Országos eseménynaptár
Letenye városközpontjában, a Béci-patak partján, impozáns ősparkban áll a 18. században épült Szapáry kastély. A várostörténeti kiállítás a kapualjtól jobbra, három földszinti teremben kapott helyet.
A Gózon Imre Helytörténeti Gyűjtemény. Gózon Imre Szentgyörgyvölgyön volt tanító, jelentős szerepet vállalt Nyugat-Magyarország műemlékeinek megismerésében, felkutatásában, nevéhez fűződik a veleméri román kori templom felfedezése.
A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.
A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.
A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.
A kiállító helyiségekben jelenleg egy 1999-ben rendezett állandó kiállítás van, amelynek címe: Zala megye római kora, valamint egy kamara-kiállítás a 3 terem nagy központi vitrin-jében: Kereskedelem, amphorák és `terra sigillaták`.
Érdekli Zala megye és Zalaegerszeg története? Kíváncsi arra, hogyan éltek elődeink az elmúlt évszázadok során? Érdekli a régészet, részt venne közösségi programjainkon? Szeretne többet tudni a megye képzőművészeiről? Akkor a legjobb helyen jár! Időszaki és állandó kiállítások, múzeumi-, családi és gyermekprogramok széles kínálatával egész évben várják Zalaegerszegen az érdeklődőket.
Érdekli Zala megye és Zalaegerszeg története? Kíváncsi arra, hogyan éltek elődeink az elmúlt évszázadok során? Érdekli a régészet, részt venne közösségi programjainkon? Szeretne többet tudni a megye képzőművészeiről? Akkor a legjobb helyen jár! Időszaki és állandó kiállítások, múzeumi-, családi és gyermekprogramok széles kínálatával egész évben várják Zalaegerszegen az érdeklődőket.
Érdekli Zala megye és Zalaegerszeg története? Kíváncsi arra, hogyan éltek elődeink az elmúlt évszázadok során? Érdekli a régészet, részt venne közösségi programjainkon? Szeretne többet tudni a megye képzőművészeiről? Akkor a legjobb helyen jár! Időszaki és állandó kiállítások, múzeumi-, családi és gyermekprogramok széles kínálatával egész évben várják Zalaegerszegen az érdeklődőket.
Vidéki élet, nyugalom, kecskék, finom ízek, mennyei illatok. A Héthatár Kecskefarm egy kis családi, termelő munkát folytató vállalkozás.
A kilenc és fél méter magas Jánkahegyi-kilátót 2012 őszén avatták fel a Gyuri Csárda tetején, Zalaegerszeg Kertváros feletti Jánkahegyen. Egész évben ingyenesen látogatható a kilátó. A hegyhátra addig is sokan sétáltak fel csupán a panoráma miatt. A kilátóból kipillantván a távlatok azonnal értelmet nyernek, ugyanis innen rálátunk a város híres magaslati pontjára, a bazitai TV-toronyra. A csodálatos panorámájú Jánkahegyen a kilátó mellett, haranglábat, kápolnát (Szent Antalnak ajánlott) is találunk, itt építették ki a Jézus szenvedéstörténetét bemutató Kálváriát is.
A kilenc és fél méter magas Jánkahegyi-kilátót 2012 őszén avatták fel a Gyuri Csárda tetején, Zalaegerszeg Kertváros feletti Jánkahegyen. Egész évben ingyenesen látogatható a kilátó. A hegyhátra addig is sokan sétáltak fel csupán a panoráma miatt. A kilátóból kipillantván a távlatok azonnal értelmet nyernek, ugyanis innen rálátunk a város híres magaslati pontjára, a bazitai TV-toronyra. A csodálatos panorámájú Jánkahegyen a kilátó mellett, haranglábat, kápolnát (Szent Antalnak ajánlott) is találunk, itt építették ki a Jézus szenvedéstörténetét bemutató Kálváriát is.
