Egyéb

A Pákozdi Katonai Emlékpark részét képező Doni Kápolna a II. világháború idején, 1943-ban a Don-kanyarban elesettek emlékét őrzi. A katonák akkor embertelen hidegben, hiányos felszereléssel küzdöttek a túlerővel szemben. A Don menti harcokban hősi halált halt, megsebesült, illetve fogságba esett katonák és családjaik emlékére épített Don-kanyar emlékkápolna fontos üzenete, hogy a jövő nemzedékének megőrizze nemcsak a hősök emlékét, hanem hirdesse a becsület, a hazaszeretet, a családhoz való kötődés értékeit is.

A parancsteljesítés közben, fegyverrel a kezében eleső katona mindig hős. A Pákozdi Katonai Emlékparkban található Elesettek Emlékhelye a háborúban áldozatul esett katonák előtt tiszteleg, nekik állít méltó emléket.

A Mártírok emlékpontja az 1848/49-es szabadságharcot követő véres megtorlás áldozatainak állít emléket Pákozdon, a Katonai Emlékparkban és Nemzeti Emlékhelyen. Az aradi vértanúk fából készült, faragott emlékoszlopain a kivégzés módjára az oszlopok felső részén végigfutó golyó, illetve sodrott kötél mintázat emlékeztet.

Fekete István Ajka város díszpolgára. Ajkán nagy tisztelettel, szeretettel és lelkesedéssel őrzik emlékét. Van emlékszobája, benne gipsz mellszobra Z. Soós István alkotása. A városligeti Csónakázó-tó szigetlén elhelyezett bronz mellszobra Borsos Miklós alkotása. Kedvenc állatfiguráiból szoborpark létesült, a szobrok Samu Katalin alkotásai. A város különböző pontjain pedig három emléktáblája van. Egyik a Fő u. 1.sz. ház előtt, ahol egykor a családi házban élt és dolgozott. A másik a Városi Múzeum falán. A harmadik a róla elnevezett általános iskola falán egy alumínium dombormű, Sashegyi József alkotása.

Molnár Gábor a XX. század egyik legnépszerűbb vadász- és útibeszámoló írója. Budapesten látta meg a napvilágot, mégis ajkainak vallotta magát. Gyermekkora nagy részét Ajka-Csingervölgyben élő nagyszüleinél töltötte. Csingerhez nagyapja, Beitl Károly révén kötődött, aki a csingeri bányászok első generációjához tartozott. A csingeri, bódéi és csékúti fákhoz, a barátokhoz kötődtek a gyermek Molnár Gábor érdekes, az életét meghatározó élményei. A bányászkolónia lakóinak összetartozása, a nagyszülők erkölcsisége és reális életszemlélete adta azokat az alapokat, amire felnőtt korában épített. Felnőttként is szívesen visszalátogatott Ajkára. A Városi Múzeumban lévő emlékszobája az utazó író életének, útjainak tárgyi emlékeit, használati tárgyait, a vadászat szerszámait, kéziratait és műveit őrzi. Végakaratának megfelelően az ajkacsingervölgyi temetőben nyugszik, sírját Medgyessy Miklós kopjafa alkotása jelzi.

Az 1956-os eseményekre emlékező, állandó kiállítási teret adott át Szank Község Önkormányzata, amely az oda vezető utat éppúgy a látogatók elé tárja, mint ahogy az akkori események megtorlását is megkísérli érzékeltetni. A történelmi előzmények bemutatása mellett helyi és a közelben élő embereknek is emléket állít. Hirdetőoszlopok korabeli plakátokkal, a megtorlás megyénkben élő áldozatainak nevei falra festve, utcakép a forradalom idejéből, az előzményeket bemutató film egy vetítő teremben és egy Csepel teherautó is várja a látogatókat. A kiállítótérnek nyitvatartási ideje nincs, bejelentkezés útján tud látogatókat fogadni!

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fő szimbóluma a millenniumi Árpád-emlékmű. A millennium korában az országgyűlés az 1896. évi VII. törvénycikkben örökítette meg a honfoglalás ezredik évfordulóját (`a honalapitás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról`). A VIII. törvénycikk rendelkezik `a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről`, köztük a pusztaszeri emlékműről, melyet - romantikus szóhasználattal élve - az első országgyűlés emlékére állíttattak.

Borsodszirák központjában, a község közintézményei által körbefogott területen található a Bartók Béla Emlékpark. A parkban Bartók Béla szobra mellett, sétányok, pihenőpadok és kandelláberek találhatók, míg a peremterületen kulturált parkolók teszik kényelmessé a park megközelítését.

Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.

18. századi műemlék kúria. Magtár, gazdasági épületek, cselédház. Nagy kerttel, kis tóval. A felújításon szakmunkások és önkéntesek egyaránt dolgoznak. A szakirányú ismereteket nem igénylő segítségért cserébe szállást és étkezést adunk. Jut is, marad is alapon gazdálkodva az idővel. Balaton, Bakony, bor. A tétlen érkezőknek, szállás van, az étkezésbe kell beszállni. Tennivalókról hírt adunk, Magtár készen.