Turizmus Program

Balatoni Húsvéti Nyuladalom

Jacuzzis szállás

Budapesti Húsvéti Sokadalom

A titkok hercege

TOP 100 úticél

Húsvét

Húsvéti sokadalom Budapesten a Városligetben! Felhőtlen szórakozás az egész családnak!
Siófok Fő terén mindenkit vár az év első nagy fesztiválja a Húsvéti Nyuladalom!
A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete
Mézesvölgyi Nyár - Szabadtéri színházi fesztivál 2025 Veresegyház
Gyulai tavaszi wellness kikapcsolódás - kedvező árakon teljes panziós akcióval!
Húsvéti sokadalom Budapesten a Városligetben! Felhőtlen szórakozás az egész családnak!
Siófok Fő terén mindenkit vár az év első nagy fesztiválja a Húsvéti Nyuladalom!
A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete
Mézesvölgyi Nyár - Szabadtéri színházi fesztivál 2025 Veresegyház
Gyulai tavaszi wellness kikapcsolódás - kedvező árakon teljes panziós akcióval!
Tavaszi programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel
Tavaszi programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel

Nagytemplom Debrecen

A Debreceni Református Kollégium a Nagytemplommal együtt Nemzeti Emlékhely.

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

A Nagytemplom legjellemzőbb adatai a következők: 90 cm magas falazott teraszon áll, kelet-nyugati irányú tulajdonképpeni mellékhajója 55 méter hosszú 15 méter széle, észak-déli főhajója (két végében az orgonákkal, déli végében a szószékkel) 38 méter hosszú és 14 méter széles. A tornyok magassága 61 méter. Befogadóképességét illetően igen eltérő adatok láttak már napvilágot, mintegy 3000 ülőhely van benne. A templombelső monumentalitását csak fokozzák a fehérre festett hatalmas falfelületek és a sarokpilaszterek árnyékhatása. Mindezt a berendezés fentebb ismertetett puritánsága csak erősíti.

Már a 12. században állott egy templom a mai Nagytemplom helyén, ennek „Szent András” neve András apostol, bizánci szent tiszteletére utal. Az 1564. évi tűzben elpusztult háromhajós csarnoktemplom a 14. század második harmadában, Nagy Lajos király idején épült ki egy korábbi, egyhajós, sokszögzáródású szentélyű templom bővítéseként. A gótikus templomból ismert, nevezetes zászlós, bárányos zárókő is Nagy Lajos korából való, a Debrecen címerében szereplő zászlós bárány ábrázolása igen elterjedt volt a 14. század végén az építészetben. Elképzelhető hogy a 15. század közepén is módosítottak a csarnoktemplom szerkezetén, azt mindenestre elmondhatjuk, hogy a Szent András templom a Tiszántúl legnagyobb gótikus csarnoktemploma volt három hajójával, hat-hat oszloppal, kb. ötven méteres hosszával és tizenhat méteres szélességével. A gótikus Szent András templom a három település vagy falurész, Debrecen, Szentlászlófalvának és Mesterfalvának összenövésénél, területi találkozásánál épült fel, amikor a három település elméletileg már egy településsé olvadt össze. A reformáció korában, a 16. században Debrecen már a történeti Tiszántúl legjelentősebb városa, csaknem tízezer lakossal

1564-ben szeptember 4-én leégett a Szent András templom, ezután 62 évig romokban állt. Bethlen Gábor támogatásával 1626-ban fogtak hozzá az immár csak „András” néven emlegetett templom újjáépítéséhez (ekkor nevezték már „Öreg” azaz „Nagy” templomnak is). A gótikus boltozatokat nem állították helyre, a gerendás falmennyezetet téglapillérekkel támasztották alá a faragott kőoszlopok helyett. Az északi fal mellé egy, a déli fal mellé két porticust [előcsarnokot] építettek, a templom tornyát cserepes tető fedte (innen nevezték Cserepes- vagy Fehér-toronynak). A torony csúcsán aranyozott sisakgomb volt, a toronyban óra is került, mely egy díszes, fémből készült hold járásával mutatta az időt. A templom falait Bethlen Gábor címere, valamint a fejedelem előtt tisztelgő és az újjáépítést elmesélő latin és magyar feliratok díszítették.

Kisebb-nagyobb sérüléseket folyamatosan okoztak a Debrecenben oly gyakran fellobbanó, néha hatalmas pusztulást okozó tüzek, melyek közül az 1802-es majd a templomépület vesztét is okozza. Mivel a templom helyreállítására semmi remény nem volt, 1803-1805 között elbontották a középkori katedrális maradványait.

