Kápolna

Back Bernát szegedi polgár 1937-ben a felső - ásotthalmi erdőben a bajai út mellett Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát építtetett. Vakolatlan szürke téglaépület, melyet a helybeliek Bak-kápolnának neveznek. A Szegedet Bajával összekötő 55-ös út mentén, Ásotthalomtól néhány kilométerre az erdőtől elhódított kis tisztáson áll a Back-kápolna, amit a helybeliek Erzsébet-kápolnának is neveznek. A vakolatlan, szürke épületet Back Bernát szegedi üzletember és politikus emeltette – ahogyan azt egy emléktábla is rögzíti – „korán elhunyt, felejthetetlen fia, Dr. Begavári Back Ottó emlékére” 1937-ben.

Veszprém határában találjuk a 375 méter magas Csatár-hegyet, melynek csúcsán áll a 3 szintes, közel 12 méteres kilátó. Az építmény elődje a földrajztudós, Cholnoky Jenő nevét viselte, ám ez már régen tönkrement, helyére építették a jelenlegi kilátót. A 9 méter magasságban lévő kilátószintről gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra. A kilátó közelében lévő XVIII. Szent Kereszt-kápolnát is érdemes megtekinteni.

A kilenc és fél méter magas Jánkahegyi-kilátót 2012 őszén avatták fel a Gyuri Csárda tetején, Zalaegerszeg Kertváros feletti Jánkahegyen. Egész évben ingyenesen látogatható a kilátó. A hegyhátra addig is sokan sétáltak fel csupán a panoráma miatt. A kilátóból kipillantván a távlatok azonnal értelmet nyernek, ugyanis innen rálátunk a város híres magaslati pontjára, a bazitai TV-toronyra. A csodálatos panorámájú Jánkahegyen a kilátó mellett, haranglábat, kápolnát (Szent Antalnak ajánlott) is találunk, itt építették ki a Jézus szenvedéstörténetét bemutató Kálváriát is.

A Csikászó-patak közelében, a Hidegkúti vadászház mellett található az erdei kápolna. 2017. szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján, Szűz Mária `születésnapján` adták át és szentelték fel az erdő és a rét határán megépített kápolnát. A dátumválasztás tudatos volt, ez az időpont az erdő- és vadgazdálkodásban is fontos szerepet tölt be. A kápolna központi részén láthatjuk a csíksomlyói zarándokhely Madonna-szobrának pontos, kicsinyített mását. Egész évben szabadon látogatható.

A magyar-szlovák határon húzódó 729 méter magas Karancs hegy legmagasabb pontján kilátó áll, mely 22,4 méter magas. Tiszta időben megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó közelében találjuk az Árpád-kori Margit-kápolnát.

Gyönyörű természeti környezetben, a kecskeméti Arborétum területén áll a Sarlós Boldogasszony-kápolna, közismert nevén Mária-kápolna. A Mária-kápolna középkori maradványokon 1718-ban újjáépített műemlék épület. Titulusa Mária látogatása Erzsébetnél. Oromzatos homlokzata, fa huszártornya, félköríves záródású kapukerete teszik a kápolnát egyedi jellegű épületté. A kápolna kései barokk, korai klasszicista stílusjegyeket mutat.

Nagylózs határában található Szentháromság kápolna ligete mellett áll egy szép kis kilátó, ahonnan a falut és a környező településeket lehet látni. A közeli szélkerekek látványa sajátos hangulatot ad a helynek. A kilátó szabadon látogatható.

A tömördi erdő szélén található kápolnának, mely búcsújáróhely is egyben, különös története van. 1994-ben a hívők adományaiból épült Szent Hubertus és Szűz Mária tiszteletére, ahol június első vasárnapján háromnyelvű - magyar, horvát és német vadászmisét és zarándoklatot tartanak. Az egykor magyarok, németek, horvátok lakta környékbeli falvak búcsújáró helye ad otthont a mesterségek védőszentjeit ábrázoló szobroknak is.

Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.