Nevezetesség

A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.

Vésztő-Mágor a Sárrét idegenforgalmi zászlóshajója, amely méltó az európai hírnévre is. Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti.

A két szembenálló 18 m magas toronyszerű épület tetején 12 m magas sugaras kialakítású ácsolt szerkezetű felépítmény áll, melyek egyike kilátóként működik. Tetejéről panoráma nyílik Tokajra és környékére.

A Somogyszobi Vilma-ház országosan védett műemlék, muzeális kiállítóhely, gyűjteménye: közgyűjtemény. Az épületet 1839-ben építette a református, jómódú Puskás család. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház berendezése nagyon gazdag, melyet a falu polgárai adtak össze. Tisztaszobájában a bútorok, berendezési tárgyak a 19. századból származnak (festett láda, zenélő kép, kászli, finoman megmunkált, üvegbe épített kálvária, üveg mártogatós toll). A hátsó udvaron egy nagy melléképületben kapott helyet a kovácsműhely, a fészerben mezőgazdasági eszközök láthatók. Értékes kiállítás az asztalos-kádár műhely és a szőlészeti gyűjtemény.

A múzeum egy XIX. századi klasszicista stílusban épült nemesi kúriában kapott helyet. A kúria az egykori tulajdonos család nevét viseli. A Virágh család megbecsült tagja volt a helyi társadalomnak. A helytörténeti gyűjtemény az itteni kunok gazdag társadalmi, vallásos életének állít emléket. A néprajzi gyűjteményegyüttes a mindennapos használati tárgyak mellett a tárgyi néprajz expresszív eszközeit is bemutatja. A gyűjtemény értéke, hogy a helyi közösség gyűjtő munkája révén jött létre. A néprajzi gyűjtemény mellett a Felső-Kiskunság élővilágát is megismerhetik a látogatók.

Visegrád talán legemblematikusabb építménye, melyre a köznyelv többnyire csak visegrádi várként utal, ezzel is kiemelve a Várhegy tetején magasodó, tiszteletet parancsoló épületegyüttes kulturális jelentőségét. Évről évre több tízezren látogatnak el a város legmagasabb pontján fekvő Fellegvárba, melynek teraszáról rendkívüli panoráma nyílik a Dunakanyarra, s mely több, elsősorban a középkorról szóló izgalmas kiállításnak is otthont ad.

A szép vanyarci népviselet kicsinyített mását a Viselettörténeti Babamúzeum őrzi. Itt régi fotók segítségével és az idősek elbeszélései alapján sikerült feldolgozni közel 100 év távlatában a korabeli ünnepi öltözetet, mely így a maga nemében egyedülálló.

A Viski Károly Múzeum Kalocsa – A kalocsai virágok tárháza – a Kalocsai Sárköz tájmúzeuma. Tíz féle gyűjteményt őriz. Három állandó kiállítása van. A Viski Károly Múzeum Kalocsának a múzeumon kívül Kalocsán három kiállítóhelye van. A Nicolas Schöffer Gyűjtemény Nicolas Schöffer világhírű képzőművész életművét mutatja be. A Városi Galéria időszaki kiállításokon mutatja be különböző festőművészek, fényképészek, szobrászok és egyéb művészek munkáit. A Kalocsai Képtárban Vinczellér Imre festőművész képei állandó kiállításon tekinthetők meg.

Kevés község mondhatja el magáról, hogy két festő szülöttet adott a magyar és egyetemes kultúrának. Szokolya méltán lehet büszke két nagy fiára: Mányoki Ádámra, a barokk festészet nagy mesterére, és Viski Jánosra, a naturalista állatképfestőre.

A múzeum egy tájház jellegű épületben található. Az 1880/1890 körül épült kis parasztházat részben azért újították fel, hogy megmentsék a népi építészet szempontjából értékes, helyi védettségű lakóházat és helyet biztosítsanak az évek alatt összegyűjtött hadi relikviáknak. Így jött létre a Hadtörténeti magánmúzeum egy tájház jellegű épületben, a Zempléni-hegység szívében, Háromhuta község Újhuta településrészén. A múzeum jelenleg előre meghirdetett időpontokban, illetve előzetes bejelentkezés és megbeszélés után tekinthető meg.