Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Vízimalom
Képtár
Templom
Csillagvizsgáló
Ökocentrum
Levéltár
Gyűjtemény
Kegyhely
Barlang
Kisvasút
Óriáskerék
Panoptikum
Planetárium
Szélmalom
Emlékhely
Sétány
Kőtár
Apátság
Betlehem
Nemzeti park
Kálvária-domb
Emlékház
Zarándokhely
Gazdaház
Zsinagóga
Erőd
Kovácsműhely
Halászház
Zeneház
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Romkert
Alkotóműhely
Kápolna
Kiállítóhely
Ökofalu
Dzsámi
Imaház
Bánya
Őskohó
Szentély
Tárház
Síremlék
Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza az év folyamán tavasztól őszig fogadja a vendégeket. A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A bajai bunyevácok építészete és lakáskultúrája a 20. század elején. A soknemzetiségű Bácska népi kultúráját sajátos színfolttal gazdagította, a XVII. század végén a tájegységre került délszláv eredetű, horvát nyelvjárást beszélő, római katolikus vallású bunyevác népcsoport. Anyagi és szellemi örökségükről – az itt élt/élő többi néprajzi csoport (sokácok, németek, bukovinai székelyek, felvidéki magyarok, a Kalocsai Sárköz legdélebbi magyarjai) mellett – Bács-Kiskun megye déli részének tájmúzeuma, a bajai Türr István Múzeum Néprajzi csoportok Baja környékén c. állandó kiállítása nyújt ízelítőt.
Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza az év folyamán tavasztól őszig fogadja a vendégeket. A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A bajai bunyevácok építészete és lakáskultúrája a 20. század elején. A soknemzetiségű Bácska népi kultúráját sajátos színfolttal gazdagította, a XVII. század végén a tájegységre került délszláv eredetű, horvát nyelvjárást beszélő, római katolikus vallású bunyevác népcsoport. Anyagi és szellemi örökségükről – az itt élt/élő többi néprajzi csoport (sokácok, németek, bukovinai székelyek, felvidéki magyarok, a Kalocsai Sárköz legdélebbi magyarjai) mellett – Bács-Kiskun megye déli részének tájmúzeuma, a bajai Türr István Múzeum Néprajzi csoportok Baja környékén c. állandó kiállítása nyújt ízelítőt.
Magyarország egyetlen Bunyevác Tájháza az év folyamán tavasztól őszig fogadja a vendégeket. A tájház a Baja környéki bunyevácok építészetét és lakáskultúráját mutatja be a századelőn. A bajai bunyevácok építészete és lakáskultúrája a 20. század elején. A soknemzetiségű Bácska népi kultúráját sajátos színfolttal gazdagította, a XVII. század végén a tájegységre került délszláv eredetű, horvát nyelvjárást beszélő, római katolikus vallású bunyevác népcsoport. Anyagi és szellemi örökségükről – az itt élt/élő többi néprajzi csoport (sokácok, németek, bukovinai székelyek, felvidéki magyarok, a Kalocsai Sárköz legdélebbi magyarjai) mellett – Bács-Kiskun megye déli részének tájmúzeuma, a bajai Türr István Múzeum Néprajzi csoportok Baja környékén c. állandó kiállítása nyújt ízelítőt.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A Busóudvar Közösségi Színtér épületegyüttesében egész évben ízelítőt kaphatnak a városba látogató turisták a busójárásból, amely az UNESCO szellemi világörökség része. A Busóudvar Múzeum, az átélhető hagyomány otthona. Olyan alkotóműhely, ahol ápolják az ősi népszokásokat, őrzik a népi mesterségek örökségét. Olyan közösségi tér, kulturális központ, ahol szellemi örökségünk fontos kincseit nem csupán megőrzik, de nap mint nap átélhető élménnyé formálják.
A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A Kovács család mezőkövesdi népművész család: Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere. Felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézi-hímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel. Bemutatóház Mezőkövesden, a Kisjankó Bori utcában.
