Nevezetesség

Kaposvár nagy szülöttjének, Vaszary Jánosnak adózik állandó kiállítással a város, a festőművész szülőházában, a Zárda utca 9. szám alatt. A ház falán ez ideig a művész születésének századik évfordulója alkalmából, 1967-ben elhelyezett kőtábla tanúsította a helyszín kiemelt jelentőségét, most azonban immár betérve az emlékház belsejébe a látogató meggyőződhet Vaszary munkásságának nagyszerűségéről. Az emlékház kialakítása a Magyar Nemzeti Galéria jelentős szakmai támogatásával valósulhatott meg.

Az Együd Árpád Kulturális Központ első emeletén működő Vaszary Képtár modern és kortárs művészeti kiállítóhely.

A Velencei-tó délnyugati része összefüggő, nagy nádasainak gazdag, szinte páratlan fészkelőmadár-faunája már Herman Ottó idejében is híres volt. A védett terület kiterjedése: 420 hektár, a teljes terület fokozottan védett.

Látványosságok az útvonalon: Dél-Dunántúl egyik utolsó homoki bükkös társulása, igazi famatuzsálemekkel, homoki gyep foltok, az egykori legelő emlékét őrző óriási erdei fenyő, amely 429 centiméteres mellmagassági kerületével fajának jelenleg ismert legnagyobb hazai példánya. A mintegy 2 km hosszú útvonal a Kerékhegy természeti értékeit, tájtörténetét, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi célú erdőkezelését mutatja be.

A Veresi Tájház az épített örökségvédelmen felül, a település tárgyi emlékeit, használati eszközeit mutatja be. A tájház által szervezett workshopokon a régmúlt hagyományai elevenednek meg. A tájház a település hagyományőrző programjainak helyszíne is.

A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.

A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.

A Veszprémi Állatkert Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező vidéki állatkertje. A Közép-Dunántúli Régió legkedveltebb turisztikai célpontja, a Balatontól mindössze 15 km-re található, Veszprém belvárosából rövid sétával érhető el. A kicsiknek és nagyoknak egyaránt feledhetetlen élményt nyújtó, különleges természeti adottságokkal rendelkező Állatkert kapuit 1958. augusztus elsején nyitotta meg.

A Levéltár két hajdan önálló levéltárat, a Veszprémi Püspöki Levéltárat és a Veszprémi Káptalani Levéltárat foglalja magában. Elsősorban a veszprémi egyházmegye mindenkori területének egyházi viszonyaira vonatkozó történeti dokumentumokat őriz. Középkori gyűjteménye országos viszonylatban is kiemelkedő.

A Veszprém Megyei Levéltár általános gyűjtőkörű és területi, azaz megyei illetékességű levéltári intézmény, egyike az ország közlevéltárainak. Legfontosabb elődei, melyek anyagát őrzi és kezeli: a régi vármegyei levéltár, a történelmi városok - Veszprém, Pápa - és a községek levéltárai, a törvényszék és a járásbíróságok levéltárai, a veszprémi székeskáptalan hiteleshelyi levéltára, a zirci ciszterci és a tihanyi bencés rendházaknak, az egykori uradalmaknak, mint a nagyvázsonyi Zichy-, a pápai Esterházy-, a somlóvásárhelyi közalapítványi uradalomnak a levéltára, azután az Erdődy-család, a Véghely-család és sok kisnemesi család levéltára, hegyközségeknek, üzemeknek és a jelentősebb tanintézeteknek és számos más szerveződésnek az iratanyaga - illetve mindezeknek gyakran csak a töredéke.