Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Vízimalom
Képtár
Templom
Csillagvizsgáló
Ökocentrum
Levéltár
Gyűjtemény
Kegyhely
Barlang
Kisvasút
Óriáskerék
Panoptikum
Planetárium
Szélmalom
Emlékhely
Sétány
Kőtár
Apátság
Betlehem
Nemzeti park
Kálvária-domb
Emlékház
Zarándokhely
Gazdaház
Zsinagóga
Erőd
Kovácsműhely
Halászház
Zeneház
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Romkert
Alkotóműhely
Kápolna
Kiállítóhely
Ökofalu
Dzsámi
Imaház
Bánya
Őskohó
Szentély
Tárház
Síremlék
Egy gyűjteményes magánkert, ahol több száz féle gyógy-, fűszer- és festőnövény található, melyekből tavasztól őszig cserepes növényként sokféle a helyszínen megvásárolható, illetve egész évben rendelhető. Hivatalos nyitvatartási idő nincs, személyes látogatás előzetes egyeztetést követően lehetséges!
Egy gyűjteményes magánkert, ahol több száz féle gyógy-, fűszer- és festőnövény található, melyekből tavasztól őszig cserepes növényként sokféle a helyszínen megvásárolható, illetve egész évben rendelhető. Hivatalos nyitvatartási idő nincs, személyes látogatás előzetes egyeztetést követően lehetséges!
Egy gyűjteményes magánkert, ahol több száz féle gyógy-, fűszer- és festőnövény található, melyekből tavasztól őszig cserepes növényként sokféle a helyszínen megvásárolható, illetve egész évben rendelhető. Hivatalos nyitvatartási idő nincs, személyes látogatás előzetes egyeztetést követően lehetséges!
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
A népi műemlék 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az egykori népi lakóházban a település szülöttjének, Benedek Péter (Uszód, 1889.06.29. – Budapest, 1984.12.25.) naiv festőnek kívántak emlékházat kialakítani. Az épület azóta is emlékházaként, és részben tájházként működik. Az emlékházként és tájházként hasznosuló egykori lakóház a Duna árvize melletti, kertes, kétbeltelkes, hű építészeti tükre, amelynek bemutatása fontos, és jelentős feladat. Az épület története folytán, viszonylag nagymértékben őrzi a 19. századi népi tárgy- és gazdálkodási kultúra nyomait. A múzeumnak berendezett XIX. századi parasztházban Benedek Péter, helyi naiv festő tárlata és egy uszódi tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható.
Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény Dévaványa városának új, kulturális és idegenforgalmi látványossága a 2000-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Dr. Bereczki Imre néprajzkutató és régész által 65 éven át összegyűjtött adattári, levéltári, néprajzi anyag 2000. április 14-én vált múzeumi intézménnyé. Az alapító Dévaványán született, élt, s gyűjtötte a helység és annak környékének szellemi és tárgyi emlékeit. A múzeum egyik állandó kiállítása az ő életéről szól. A múzeum hatalmas régészeti anyaggal rendelkezik.
Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény Dévaványa városának új, kulturális és idegenforgalmi látványossága a 2000-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Dr. Bereczki Imre néprajzkutató és régész által 65 éven át összegyűjtött adattári, levéltári, néprajzi anyag 2000. április 14-én vált múzeumi intézménnyé. Az alapító Dévaványán született, élt, s gyűjtötte a helység és annak környékének szellemi és tárgyi emlékeit. A múzeum egyik állandó kiállítása az ő életéről szól. A múzeum hatalmas régészeti anyaggal rendelkezik.
Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény Dévaványa városának új, kulturális és idegenforgalmi látványossága a 2000-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Dr. Bereczki Imre néprajzkutató és régész által 65 éven át összegyűjtött adattári, levéltári, néprajzi anyag 2000. április 14-én vált múzeumi intézménnyé. Az alapító Dévaványán született, élt, s gyűjtötte a helység és annak környékének szellemi és tárgyi emlékeit. A múzeum egyik állandó kiállítása az ő életéről szól. A múzeum hatalmas régészeti anyaggal rendelkezik.
