny ablaknyílások tagolják. A festői szépségű, ligetes környezetben álló, romjaiban is romantikus hangulatot árasztó Pusztatemplom a kirándulók kedvelt célpontja.
A Gyulavári református templom elődjét – mely 1787-re készült el – lebontották. Ennek a helyén épült fel a jelenlegi templom 1892-ben a neves fizikus, Bay Zoltán édesapja, Bay József lelkipásztori szolgálata idején. A templomot, melyet Székely Mihály békéscsabai építőmester tervezett, Vágner József békéscsabai és M. Szabados Antal gyulai építőmester építette. Bay József emlékiratát a toronyban helyezték el.
A Gyulavári református templom elődjét – mely 1787-re készült el – lebontották. Ennek a helyén épült fel a jelenlegi templom 1892-ben a neves fizikus, Bay Zoltán édesapja, Bay József lelkipásztori szolgálata idején. A templomot, melyet Székely Mihály békéscsabai építőmester tervezett, Vágner József békéscsabai és M. Szabados Antal gyulai építőmester építette. Bay József emlékiratát a toronyban helyezték el.
A Gyulavári református templom elődjét – mely 1787-re készült el – lebontották. Ennek a helyén épült fel a jelenlegi templom 1892-ben a neves fizikus, Bay Zoltán édesapja, Bay József lelkipásztori szolgálata idején. A templomot, melyet Székely Mihály békéscsabai építőmester tervezett, Vágner József békéscsabai és M. Szabados Antal gyulai építőmester építette. Bay József emlékiratát a toronyban helyezték el.
Hévíz Egregy településrészén, a borozósor felé vezető út mellett látható a sokak által „zöld templomnak” is nevezett Jézus Szíve Templom. A templomot Bocskai János építész tervei alapján építették. A harangtorony a 20. század elején, a templomhajó 1994-95-ben épült fel.
A Tiszakécskei Szentháromság Templom Kécske falu a mostani katolikus templom körül helyezkedett el, nevét 1246-tól említik okiratok. Az eredeti templom a mostani helyén állt, de elpusztult a törtök uralom idején. 1989-ben öt kilométerre tőlünk északkelti irányban, Bög határában föltárták a Kincsem parti templom alapjait. A mi templomunk is hasonló lehetett. A terület birokosai voltak többek között Nagy Lajos király, Vezsenyi László, Kinizsi Pál. A török alatt elpusztult a falu, lakói hol Nagykőrösre menekültek, hol a Tiszától védettebb részre, a mostani református templom környékére. A török kiűzésekor mindössze 16 református család élt a mostani Ókécskén. A terület Abony város birtoka lett. Abony vezetősége telepített ide 300 katolikus családot a Felvidékről, Hont és Gömör vármegyéből, főként magyarokat, részben szlovákokat is. 1743-ban alapították újra a katolikus plébániát.
A Tiszakécskei Szentháromság Templom Kécske falu a mostani katolikus templom körül helyezkedett el, nevét 1246-tól említik okiratok. Az eredeti templom a mostani helyén állt, de elpusztult a törtök uralom idején. 1989-ben öt kilométerre tőlünk északkelti irányban, Bög határában föltárták a Kincsem parti templom alapjait. A mi templomunk is hasonló lehetett. A terület birokosai voltak többek között Nagy Lajos király, Vezsenyi László, Kinizsi Pál. A török alatt elpusztult a falu, lakói hol Nagykőrösre menekültek, hol a Tiszától védettebb részre, a mostani református templom környékére. A török kiűzésekor mindössze 16 református család élt a mostani Ókécskén. A terület Abony város birtoka lett. Abony vezetősége telepített ide 300 katolikus családot a Felvidékről, Hont és Gömör vármegyéből, főként magyarokat, részben szlovákokat is. 1743-ban alapították újra a katolikus plébániát.
A Tiszakécskei Szentháromság Templom Kécske falu a mostani katolikus templom körül helyezkedett el, nevét 1246-tól említik okiratok. Az eredeti templom a mostani helyén állt, de elpusztult a törtök uralom idején. 1989-ben öt kilométerre tőlünk északkelti irányban, Bög határában föltárták a Kincsem parti templom alapjait. A mi templomunk is hasonló lehetett. A terület birokosai voltak többek között Nagy Lajos király, Vezsenyi László, Kinizsi Pál. A török alatt elpusztult a falu, lakói hol Nagykőrösre menekültek, hol a Tiszától védettebb részre, a mostani református templom környékére. A török kiűzésekor mindössze 16 református család élt a mostani Ókécskén. A terület Abony város birtoka lett. Abony vezetősége telepített ide 300 katolikus családot a Felvidékről, Hont és Gömör vármegyéből, főként magyarokat, részben szlovákokat is. 1743-ban alapították újra a katolikus plébániát.