A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A Kovács család mezőkövesdi népművész család: Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere. Felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézi-hímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel. Bemutatóház Mezőkövesden, a Kisjankó Bori utcában.
A bútorfestésnek 250 éves hagyománya van a Matyóföldön. A Kovács család mezőkövesdi népművész család: Kovács András asztalosmester, bútorfestő népi iparművész, a népművészet Mestere. Felesége, Pannika néni hímző, tojásfestő népi iparművész. Szabolcs fiuk bútorfestő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere. A festett bútorok egyedi méretben és a kívánt színben megrendelhetők, igény szerinti kézi-hímzett matyó lakástextil kiegészítőkkel. Bemutatóház Mezőkövesden, a Kisjankó Bori utcában.
2005-ben alapított sajtkészítő vállalkozásunk célja a régi idők sajtkultúrájának folytatása, minőségi természetes termékek előállítása mellyel gazdagítjuk a magyar gasztronómiát és étkezési szokásainkat. Családi vállalkozásunk Mónosbélben található a Bükk-hegységben Eger és Szilvásvárad között lévő kis faluban. A vállalkozás létrejöttét megelőzően hosszú évekig Európa több országában dolgoztunk gasztronómia és élelmiszeripari területen. Hegyvidéki sajtmanufaktúránkban saját termelésű kecsketejből és az üzemhez tartozó hegyvidéki magyartarka tehéntejből készítjük sajtjainkat.
2005-ben alapított sajtkészítő vállalkozásunk célja a régi idők sajtkultúrájának folytatása, minőségi természetes termékek előállítása mellyel gazdagítjuk a magyar gasztronómiát és étkezési szokásainkat. Családi vállalkozásunk Mónosbélben található a Bükk-hegységben Eger és Szilvásvárad között lévő kis faluban. A vállalkozás létrejöttét megelőzően hosszú évekig Európa több országában dolgoztunk gasztronómia és élelmiszeripari területen. Hegyvidéki sajtmanufaktúránkban saját termelésű kecsketejből és az üzemhez tartozó hegyvidéki magyartarka tehéntejből készítjük sajtjainkat.
2005-ben alapított sajtkészítő vállalkozásunk célja a régi idők sajtkultúrájának folytatása, minőségi természetes termékek előállítása mellyel gazdagítjuk a magyar gasztronómiát és étkezési szokásainkat. Családi vállalkozásunk Mónosbélben található a Bükk-hegységben Eger és Szilvásvárad között lévő kis faluban. A vállalkozás létrejöttét megelőzően hosszú évekig Európa több országában dolgoztunk gasztronómia és élelmiszeripari területen. Hegyvidéki sajtmanufaktúránkban saját termelésű kecsketejből és az üzemhez tartozó hegyvidéki magyartarka tehéntejből készítjük sajtjainkat.
A múzeum a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal. Az üveg alapanyagaival, az üvegolvasztó kemencével, olvasztóüsttel, az üvegfúvó pipával, az üvegfúvás segédeszközeivel, valamint számos fúvóformával ismerkedhetnek meg a látogatók. A XIX. és a XX. század különféle üvegtárgyai közül igazi ritkaságokat tekinthet meg az érdeklődő.
A múzeum a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal. Az üveg alapanyagaival, az üvegolvasztó kemencével, olvasztóüsttel, az üvegfúvó pipával, az üvegfúvás segédeszközeivel, valamint számos fúvóformával ismerkedhetnek meg a látogatók. A XIX. és a XX. század különféle üvegtárgyai közül igazi ritkaságokat tekinthet meg az érdeklődő.
A múzeum a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal. Az üveg alapanyagaival, az üvegolvasztó kemencével, olvasztóüsttel, az üvegfúvó pipával, az üvegfúvás segédeszközeivel, valamint számos fúvóformával ismerkedhetnek meg a látogatók. A XIX. és a XX. század különféle üvegtárgyai közül igazi ritkaságokat tekinthet meg az érdeklődő.