Az egészségügyi világszervezet, a WHO 2009-ben indította el a „Ments életeket: Moss kezet!` című kampányát. Azóta minden évben május 5-én szervezik meg a Kézhigénés világnapot, melynek fő célja , hogy felhívja a figyelmet a tiszta kéz fontosságára az egészségügyben, és ösztönözze az egészségügyi dolgozókat e cél támogatására.
Az egészségügyi világszervezet, a WHO 2009-ben indította el a „Ments életeket: Moss kezet!` című kampányát. Azóta minden évben május 5-én szervezik meg a Kézhigénés világnapot, melynek fő célja , hogy felhívja a figyelmet a tiszta kéz fontosságára az egészségügyben, és ösztönözze az egészségügyi dolgozókat e cél támogatására.
Az egészségügyi világszervezet, a WHO 2009-ben indította el a „Ments életeket: Moss kezet!` című kampányát. Azóta minden évben május 5-én szervezik meg a Kézhigénés világnapot, melynek fő célja , hogy felhívja a figyelmet a tiszta kéz fontosságára az egészségügyben, és ösztönözze az egészségügyi dolgozókat e cél támogatására.
Április 26-a A szellemi tulajdon világnapja. Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000-ben döntött arról, hogy április 26-át a világ fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki és művészeti alkotók eredményeinek védelmét erősítő világnappá nyilvánítja.
Április 25-e A malária elleni küzdelem világnapja. Világszerte 230-240 millió ember betegszik meg évente maláriában, és az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO szerint 850 ezren, főleg gyermekek bele is halnak a fertőzésbe. Ez elfogadhatatlanul sok áldozat, annál is inkább, hogy a szúnyogok által terjesztett malária ma már megelőzhető és biztosan gyógyítható. A WHO azért nyilvánította 2007-ben minden év április 25-ét a malária elleni küzdelem világnapjává, hogy felhívja a figyelmet a megelőző intézkedések fontosságára, ezekkel ugyanis százezrek életét lehetne minden esztendőben megmenteni.
Április 25-e A malária elleni küzdelem világnapja. Világszerte 230-240 millió ember betegszik meg évente maláriában, és az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO szerint 850 ezren, főleg gyermekek bele is halnak a fertőzésbe. Ez elfogadhatatlanul sok áldozat, annál is inkább, hogy a szúnyogok által terjesztett malária ma már megelőzhető és biztosan gyógyítható. A WHO azért nyilvánította 2007-ben minden év április 25-ét a malária elleni küzdelem világnapjává, hogy felhívja a figyelmet a megelőző intézkedések fontosságára, ezekkel ugyanis százezrek életét lehetne minden esztendőben megmenteni.
Április 25-e A malária elleni küzdelem világnapja. Világszerte 230-240 millió ember betegszik meg évente maláriában, és az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO szerint 850 ezren, főleg gyermekek bele is halnak a fertőzésbe. Ez elfogadhatatlanul sok áldozat, annál is inkább, hogy a szúnyogok által terjesztett malária ma már megelőzhető és biztosan gyógyítható. A WHO azért nyilvánította 2007-ben minden év április 25-ét a malária elleni küzdelem világnapjává, hogy felhívja a figyelmet a megelőző intézkedések fontosságára, ezekkel ugyanis százezrek életét lehetne minden esztendőben megmenteni.
A világon évente mintegy 100 millió állaton végeznek kísérleteket, amelyek 63 százaléka hadászati célokat szolgál, 31 százalékukat kozmetikai szerek tesztelésére használják, és mindössze 6 százalékukat végzik gyógyászati célból. Az állatkísérletek legnagyobb vesztesei a rágcsálók, a kísérletek 98%ának ők az elszenvedői.
A világon évente mintegy 100 millió állaton végeznek kísérleteket, amelyek 63 százaléka hadászati célokat szolgál, 31 százalékukat kozmetikai szerek tesztelésére használják, és mindössze 6 százalékukat végzik gyógyászati célból. Az állatkísérletek legnagyobb vesztesei a rágcsálók, a kísérletek 98%ának ők az elszenvedői.
A világon évente mintegy 100 millió állaton végeznek kísérleteket, amelyek 63 százaléka hadászati célokat szolgál, 31 százalékukat kozmetikai szerek tesztelésére használják, és mindössze 6 százalékukat végzik gyógyászati célból. Az állatkísérletek legnagyobb vesztesei a rágcsálók, a kísérletek 98%ának ők az elszenvedői.
A Cirkuszművészeti Világszövetség 2007-ben hívta életre az Európai Cirkusznapot, amely hamarosan olyan népszerűségre tett szert, hogy 2010 óta Cirkuszi Világnap néven, minden április harmadik szombatján a cirkuszművészeti központok világszerte megünneplik a sokszínű cirkuszművészet műfaját. Hazánkban mind Közép-Európa egyetlen kőcirkusza, a Fővárosi Nagycirkusz, mind az utazócirkuszok különleges műsorokkal, színes programokkal ünnepelnek ezen a napon.
A Cirkuszművészeti Világszövetség 2007-ben hívta életre az Európai Cirkusznapot, amely hamarosan olyan népszerűségre tett szert, hogy 2010 óta Cirkuszi Világnap néven, minden április harmadik szombatján a cirkuszművészeti központok világszerte megünneplik a sokszínű cirkuszművészet műfaját. Hazánkban mind Közép-Európa egyetlen kőcirkusza, a Fővárosi Nagycirkusz, mind az utazócirkuszok különleges műsorokkal, színes programokkal ünnepelnek ezen a napon.