Tájház a „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület tagjai által megálmodott és berendezett épület, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelheti a kedves érdeklődő. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. A Tájház udvarán található a kézzel rakott kemence, amely a házi étkek készítésén kívül az újkenyér ünnepén megszentelésre kerülő kenyérnek is a születési helye.
Tájház a „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület tagjai által megálmodott és berendezett épület, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelheti a kedves érdeklődő. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. A Tájház udvarán található a kézzel rakott kemence, amely a házi étkek készítésén kívül az újkenyér ünnepén megszentelésre kerülő kenyérnek is a születési helye.
Tájház a „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület tagjai által megálmodott és berendezett épület, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanatát megfigyelheti a kedves érdeklődő. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. A Tájház udvarán található a kézzel rakott kemence, amely a házi étkek készítésén kívül az újkenyér ünnepén megszentelésre kerülő kenyérnek is a születési helye.
A múzeum bemutatja a Bereg kincseit, történetét, tárgyi és szellemi emlékeit. Az állandó kiállítást időszaki kiállítások, programok teszik színesebbé. A gyűjtemény jelenleg két épületben van elhelyezve. A főépületben egy nyolc egységből álló, modern technikai eszközökkel felszerelt kiállítás-füzér és egy látványraktár várja a látogatókat. A kiállítások egymásra épülnek, de külön-külön is teljes képet nyújtanak a térség egy-egy jellegzetességéről. A múzeumi anyag nagyobb része, az iskolatörténeti gyűjtemény és kiállítás a múzeum másik épületében, a Rákóczi u. 13. szám alatt lévő Máthé-kúriában van elhelyezve.
A múzeum bemutatja a Bereg kincseit, történetét, tárgyi és szellemi emlékeit. Az állandó kiállítást időszaki kiállítások, programok teszik színesebbé. A gyűjtemény jelenleg két épületben van elhelyezve. A főépületben egy nyolc egységből álló, modern technikai eszközökkel felszerelt kiállítás-füzér és egy látványraktár várja a látogatókat. A kiállítások egymásra épülnek, de külön-külön is teljes képet nyújtanak a térség egy-egy jellegzetességéről. A múzeumi anyag nagyobb része, az iskolatörténeti gyűjtemény és kiállítás a múzeum másik épületében, a Rákóczi u. 13. szám alatt lévő Máthé-kúriában van elhelyezve.
A múzeum bemutatja a Bereg kincseit, történetét, tárgyi és szellemi emlékeit. Az állandó kiállítást időszaki kiállítások, programok teszik színesebbé. A gyűjtemény jelenleg két épületben van elhelyezve. A főépületben egy nyolc egységből álló, modern technikai eszközökkel felszerelt kiállítás-füzér és egy látványraktár várja a látogatókat. A kiállítások egymásra épülnek, de külön-külön is teljes képet nyújtanak a térség egy-egy jellegzetességéről. A múzeumi anyag nagyobb része, az iskolatörténeti gyűjtemény és kiállítás a múzeum másik épületében, a Rákóczi u. 13. szám alatt lévő Máthé-kúriában van elhelyezve.
Az ökoturisztikai térképen ez Somogy megye hiánypótló létesítménye, ahol méltó módon fogadhatjuk látogatóinkat, akik megismerkedhetnek a Dél-Balatoni berkek világával. Kötelességünk az őshonos halfajaink védelme, a különleges élőlényekre, állatfajokra vigyáznunk kell. Itt a fonyódi Berek területén kiemelt jelentőségű halfajunk a lápi póc, mely kizárólag hazánk területén él.