A kilenc és fél méter magas Jánkahegyi-kilátót 2012 őszén avatták fel a Gyuri Csárda tetején, Zalaegerszeg Kertváros feletti Jánkahegyen. Egész évben ingyenesen látogatható a kilátó. A hegyhátra addig is sokan sétáltak fel csupán a panoráma miatt. A kilátóból kipillantván a távlatok azonnal értelmet nyernek, ugyanis innen rálátunk a város híres magaslati pontjára, a bazitai TV-toronyra. A csodálatos panorámájú Jánkahegyen a kilátó mellett, haranglábat, kápolnát (Szent Antalnak ajánlott) is találunk, itt építették ki a Jézus szenvedéstörténetét bemutató Kálváriát is.
Zala megye egyetlen, valóban eredeti környezetben lévő tájháza. A lankás domboldalon álló épület mely szeres építési mód szerint épült. Boronafalu, szobából, füstös konyhából, kamrából, istállóból, pajtából álló zsuppfedeles, kontyolt lakóház, amelyben eredeti tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható. Mellette álló és az 1990-es évek végéig lakott, de kéményesre átalakított ugyancsak zsuppos lakóházzal együtt szép együttest alkot.
Zala megye egyetlen, valóban eredeti környezetben lévő tájháza. A lankás domboldalon álló épület mely szeres építési mód szerint épült. Boronafalu, szobából, füstös konyhából, kamrából, istállóból, pajtából álló zsuppfedeles, kontyolt lakóház, amelyben eredeti tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható. Mellette álló és az 1990-es évek végéig lakott, de kéményesre átalakított ugyancsak zsuppos lakóházzal együtt szép együttest alkot.
Zala megye egyetlen, valóban eredeti környezetben lévő tájháza. A lankás domboldalon álló épület mely szeres építési mód szerint épült. Boronafalu, szobából, füstös konyhából, kamrából, istállóból, pajtából álló zsuppfedeles, kontyolt lakóház, amelyben eredeti tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható. Mellette álló és az 1990-es évek végéig lakott, de kéményesre átalakított ugyancsak zsuppos lakóházzal együtt szép együttest alkot.
A Kerka-mente Natúrpark területe a Kerka magyarországi szakaszát öleli fel. Ide tartozik az őrség déli része, Göcsej nyugati része, Hetés magyarországi szakasza, és egy kis rész a Mura bal parti síkjából is. Területe 55.159 ha. Lakóinak száma 24.500 fő. Az Egyesületben az érintett helyi önkormányzatok, a Kerkamenti Kistérségi Társulás, az őrség-Göcsej-Hetés Kistérségi Társulás, mint alapító tagok vesznek részt. Bár a natúrpark fogalmat a magyar jogrend eddig nem ismerte el, érdemes rá odafigyelni, hiszen az itt élő lakosság természeti értékek védelme iránti igénye nyilvánul meg benne.
A Kerka-mente Natúrpark területe a Kerka magyarországi szakaszát öleli fel. Ide tartozik az őrség déli része, Göcsej nyugati része, Hetés magyarországi szakasza, és egy kis rész a Mura bal parti síkjából is. Területe 55.159 ha. Lakóinak száma 24.500 fő. Az Egyesületben az érintett helyi önkormányzatok, a Kerkamenti Kistérségi Társulás, az őrség-Göcsej-Hetés Kistérségi Társulás, mint alapító tagok vesznek részt. Bár a natúrpark fogalmat a magyar jogrend eddig nem ismerte el, érdemes rá odafigyelni, hiszen az itt élő lakosság természeti értékek védelme iránti igénye nyilvánul meg benne.
A Kerka-mente Natúrpark területe a Kerka magyarországi szakaszát öleli fel. Ide tartozik az őrség déli része, Göcsej nyugati része, Hetés magyarországi szakasza, és egy kis rész a Mura bal parti síkjából is. Területe 55.159 ha. Lakóinak száma 24.500 fő. Az Egyesületben az érintett helyi önkormányzatok, a Kerkamenti Kistérségi Társulás, az őrség-Göcsej-Hetés Kistérségi Társulás, mint alapító tagok vesznek részt. Bár a natúrpark fogalmat a magyar jogrend eddig nem ismerte el, érdemes rá odafigyelni, hiszen az itt élő lakosság természeti értékek védelme iránti igénye nyilvánul meg benne.
Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.
Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.
Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.
