A település egyik kiemelkedő dombjára épített udvarház boltíves tornácával, fazsindelyes tetejével, nagyméretű ablakaival és szépen gondozott parkjával kellemes benyomást tesz a látogatóra. Az udvari ablakok melletti falra függesztett márványtábla a Bessenyei Kör jóvoltából 1923 óta hirdeti a nagy költő emlékét.
A település egyik kiemelkedő dombjára épített udvarház boltíves tornácával, fazsindelyes tetejével, nagyméretű ablakaival és szépen gondozott parkjával kellemes benyomást tesz a látogatóra. Az udvari ablakok melletti falra függesztett márványtábla a Bessenyei Kör jóvoltából 1923 óta hirdeti a nagy költő emlékét.
A település egyik kiemelkedő dombjára épített udvarház boltíves tornácával, fazsindelyes tetejével, nagyméretű ablakaival és szépen gondozott parkjával kellemes benyomást tesz a látogatóra. Az udvari ablakok melletti falra függesztett márványtábla a Bessenyei Kör jóvoltából 1923 óta hirdeti a nagy költő emlékét.
Borsos Miklós élete utolsó tizenkét évét töltötte itt, a már önmagában is művészi alkotásnak számító, középkori emlékeket rejtő Úri utca 6. szám alatti épület második emeletén. Borsos 1990-ben bekövetkezett halála után felesége, Kéry Ilona még több mint egy évtizedig élt közös lakásukban. 2001-ben ő is elhunyt, otthonukból pedig felesége végakaratának értelmében emléklakást alakítottak ki.
Borsos Miklós élete utolsó tizenkét évét töltötte itt, a már önmagában is művészi alkotásnak számító, középkori emlékeket rejtő Úri utca 6. szám alatti épület második emeletén. Borsos 1990-ben bekövetkezett halála után felesége, Kéry Ilona még több mint egy évtizedig élt közös lakásukban. 2001-ben ő is elhunyt, otthonukból pedig felesége végakaratának értelmében emléklakást alakítottak ki.
Borsos Miklós élete utolsó tizenkét évét töltötte itt, a már önmagában is művészi alkotásnak számító, középkori emlékeket rejtő Úri utca 6. szám alatti épület második emeletén. Borsos 1990-ben bekövetkezett halála után felesége, Kéry Ilona még több mint egy évtizedig élt közös lakásukban. 2001-ben ő is elhunyt, otthonukból pedig felesége végakaratának értelmében emléklakást alakítottak ki.
A valamikori csákvári tűzoltószertár tűztornyos épülete és a szomszédságában levő egykori két lakás ad helyet a Csákvár Emlékháznak. A megújult, megszépült épületekben állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot. Az egykori tűzoltószertárban négy kiállító teremben különféle időszaki kiállításokat láthat az érdeklődő, illetve alkalmanként egyéb rendezvények, gyermekfoglalkozások vannak. Megtekintése díjköteles.
A valamikori csákvári tűzoltószertár tűztornyos épülete és a szomszédságában levő egykori két lakás ad helyet a Csákvár Emlékháznak. A megújult, megszépült épületekben állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot. Az egykori tűzoltószertárban négy kiállító teremben különféle időszaki kiállításokat láthat az érdeklődő, illetve alkalmanként egyéb rendezvények, gyermekfoglalkozások vannak. Megtekintése díjköteles.
A valamikori csákvári tűzoltószertár tűztornyos épülete és a szomszédságában levő egykori két lakás ad helyet a Csákvár Emlékháznak. A megújult, megszépült épületekben állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot. Az egykori tűzoltószertárban négy kiállító teremben különféle időszaki kiállításokat láthat az érdeklődő, illetve alkalmanként egyéb rendezvények, gyermekfoglalkozások vannak. Megtekintése díjköteles.
Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a családja számára az 1880-as évek végén építtette Cecén azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.
Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a családja számára az 1880-as évek végén építtette Cecén azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.
Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a családja számára az 1880-as évek végén építtette Cecén azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.
Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.
Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.
Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.
Orosházán, ebben a házban töltötte gyermekkorát Darvas József, a későbbi író és politikus. Az emlékház utcai szobájában a család, a mama bútorait szemlélhetjük meg, valamint fényképeket, dokumentumokat a szülőkről, gyerekekről és az unokákról. Az emlékház tagja a Magyar Irodalmi Emlékhelyek Egyesületének. Az író korai halála után a családi házat irodalmi emlékhellyé alakították át. Az emlékház udvari végében helyezkedik el a kutatóépület, amelyben Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény található.
Orosházán, ebben a házban töltötte gyermekkorát Darvas József, a későbbi író és politikus. Az emlékház utcai szobájában a család, a mama bútorait szemlélhetjük meg, valamint fényképeket, dokumentumokat a szülőkről, gyerekekről és az unokákról. Az emlékház tagja a Magyar Irodalmi Emlékhelyek Egyesületének. Az író korai halála után a családi házat irodalmi emlékhellyé alakították át. Az emlékház udvari végében helyezkedik el a kutatóépület, amelyben Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény található.