Az egyházvezetés felvette a kapcsolatot a Református Kollégium sikeres tervét elkészítő Péchy Mihállyal, akiről tudni kell, hogy egykor kollégiumi diák volt, a 19. század elején Nagyszebenben élt, mint katonamérnök, őrnagyi rangban szolgált, végezetül unokaöccse volt Péchy Imrének, a debreceni egyház főgondnokának. A tervek szerint a déli, piactér felőli oldalra került a kettős torony, alapvetően megváltoztatva és meghatározva ezzel a Nagytemplom ma ismert jellegzetes formáját: tehát az egykori, hagyományosan keleti-nyugati irányú csarnoktemplom helyett merőben új, főhomlokzatával a mai Kossuth térre, az egykori vásártérre néző épület tervei rajzolódtak ki.

1809-re készült el a falazat, 1814-re fejezték be a főhajó boltozását, a karzatok elhelyezését, 1818-ra húzták fel a keleti, 1822-re a nyugati tornyot. A templom külső munkálataival egyidőben, 1817-ben hozzákezdtek a belső berendezés kialakításához. Ekkor a Református Kollégium rajztanárának, Kiss Sámuelnek a tervei alapján Pesten elkészítették a ma is látható empire stílusú szószéket. Az úrasztala és az azt körülvevő korlát Dohányosi József debreceni asztalosmester munkája A padokat helyi asztalosok készítették el.

A belső berendezéshez tartozott még a templom orgonája. A kétmanuálos, 30 regiszteres, „pedálés” klasszicista orgona Jakob Deutschmann bécsi mester munkája. A berendezés részét képezi immár másfél évszázada az a karosszék is, amelyet 1842-ben adományozott egy gyülekezeti tag a Nagytemplomnak, s amelyben Kossuth Lajos ült 1849. április 14-én, a Habsburg ház trónfosztása kihirdetésekor. Az 1802-ben megsérült Rákóczi-harangot csak 1873-ban öntötték újjá, ekkor vágták ki belőle azt a Rákóczi család címerét és a jelmondatot tartalmazó részt, amely most a Református Kollégium Oratóriumában látható.

Csak nagyobb egyházi ünnepeken kerülnek elő a templomi berendezéshez tartozó, igen gazdag úrasztali felszerelések (kelyhek, kannák, edények, terítők, abroszok). Ezek legkorábbi darabjai a 17. századból származnak, nem egy közülük jellegzetes debreceni ötvösmunka, esetleg erdélyi fejedelmek ajándéka.

Jegyárak:

Felnőtt A túra: 600 Ft
Felnőtt B túra: 700 Ft
Diák/nyugdíjas A túra: 400 Ft
Diák/nyugdíjas B túra: 500 Ft
Családi jegy: 2000 Ft

Forrás: A Nagytemplom honlapja

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Megosztás

Nagytemplom Debrecen

Nagytemplom Debrecen

Értékelések (0)

Kifejezetten ajánlom

(0)

Kifejezetten nem ajánlom

(0)

Nagyon ajánlom

(0)

Nagyon nem ajánlom

(0)

Ajánlom

(0)

Nem ajánlom

(0)

Találatok száma: 0

Siófok Fő terén mindenkit vár az év első nagy fesztiválja a Húsvéti Nyuladalom!
Húsvéti sokadalom Budapesten a Városligetben! Felhőtlen szórakozás az egész családnak!
A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete
Mézesvölgyi Nyár - Szabadtéri színházi fesztivál 2025 Veresegyház
Aktív wellness pihenés Tisza-tónál: gazdag programkínálat
Siófok Fő terén mindenkit vár az év első nagy fesztiválja a Húsvéti Nyuladalom!
Húsvéti sokadalom Budapesten a Városligetben! Felhőtlen szórakozás az egész családnak!
A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete
Mézesvölgyi Nyár - Szabadtéri színházi fesztivál 2025 Veresegyház
Aktív wellness pihenés Tisza-tónál: gazdag programkínálat

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Legjobb élmények

Húsvéti sokadalom Budapesten a Városligetben! Felhőtlen szórakozás az egész családnak!
Siófok Fő terén mindenkit vár az év első nagy fesztiválja a Húsvéti Nyuladalom!
A titkok hercege – Gesualdo rejtélyes élete