A Cirkuszművészeti Világszövetség 2007-ben hívta életre az Európai Cirkusznapot, amely hamarosan olyan népszerűségre tett szert, hogy 2010 óta Cirkuszi Világnap néven, minden április harmadik szombatján a cirkuszművészeti központok világszerte megünneplik a sokszínű cirkuszművészet műfaját. Hazánkban mind Közép-Európa egyetlen kőcirkusza, a Fővárosi Nagycirkusz, mind az utazócirkuszok különleges műsorokkal, színes programokkal ünnepelnek ezen a napon.
Párizsban, 1925. április 18-án az amatőr rádiózás úttörői egy több ország részvételével megrendezett találkozón megalapították a Nemzetközi Rádióamatőr Szövetséget, hogy világszerte támogassa az amatőr rádiózást. Ezért lett ez a nap a Rádióamatőrök világnapja.
A Könyvtárosok világnapjának megtartását április 14-én amerikai kezdeményezésre, a Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége határozta el 2011-ben. A jeles nap célja, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és könyvtárosok által nyújtott értékekre. Ezen a napon a könyvtárak az alapszolgáltatásokon túl különböző programokat szerveznek a látogatóknak.
A Könyvtárosok világnapjának megtartását április 14-én amerikai kezdeményezésre, a Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége határozta el 2011-ben. A jeles nap célja, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és könyvtárosok által nyújtott értékekre. Ezen a napon a könyvtárak az alapszolgáltatásokon túl különböző programokat szerveznek a látogatóknak.
A Könyvtárosok világnapjának megtartását április 14-én amerikai kezdeményezésre, a Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége határozta el 2011-ben. A jeles nap célja, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és könyvtárosok által nyújtott értékekre. Ezen a napon a könyvtárak az alapszolgáltatásokon túl különböző programokat szerveznek a látogatóknak.
Az Egyesült államok és a Szovjetunió közötti kiélezett űrverseny döntő fordulójaként 1961. április 12-én a Szovjetunióban földkörüli pályára bocsájtották a történelem első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarinnal. Ezt a jeles napot 1968 óta ünnepeljük. 1961 óta napjainkig több mint 400 asztronauta járt az űrben, közöttük Farkas Bertalan is 1980-ban.
Az Egyesült államok és a Szovjetunió közötti kiélezett űrverseny döntő fordulójaként 1961. április 12-én a Szovjetunióban földkörüli pályára bocsájtották a történelem első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarinnal. Ezt a jeles napot 1968 óta ünnepeljük. 1961 óta napjainkig több mint 400 asztronauta járt az űrben, közöttük Farkas Bertalan is 1980-ban.
Az Egyesült államok és a Szovjetunió közötti kiélezett űrverseny döntő fordulójaként 1961. április 12-én a Szovjetunióban földkörüli pályára bocsájtották a történelem első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarinnal. Ezt a jeles napot 1968 óta ünnepeljük. 1961 óta napjainkig több mint 400 asztronauta járt az űrben, közöttük Farkas Bertalan is 1980-ban.
Az Egészségügyi Világszervezet 1997-ben nyilvánította április 11-ét a Parkinson-kórban szenvedők világnapjává. A betegség névadója James Parkinson angol orvos és természettudós, aki ezen a napon született 1755-ben, és 1817-ben elsőként írta le a betegség klinikai tünetegyüttesét. Napjainkban az európai népességben 100 ezer főre vonatkoztatva 150-200 beteggel és évente 15-20 új megbetegedéssel számolhatunk.
Az Egészségügyi Világszervezet 1997-ben nyilvánította április 11-ét a Parkinson-kórban szenvedők világnapjává. A betegség névadója James Parkinson angol orvos és természettudós, aki ezen a napon született 1755-ben, és 1817-ben elsőként írta le a betegség klinikai tünetegyüttesét. Napjainkban az európai népességben 100 ezer főre vonatkoztatva 150-200 beteggel és évente 15-20 új megbetegedéssel számolhatunk.
Az Egészségügyi Világszervezet 1997-ben nyilvánította április 11-ét a Parkinson-kórban szenvedők világnapjává. A betegség névadója James Parkinson angol orvos és természettudós, aki ezen a napon született 1755-ben, és 1817-ben elsőként írta le a betegség klinikai tünetegyüttesét. Napjainkban az európai népességben 100 ezer főre vonatkoztatva 150-200 beteggel és évente 15-20 új megbetegedéssel számolhatunk.
Április 7-e A biztonságos anyaság világnapja. Az Egészségügyi Világszervezet az Egészségügyi világnapok alkalmából gyakran érvel a biztonságos anyaság feltételeinek megteremtése mellett. Meglátása szerint ugyanis a halandóság csökkentése nemcsak az egészségügyi ellátástól, hanem a társadalmi igazságosságtól is függ.
Április 7-e A biztonságos anyaság világnapja. Az Egészségügyi Világszervezet az Egészségügyi világnapok alkalmából gyakran érvel a biztonságos anyaság feltételeinek megteremtése mellett. Meglátása szerint ugyanis a halandóság csökkentése nemcsak az egészségügyi ellátástól, hanem a társadalmi igazságosságtól is függ.
Április 7-e A biztonságos anyaság világnapja. Az Egészségügyi Világszervezet az Egészségügyi világnapok alkalmából gyakran érvel a biztonságos anyaság feltételeinek megteremtése mellett. Meglátása szerint ugyanis a halandóság csökkentése nemcsak az egészségügyi ellátástól, hanem a társadalmi igazságosságtól is függ.