Az ökoturisztikai térképen ez Somogy megye hiánypótló létesítménye, ahol méltó módon fogadhatjuk látogatóinkat, akik megismerkedhetnek a Dél-Balatoni berkek világával. Kötelességünk az őshonos halfajaink védelme, a különleges élőlényekre, állatfajokra vigyáznunk kell. Itt a fonyódi Berek területén kiemelt jelentőségű halfajunk a lápi póc, mely kizárólag hazánk területén él.
Az ökoturisztikai térképen ez Somogy megye hiánypótló létesítménye, ahol méltó módon fogadhatjuk látogatóinkat, akik megismerkedhetnek a Dél-Balatoni berkek világával. Kötelességünk az őshonos halfajaink védelme, a különleges élőlényekre, állatfajokra vigyáznunk kell. Itt a fonyódi Berek területén kiemelt jelentőségű halfajunk a lápi póc, mely kizárólag hazánk területén él.
A falu lakosságának aktív és önzetlen közreműködésével jöhetett létre 2001-ben a bernecebaráti tájház, mely a magyarországi palócság mindennapi életét mutatja be egy erre a célra berendezett öreg parasztházban. Az épületet és a kicsiny udvart bejárva megismerhetjük a régi időkben szokásos használati tárgyakat, a helyi népviseletet és a földműveléshez szükséges eszközöket.
A falu lakosságának aktív és önzetlen közreműködésével jöhetett létre 2001-ben a bernecebaráti tájház, mely a magyarországi palócság mindennapi életét mutatja be egy erre a célra berendezett öreg parasztházban. Az épületet és a kicsiny udvart bejárva megismerhetjük a régi időkben szokásos használati tárgyakat, a helyi népviseletet és a földműveléshez szükséges eszközöket.
A falu lakosságának aktív és önzetlen közreműködésével jöhetett létre 2001-ben a bernecebaráti tájház, mely a magyarországi palócság mindennapi életét mutatja be egy erre a célra berendezett öreg parasztházban. Az épületet és a kicsiny udvart bejárva megismerhetjük a régi időkben szokásos használati tárgyakat, a helyi népviseletet és a földműveléshez szükséges eszközöket.
Az útvonalon járva több helyen is gyönyörködhetünk a szurdokszerű völgy látnivalóiban, ám fontos tudni, hogy az árok nem járható, csak a tanösvényről tekinthetjük meg. Utunk során megismerhetjük az erdei élőhelyeket, a védett növényeket és Sisa Pista kalandos életét. A Bernecebaráti tanösvényen Sisa Pista, „az utolsó nógrádi betyár` nyomán járjuk be a Bernecebaráti és Nagyoroszi között húzódó Nagy-völgy egyik mellékvölgye, az Oszlai-árok, egyes térképek szerint Orlai-árok menti erdőket.
Az útvonalon járva több helyen is gyönyörködhetünk a szurdokszerű völgy látnivalóiban, ám fontos tudni, hogy az árok nem járható, csak a tanösvényről tekinthetjük meg. Utunk során megismerhetjük az erdei élőhelyeket, a védett növényeket és Sisa Pista kalandos életét. A Bernecebaráti tanösvényen Sisa Pista, „az utolsó nógrádi betyár` nyomán járjuk be a Bernecebaráti és Nagyoroszi között húzódó Nagy-völgy egyik mellékvölgye, az Oszlai-árok, egyes térképek szerint Orlai-árok menti erdőket.
Az útvonalon járva több helyen is gyönyörködhetünk a szurdokszerű völgy látnivalóiban, ám fontos tudni, hogy az árok nem járható, csak a tanösvényről tekinthetjük meg. Utunk során megismerhetjük az erdei élőhelyeket, a védett növényeket és Sisa Pista kalandos életét. A Bernecebaráti tanösvényen Sisa Pista, „az utolsó nógrádi betyár` nyomán járjuk be a Bernecebaráti és Nagyoroszi között húzódó Nagy-völgy egyik mellékvölgye, az Oszlai-árok, egyes térképek szerint Orlai-árok menti erdőket.