Nevezetesség

A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.

A vulkanikus eredetű Várdomb csúcsán, 165 méteres magasságban áll Balatonboglár város talán legismertebb jelképe, a gömbkilátó. Eredetileg a magyar alumíniumipar jelképeként mutatták be a Budapesti Nemzetközi Vásáron a „Magyar Atomium’’-ot, amely az 1958-as brüsszeli világkiállítás híres jelképének ihletésében épült. Az 1970-es évek végén került Balatonboglárra, és a Xantus János Gömbkilátó nevet kapta. 2024 elején a gömbkilátót és a lombkorona-tanösvényt felújítás miatt ideiglenesen bezárják.

Rákospalota, Pestújhely és Újpalota helytörténeti Gyűjtemény az állandó kiállítások mellett külső és belső helyszíneken is rendez időszaki helytörténeti és képzőművészeti kiállításokat Budapesten. A múzeum gyűjteményének legnagyobb csoportját a néprajzi tárgyak - népviselet, bútorok, kerámiák -, és a paraszti, mezőgazdasági munkaeszközök, a kéziszerszámok, ekék, boronák, gépek alkotják.

Pécsely fölött egy 363 méter magas hegycsúcson, a Zádori-hegyen találjuk Zádorvár romjait. Zádorvár (Pusztavár) egy középkori gótikus vár volt. A romok újbóli életre keltése, feltárása és állagmegóvása napjainkban is folyik. A hegyről csodaszép látvány tárul a felkapaszkodó kirándulók elé a közeli Balaton irányába.

Újfehértó centrumában álló egykori lakóházat a földbirtokos Grünberger család építtette az 1860-as években. Stílusa kuriális, mely magán viseli a helyi népi építészet jegyeit is. Falazata - terméskő alapra - vályogból készült, tetőzetét az 1960-as évekig fazsindely fedte. Az épület másfél év alatt újult meg. Benne az Újfehértói Városi Múzeum 1995. október 27-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A jelenlegi gyűjtemény zöme a település lakosságától került a múzeumba - vásárlás vagy közadakozás útján.

A 4 kilométer hosszan tartó tanösvényen a túrázók az illír gyertyános-tölgyesek és bükkösök élővilágával ismerkedhetnek meg, miközben gyönyörködhetnek a Látó-hegyről és a Szentmihályhegyről eléjük táruló panorámában. Az útvonal a gyékényesi és az őrtilosi vasútállomásokat, és a zákányi és beleznai vasúti megállóhelyeket is érinti.

A tanösvény Zalakarostól nyugatra, Zalamerenyétől pedig délkeletre található a Zalakarosi Parkerdő területén, hossza 1152 méter, interaktív tábláin megismerkedhetünk egyebek mellett az erdő gazdasági és védelmi szerepével, közjóléti feladataival, a Zalakarosi Parkerdőben fellelhető gombákkal és erdei állatokkal, a hangostáblán pedig meghallgathatjuk az egyes madárfajok „énekét”. A tanösvény újdonságai az egyedi tervezésű relaxációs hullámpadok, de találkozhatunk interaktív kockaforgatós padokkal valamint íves ülőhelyekkel. A Csiga-túra tanösvényen szakvezetés kérhető.

A Zalaszántón felépített Béke Sztúpa Európa legnagyobb, kelet-európai első ilyen jellegű szentélye. Buddhista békeszentély. A vallás szabályai szerint készült.

A ház 1885-ben már állt. Egészen 2008-ig lakott volt. A Zala-völgyére jellemző tagolódás figyelhető meg: lopott tornác, tiszta szoba-konyha-hátsó szoba-kamra-istálló-pajta. Az első traktus a két világháború közti időszaknak megfelelően van berendezve, a középparaszti létet mutatja be . A kamra bemutatja a paraszti élet használati tárgyait, szerszámait. Itt látható a kertészeti kiállítás, grafikus növényi ábrázolások. Az istálló átalakult Buday-teremmé és állandó kiállításként a Zalaszentgyörgyi történelmet bemutató kép sorozat látható itt. A pajta használati eszközöket mutat be. A portán kültéri kemence, kukorica góré, méhes, hidas (ól) látható. A hátsó kertben régi gyümölcsfajták és gyógynövénykert található.

Zala megye keleti szélén, Zalavár-Vársziget területén található a Zalavári Történelmi Emlékpark. A Várszigeten az 1990-es évekig a természet vette át az uralkodó szerepet, csak az 1938-ban emelt Szent István emlékmű jelezte a hely elfeledett jelentőségét. A Történelmi Emlékparkban végzett régészeti, környezetrendezési és építészeti munkák után az Árpád-kori alapokon felfalazott Szent István kápolna, a Cirill-Metód emlékmű, és a Szent Adorján Bazilika vált bemutathatóvá. A Szent István kápolna az elkövetkező négy évben egy-egy zalai művész által készített műalkotással, szoborral gazdagodott. Majd felépült Makovecz Imre Ybl és Kossuth díjas építész által tervezett Millenniumi Emléképület is.