Nevezetesség

Csörnyeföldén, a Mura folyó mentén találhatjuk a Vörcsök-hegyi kilátót, mely a Csörnyeföld fölötti szőlőhegyen épült.

A Vörös-kő kilátó Mátraszentlászló közelében, a 781 m magas Vörös-kő hegyen található. Nevét a közelben található vöröses elszíneződésű kövekről kapta. Korábbi kilátó helyére 2005-ben új kilátót emeltek, ahonnan gyönyörű körpanoráma tárul elénk. Galyatető vonulatai, Mátraszentlászló, Mátraszentistván, Ágasvár, valamint északi irányban tiszta időben még a Magas-Tátra is látható. Legegyszerűbb megközelítése Mátraszentlászlóról, a Kossuth utcából induló sárga jelzésen, ez mindössze pár perces sétát jelent, a táv alig 500 méter.

A leányfalu melletti Vörös-kő kilátópont a Visegrádi-hegység egyik legszebb panorámáját nyújtja a Szentendrei-szigettel Váccal és környékével. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő 521 méteres kilátópont megközelítése Leányfalu kiindulásponttal a piros turistaútat követve lehetséges.

Az emlékmúzeum új állandó kiállítása arra vállalkozik, hogy bemutassa Vörösmarty Mihály életútját és közben ráirányítsa a figyelmet arra, hogy költői világában föld és menny, áhított világ és valóság, kétségbeesés és remény, kétely és hit kettősségei mindig új meg új dimenzióban mutatkoznak meg.

Jól és jó helyre megépített kilátó, ahonnan remekül megfigyelhető a Kis-Balaton mellékének állatvilága. Ez a növekvő népszerűségnek örvendő tevékenység nem csak a megszállott távcsövezőknek ajánlott, de minőségi családi program lehet! A kilátó szabadon látogatható.

A fonyódi Walkó-kilátóról látványos panoráma tárul a látogatók elé a Balaton északi-partjára a tanúhegyekkel. A kilátó a József utcai szerpentinen a Sípos-hegy lábánál található.

A Walter Rózsi-villa, a híres operaénekes és családjának egykori otthona, Budapest egyedülálló építészeti emléke, egyben az egyetlen nyilvánosan látogatható modern villa Magyarországon. A Walter Rózsi-villa a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ első kiállító helyeként, nemcsak az egykori tulajdonos és az épület 1936-os állapotát hivatott megismertetni a látogatókkal, hanem a ‘30-as évek építészeti, irodalmi, történelmi, színházi és pedagógiai életét is. Progamjaink és múzeumpedagógiai foglalkozásaink célja a magyar építészettörténet megismertetése, a modern urbanisztikai nézőpontok megismertetése a hazai és nemzetközi közönséggel.

A múzeum célja Wass Albert hagyatékának kezelése, őrzése, védelme, munkásságának megismertetése az érdeklődőkkel.

A „Bakony közepében”, a legnagyobb erdők rengetegében, hegyoldalakba vájt meredek, sziklás-kőomlásos oldalú kavicsos erdőgazdálkodási út vezet egy apró fennsíkra, ahonnan a Bakony legmagasabb csúcsaiban és legnagyobb erdeiben gyönyörködhetünk.

A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. „török sáncon” egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a `lengyeli kultúra` elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt.