Szeptember 13-a a Nemzetközi csokoládénap. A kakaóbabot és a forró csokoládéital készítésének tudományát a spanyol hódítók hozták Amerikából Európába. A csokoládé sokáig luxuscikknek számított, csak nagyon kevesek juthattak hozzá. A csokoládé tömegcikké változtatása főleg Milton S. Hershey amerikai üzletember, gyáros érdeme, ezért esik az ő születési dátumára, szeptember 13-ra a nemzetközi csokoládénap. Az új technológiát kifejlesztő cég, a Hershey ma a világ egyik legnagyobb édességgyártója.
Szeptember 13-a a Nemzetközi csokoládénap. A kakaóbabot és a forró csokoládéital készítésének tudományát a spanyol hódítók hozták Amerikából Európába. A csokoládé sokáig luxuscikknek számított, csak nagyon kevesek juthattak hozzá. A csokoládé tömegcikké változtatása főleg Milton S. Hershey amerikai üzletember, gyáros érdeme, ezért esik az ő születési dátumára, szeptember 13-ra a nemzetközi csokoládénap. Az új technológiát kifejlesztő cég, a Hershey ma a világ egyik legnagyobb édességgyártója.
Szeptember 13-a a Nemzetközi csokoládénap. A kakaóbabot és a forró csokoládéital készítésének tudományát a spanyol hódítók hozták Amerikából Európába. A csokoládé sokáig luxuscikknek számított, csak nagyon kevesek juthattak hozzá. A csokoládé tömegcikké változtatása főleg Milton S. Hershey amerikai üzletember, gyáros érdeme, ezért esik az ő születési dátumára, szeptember 13-ra a nemzetközi csokoládénap. Az új technológiát kifejlesztő cég, a Hershey ma a világ egyik legnagyobb édességgyártója.
A csokoládé alapanyaga a kakaóbab, amelyet a spanyol konkvisztádorok hoztak be Európába. Az első csokoládégyár 1657-ben nyílt, ekkor még forró italként, de már cukrozottan kínálták az eredeti formájában tápláló, de keserű italt. A fogyasztásra szánt, szilárd állapotú csokoládét 1830 óta gyártják, a sűrített tejjel feldobott tejcsokoládé 1875 óta ismert. A csokoládé világnapját 2009 óta ünneplik hivatalosan, a hagyomány szerint a forró csokoládé 1550 július 7-én került először az európai piacra.
A csokoládé alapanyaga a kakaóbab, amelyet a spanyol konkvisztádorok hoztak be Európába. Az első csokoládégyár 1657-ben nyílt, ekkor még forró italként, de már cukrozottan kínálták az eredeti formájában tápláló, de keserű italt. A fogyasztásra szánt, szilárd állapotú csokoládét 1830 óta gyártják, a sűrített tejjel feldobott tejcsokoládé 1875 óta ismert. A csokoládé világnapját 2009 óta ünneplik hivatalosan, a hagyomány szerint a forró csokoládé 1550 július 7-én került először az európai piacra.
A csokoládé alapanyaga a kakaóbab, amelyet a spanyol konkvisztádorok hoztak be Európába. Az első csokoládégyár 1657-ben nyílt, ekkor még forró italként, de már cukrozottan kínálták az eredeti formájában tápláló, de keserű italt. A fogyasztásra szánt, szilárd állapotú csokoládét 1830 óta gyártják, a sűrített tejjel feldobott tejcsokoládé 1875 óta ismert. A csokoládé világnapját 2009 óta ünneplik hivatalosan, a hagyomány szerint a forró csokoládé 1550 július 7-én került először az európai piacra.
Szeptember második szombatja a Vívás világnapja. A Nemzetközi Vívó szövetség felhívására lassan egy évtizede a Magyar Vívó Szövetség is eseményeket szervez a Vívás világnapján. Az alapötletnek megfelelően ötperces tömeges szabadvívással, flashmob-akcióval népszerűsítik szeretett sportágukat, mely az olimpiákon a legtöbb érmet szerezte hazánknak.
Szeptember második szombatja a Vívás világnapja. A Nemzetközi Vívó szövetség felhívására lassan egy évtizede a Magyar Vívó Szövetség is eseményeket szervez a Vívás világnapján. Az alapötletnek megfelelően ötperces tömeges szabadvívással, flashmob-akcióval népszerűsítik szeretett sportágukat, mely az olimpiákon a legtöbb érmet szerezte hazánknak.
Szeptember második szombatja a Vívás világnapja. A Nemzetközi Vívó szövetség felhívására lassan egy évtizede a Magyar Vívó Szövetség is eseményeket szervez a Vívás világnapján. Az alapötletnek megfelelően ötperces tömeges szabadvívással, flashmob-akcióval népszerűsítik szeretett sportágukat, mely az olimpiákon a legtöbb érmet szerezte hazánknak.
Az UNESCO 1965 novemberében jelölte ki szeptember 8-át az olvasás nemzetközi ünnepnapjává. Az olvasás unaloműző, fejleszti a műveltséget, a képzelőerőt, a szókincset, a helyesírást és még sok egyebet. Ma az emberek általában többet olvasnak, mint 1965-ben, mert azok is kütyüznek, pörgetnek, üzennek, akik könyvet, újságot egyébként nem vennének a kezükbe.
Az UNESCO 1965 novemberében jelölte ki szeptember 8-át az olvasás nemzetközi ünnepnapjává. Az olvasás unaloműző, fejleszti a műveltséget, a képzelőerőt, a szókincset, a helyesírást és még sok egyebet. Ma az emberek általában többet olvasnak, mint 1965-ben, mert azok is kütyüznek, pörgetnek, üzennek, akik könyvet, újságot egyébként nem vennének a kezükbe.
Az UNESCO 1965 novemberében jelölte ki szeptember 8-át az olvasás nemzetközi ünnepnapjává. Az olvasás unaloműző, fejleszti a műveltséget, a képzelőerőt, a szókincset, a helyesírást és még sok egyebet. Ma az emberek általában többet olvasnak, mint 1965-ben, mert azok is kütyüznek, pörgetnek, üzennek, akik könyvet, újságot egyébként nem vennének a kezükbe.
Augusztus 26. A kutyák világnapja. Jó gazdánál minden egyes nap kutyanap. Azonban nem minden kutyának van jó gazdája, sőt nagyon sok szeretetreméltó és szeretetre vágyó kutyának egyáltalán nincs gazdája.
Augusztus 19-én van a fényképezés világnapja. Fényképek készítését az 1700-as évek elején megismert fényérzékeny ezüstsók felfedezése tette lehetővé. Hosszas kísérletezés egyik állomásaként a francia Joseph Nicéphore Niépce és Louis Daguerre 1839. január 7-én a Francia Akadémián bejegyezte üveglapra felvitt fényérzékeny anyagból készített fényképről szóló találmányukat.
Augusztus 19-én van a fényképezés világnapja. Fényképek készítését az 1700-as évek elején megismert fényérzékeny ezüstsók felfedezése tette lehetővé. Hosszas kísérletezés egyik állomásaként a francia Joseph Nicéphore Niépce és Louis Daguerre 1839. január 7-én a Francia Akadémián bejegyezte üveglapra felvitt fényérzékeny anyagból készített fényképről szóló találmányukat.
Augusztus 19-én van a fényképezés világnapja. Fényképek készítését az 1700-as évek elején megismert fényérzékeny ezüstsók felfedezése tette lehetővé. Hosszas kísérletezés egyik állomásaként a francia Joseph Nicéphore Niépce és Louis Daguerre 1839. január 7-én a Francia Akadémián bejegyezte üveglapra felvitt fényérzékeny anyagból készített fényképről szóló találmányukat.
Július 31-e aTermészetvédelmi őrök világnapja. A természetvédelmi őröket képviselő legmagasabb szakmai szervezet az 1992. július 21-én létrejött Nemzetközi Természetvédelmi Őr Szövetség. A szervezetnek 54 országból vannak tagszervezetei, Magyarország 2006 óta vesz részt a munkában. A szervezet alapításának napját, július 31-ét 2007-ben nyilvánították jeles nappá. A világnap felhívja a figyelmet a sokszor igen nehéz körülmények között kitartó természetvédelmi őrökre, akik elkötelezetten dolgoznak a természeti és kulturális örökség megőrzéséért, valamint tiszteleg azok előtt, akik életüket vesztették munkájuk ellátása közben.
Július 31-e aTermészetvédelmi őrök világnapja. A természetvédelmi őröket képviselő legmagasabb szakmai szervezet az 1992. július 21-én létrejött Nemzetközi Természetvédelmi Őr Szövetség. A szervezetnek 54 országból vannak tagszervezetei, Magyarország 2006 óta vesz részt a munkában. A szervezet alapításának napját, július 31-ét 2007-ben nyilvánították jeles nappá. A világnap felhívja a figyelmet a sokszor igen nehéz körülmények között kitartó természetvédelmi őrökre, akik elkötelezetten dolgoznak a természeti és kulturális örökség megőrzéséért, valamint tiszteleg azok előtt, akik életüket vesztették munkájuk ellátása közben.
Július 31-e aTermészetvédelmi őrök világnapja. A természetvédelmi őröket képviselő legmagasabb szakmai szervezet az 1992. július 21-én létrejött Nemzetközi Természetvédelmi Őr Szövetség. A szervezetnek 54 országból vannak tagszervezetei, Magyarország 2006 óta vesz részt a munkában. A szervezet alapításának napját, július 31-ét 2007-ben nyilvánították jeles nappá. A világnap felhívja a figyelmet a sokszor igen nehéz körülmények között kitartó természetvédelmi őrökre, akik elkötelezetten dolgoznak a természeti és kulturális örökség megőrzéséért, valamint tiszteleg azok előtt, akik életüket vesztették munkájuk ellátása közben.
Katolikus jeles nap, július 28-ára esik. Ferenc pápa 2021-ben vezette be ezt a vasárnapot abból a célból, hogy a fiatal nemzedék világszerte megünnepelje nagyszüleit és idős korú embertársait. A jeles nap a pápa kívánsága szerint arra hivatott, hogy közelebb hozza egymáshoz a fiatal és idős embereket.
Katolikus jeles nap, július 28-ára esik. Ferenc pápa 2021-ben vezette be ezt a vasárnapot abból a célból, hogy a fiatal nemzedék világszerte megünnepelje nagyszüleit és idős korú embertársait. A jeles nap a pápa kívánsága szerint arra hivatott, hogy közelebb hozza egymáshoz a fiatal és idős embereket.
Katolikus jeles nap, július 28-ára esik. Ferenc pápa 2021-ben vezette be ezt a vasárnapot abból a célból, hogy a fiatal nemzedék világszerte megünnepelje nagyszüleit és idős korú embertársait. A jeles nap a pápa kívánsága szerint arra hivatott, hogy közelebb hozza egymáshoz a fiatal és idős embereket.
A Fej-nyaki Onkológiai Társaságok Nemzetközi Föderációja 2015-ben jelölte ki július 27-ét a Fej-nyaki daganatok elleni küzdelem világnapjává. A nemzetközi programhoz hazánk az Országos Onkológiai Intézeten keresztül csatlakozott abból a célból, hogy felhívja a figyelmet a megelőzésre, illetve a betegség korai felismerésének fontosságára.
A Fej-nyaki Onkológiai Társaságok Nemzetközi Föderációja 2015-ben jelölte ki július 27-ét a Fej-nyaki daganatok elleni küzdelem világnapjává. A nemzetközi programhoz hazánk az Országos Onkológiai Intézeten keresztül csatlakozott abból a célból, hogy felhívja a figyelmet a megelőzésre, illetve a betegség korai felismerésének fontosságára.
A Fej-nyaki Onkológiai Társaságok Nemzetközi Föderációja 2015-ben jelölte ki július 27-ét a Fej-nyaki daganatok elleni küzdelem világnapjává. A nemzetközi programhoz hazánk az Országos Onkológiai Intézeten keresztül csatlakozott abból a célból, hogy felhívja a figyelmet a megelőzésre, illetve a betegség korai felismerésének fontosságára.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989-ben nyilvánította világnappá július 11-ét abból az alkalomból, hogy két évvel korábban ezen a napon érte el az emberiség létszáma az 5 milliárd főt. A népesedési világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés mértékére és az ezzel járó problémákra, mint például a túlnépesedés, a népesség öregedése vagy éppen a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989-ben nyilvánította világnappá július 11-ét abból az alkalomból, hogy két évvel korábban ezen a napon érte el az emberiség létszáma az 5 milliárd főt. A népesedési világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés mértékére és az ezzel járó problémákra, mint például a túlnépesedés, a népesség öregedése vagy éppen a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989-ben nyilvánította világnappá július 11-ét abból az alkalomból, hogy két évvel korábban ezen a napon érte el az emberiség létszáma az 5 milliárd főt. A népesedési világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés mértékére és az ezzel járó problémákra, mint például a túlnépesedés, a népesség öregedése vagy éppen a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése.
