A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).
A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).
A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A korábbi történeti szakirodalomban meghonosodott nézet szerint a vár 1285-ben már állt. Ezt a dátumot egy 1298-as oklevélre alapozták, mely forrás elbeszélése szerint az 1285-ös második tatárjárás idején a magyarok és a tatárok Regéc alatt megütköztek egymással. Valószínűbb azonban, hogy ez a forrás csupán a Regéc nevű hegy alatt vívott csatára vonatkozik és a vár ekkor még nem állt (a `Regéc` név szláv eredetű, jelentése `szarv`, és a hegy sajátos formájára utal, a kettős, egy északi és egy déli csúcsra és a kettő közötti hegynyeregre, melyek nyugat és kelet felől nézve valóban szarv-formát mutatnak).
A Vár Látogatóközpont egy képzeletbeli „hidat” képez a múlt és a jelen között, mintegy történelmi időutazásra invitálva a Zemplén Fővárosába látogató vendégeket és turistákat. A sátoraljaújhelyi vár területén, annak lábánál elterülő, modern épület nemcsak az újhelyi várhoz vezető történelmi túrák kiindulási helyeként, valamint felfrissülési lehetőségként szolgál majd, de az állandó kiállításai, különleges falfestményei és a 3D és virtuális valóság headsettek segítségével a vendégek rövid idő alatt látványos módon ismerkedhetnek meg a „halottnak” hitt, de a fejlesztések és ásatások révén újra élővé varázsolt vár környezetével, történelmével, és az ott élők mindennapjaival.
A Vár Látogatóközpont egy képzeletbeli „hidat” képez a múlt és a jelen között, mintegy történelmi időutazásra invitálva a Zemplén Fővárosába látogató vendégeket és turistákat. A sátoraljaújhelyi vár területén, annak lábánál elterülő, modern épület nemcsak az újhelyi várhoz vezető történelmi túrák kiindulási helyeként, valamint felfrissülési lehetőségként szolgál majd, de az állandó kiállításai, különleges falfestményei és a 3D és virtuális valóság headsettek segítségével a vendégek rövid idő alatt látványos módon ismerkedhetnek meg a „halottnak” hitt, de a fejlesztések és ásatások révén újra élővé varázsolt vár környezetével, történelmével, és az ott élők mindennapjaival.
A Vár Látogatóközpont egy képzeletbeli „hidat” képez a múlt és a jelen között, mintegy történelmi időutazásra invitálva a Zemplén Fővárosába látogató vendégeket és turistákat. A sátoraljaújhelyi vár területén, annak lábánál elterülő, modern épület nemcsak az újhelyi várhoz vezető történelmi túrák kiindulási helyeként, valamint felfrissülési lehetőségként szolgál majd, de az állandó kiállításai, különleges falfestményei és a 3D és virtuális valóság headsettek segítségével a vendégek rövid idő alatt látványos módon ismerkedhetnek meg a „halottnak” hitt, de a fejlesztések és ásatások révén újra élővé varázsolt vár környezetével, történelmével, és az ott élők mindennapjaival.