A 12. század második felében emelt kiszombori rotunda a Dél-Alföld leginkább épségben megmaradt kora középkori építészeti emléke. A kívül kör alakú, belül hatkaréjos kialakítású, téglafalazatú templomforma kuriózum a magyarországi építészetben,
A Mátra aljában, a Zagyva folyó széles völgyére néző lankáson, egy festői szépségű helyen fekszik a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark. Az Emlékpark magaslatáról csodálatos panoráma nyílik a Mátrára és a Cserhátra. A közelben békésen legelésző tehenek, a távolban erdővel, mezővel borított hegyek és dombok idilli környezetet nyújtanak a békességre, nyugalomra vágyóknak.
A Mátra aljában, a Zagyva folyó széles völgyére néző lankáson, egy festői szépségű helyen fekszik a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark. Az Emlékpark magaslatáról csodálatos panoráma nyílik a Mátrára és a Cserhátra. A közelben békésen legelésző tehenek, a távolban erdővel, mezővel borított hegyek és dombok idilli környezetet nyújtanak a békességre, nyugalomra vágyóknak.
A Mátra aljában, a Zagyva folyó széles völgyére néző lankáson, egy festői szépségű helyen fekszik a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark. Az Emlékpark magaslatáról csodálatos panoráma nyílik a Mátrára és a Cserhátra. A közelben békésen legelésző tehenek, a távolban erdővel, mezővel borított hegyek és dombok idilli környezetet nyújtanak a békességre, nyugalomra vágyóknak.
A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia az egyik patinás egyházi központja Dél-Baranyának. Míg a középkorban a gyűdi templomközösség tartozott csak ide, a Hódoltság időszakát követően a ferencesek működése nyomán a környék református falvaiban megtelepedő katolikus családok lelki gondozása is feladatává vált. 1950 után az egyházmegyés papok által működtetett kegyhely folytatván ezt a gyakorlatot az egész környék katolikusait ellátta. Idővel egyre több helyen kápolna épült, majd külön plébániák létesültek, folyamatosan csökkentve a plébánia területét.
A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia az egyik patinás egyházi központja Dél-Baranyának. Míg a középkorban a gyűdi templomközösség tartozott csak ide, a Hódoltság időszakát követően a ferencesek működése nyomán a környék református falvaiban megtelepedő katolikus családok lelki gondozása is feladatává vált. 1950 után az egyházmegyés papok által működtetett kegyhely folytatván ezt a gyakorlatot az egész környék katolikusait ellátta. Idővel egyre több helyen kápolna épült, majd külön plébániák létesültek, folyamatosan csökkentve a plébánia területét.
A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia az egyik patinás egyházi központja Dél-Baranyának. Míg a középkorban a gyűdi templomközösség tartozott csak ide, a Hódoltság időszakát követően a ferencesek működése nyomán a környék református falvaiban megtelepedő katolikus családok lelki gondozása is feladatává vált. 1950 után az egyházmegyés papok által működtetett kegyhely folytatván ezt a gyakorlatot az egész környék katolikusait ellátta. Idővel egyre több helyen kápolna épült, majd külön plébániák létesültek, folyamatosan csökkentve a plébánia területét.
A Budavári Nagyboldogasszony templom kezdettől fogva kiemelkedő helye a magyar Mária-tiszteletnek és történelmi nagyjaink hódolatának, de kegyhellyé csak az 1686-ban, Buda visszafoglalásakor történt csoda után vált. A Budai várnegyed 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökségi Listáján, a várnegyeden belül a templom épülete is a világörökség részét képezi. Harang- és kilátótornya néhány éve megújult. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, amelyre 197 lépcső vezet fel, magassága 46,73 méter.
A Budavári Nagyboldogasszony templom kezdettől fogva kiemelkedő helye a magyar Mária-tiszteletnek és történelmi nagyjaink hódolatának, de kegyhellyé csak az 1686-ban, Buda visszafoglalásakor történt csoda után vált. A Budai várnegyed 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökségi Listáján, a várnegyeden belül a templom épülete is a világörökség részét képezi. Harang- és kilátótornya néhány éve megújult. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, amelyre 197 lépcső vezet fel, magassága 46,73 méter.
A Budavári Nagyboldogasszony templom kezdettől fogva kiemelkedő helye a magyar Mária-tiszteletnek és történelmi nagyjaink hódolatának, de kegyhellyé csak az 1686-ban, Buda visszafoglalásakor történt csoda után vált. A Budai várnegyed 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökségi Listáján, a várnegyeden belül a templom épülete is a világörökség részét képezi. Harang- és kilátótornya néhány éve megújult. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, amelyre 197 lépcső vezet fel, magassága 46,73 méter.
A gyulai Nádi Nagyboldogasszony plébániatemplom helyén már a török idők előtt is templom állt, benne őrizték a nagy tisztelettel övezett „Nádi Szűz Mária”-képet. Később, a török uralom alatt a templom és a kép is elpusztult. A Nádi Boldogasszony plébániatemplom ma híres búcsújáróhely hely.
A város legősibb temploma. Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A 13. századtól cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, hogy átváltozzon.
A város legősibb temploma. Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A 13. századtól cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, hogy átváltozzon.
A város legősibb temploma. Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A 13. századtól cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, hogy átváltozzon.