Orosházán, ebben a házban töltötte gyermekkorát Darvas József, a későbbi író és politikus. Az emlékház utcai szobájában a család, a mama bútorait szemlélhetjük meg, valamint fényképeket, dokumentumokat a szülőkről, gyerekekről és az unokákról. Az emlékház tagja a Magyar Irodalmi Emlékhelyek Egyesületének. Az író korai halála után a családi házat irodalmi emlékhellyé alakították át. Az emlékház udvari végében helyezkedik el a kutatóépület, amelyben Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény található.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
A kúriát még az 1740-es években kezdte el építeni Deák Ferenc anyai dédnagyapja. A Deák-kúriát a „haza bölcse” tette nevezetessé, hiszen 46 éven át tekintette állandó otthonának, pihenőhelyének a kehidai birtokát. Deák Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a kúriát kívül-belül felújították, és A haza bölcse, Zala büszkesége címmel Deák Ferenc alakját, életútját, máig érvényes gondolatait bemutató állandó kiállítás nyílt. Kehida legismertebb műemléke a Deák-kúria, amely a község északnyugati részén elterülő kis dombon helyezkedik el.
Az egyszerű, barokk kúriát 1785 körül építtette Deák Ferenc édesapja. Itt született a haza bölcse 1803. október 17-én, erre a ház bejáratánál 1897-ben elhelyezett fehér márványtábla is emlékeztet. Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára megtörtént söjtöri szülőházának teljes műemléki rekonstrukciója. Az 1770 körül kialakított robusztus épület festett falaival, a rekonstruált, 18-19. század fordulóját idéző konyhával a zalai köznemesség életmódjának egyedülálló tanúja.
Az egyszerű, barokk kúriát 1785 körül építtette Deák Ferenc édesapja. Itt született a haza bölcse 1803. október 17-én, erre a ház bejáratánál 1897-ben elhelyezett fehér márványtábla is emlékeztet. Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára megtörtént söjtöri szülőházának teljes műemléki rekonstrukciója. Az 1770 körül kialakított robusztus épület festett falaival, a rekonstruált, 18-19. század fordulóját idéző konyhával a zalai köznemesség életmódjának egyedülálló tanúja.
Az egyszerű, barokk kúriát 1785 körül építtette Deák Ferenc édesapja. Itt született a haza bölcse 1803. október 17-én, erre a ház bejáratánál 1897-ben elhelyezett fehér márványtábla is emlékeztet. Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára megtörtént söjtöri szülőházának teljes műemléki rekonstrukciója. Az 1770 körül kialakított robusztus épület festett falaival, a rekonstruált, 18-19. század fordulóját idéző konyhával a zalai köznemesség életmódjának egyedülálló tanúja.
Diószegi Balázs Munkácsy-, és Székely Bertalan-díjas festőművész szülőháza a valamikori Bacsó Béla, ma Szappanos Lukács utca 2 szám alatt Kunszentmiklóson található. Az utca bal oldalán az első ház, pici kis régi paraszti épület. Egyszerű, kicsit szegényes, nádtetős, jellegzetes kiskunsági parasztház. A szülőházat 1981-ben alakították át emlékházzá, ahol több Diószegi Balázs által adományozott festményt állítottak ki.
Diószegi Balázs Munkácsy-, és Székely Bertalan-díjas festőművész szülőháza a valamikori Bacsó Béla, ma Szappanos Lukács utca 2 szám alatt Kunszentmiklóson található. Az utca bal oldalán az első ház, pici kis régi paraszti épület. Egyszerű, kicsit szegényes, nádtetős, jellegzetes kiskunsági parasztház. A szülőházat 1981-ben alakították át emlékházzá, ahol több Diószegi Balázs által adományozott festményt állítottak ki.
Diószegi Balázs Munkácsy-, és Székely Bertalan-díjas festőművész szülőháza a valamikori Bacsó Béla, ma Szappanos Lukács utca 2 szám alatt Kunszentmiklóson található. Az utca bal oldalán az első ház, pici kis régi paraszti épület. Egyszerű, kicsit szegényes, nádtetős, jellegzetes kiskunsági parasztház. A szülőházat 1981-ben alakították át emlékházzá, ahol több Diószegi Balázs által adományozott festményt állítottak ki.
18. századi műemlék kúria. Magtár, gazdasági épületek, cselédház. Nagy kerttel, kis tóval. A felújításon szakmunkások és önkéntesek egyaránt dolgoznak. A szakirányú ismereteket nem igénylő segítségért cserébe szállást és étkezést adunk. Jut is, marad is alapon gazdálkodva az idővel. Balaton, Bakony, bor. A tétlen érkezőknek, szállás van, az étkezésbe kell beszállni. Tennivalókról hírt adunk, Magtár készen.
18. századi műemlék kúria. Magtár, gazdasági épületek, cselédház. Nagy kerttel, kis tóval. A felújításon szakmunkások és önkéntesek egyaránt dolgoznak. A szakirányú ismereteket nem igénylő segítségért cserébe szállást és étkezést adunk. Jut is, marad is alapon gazdálkodva az idővel. Balaton, Bakony, bor. A tétlen érkezőknek, szállás van, az étkezésbe kell beszállni. Tennivalókról hírt adunk, Magtár készen.
18. századi műemlék kúria. Magtár, gazdasági épületek, cselédház. Nagy kerttel, kis tóval. A felújításon szakmunkások és önkéntesek egyaránt dolgoznak. A szakirányú ismereteket nem igénylő segítségért cserébe szállást és étkezést adunk. Jut is, marad is alapon gazdálkodva az idővel. Balaton, Bakony, bor. A tétlen érkezőknek, szállás van, az étkezésbe kell beszállni. Tennivalókról hírt adunk, Magtár készen.
