Regéci Vár és Látogatóközpont

A vár létezésére sokkal biztosabb adatnak tűnik Aba Amadé nádor által 1307-ben Regécen kiadott oklevél, melyet az ország északkeleti részét uraló nagyúr az akkor már álló várban állíthatott ki. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a várat az Aba nemzetség egyik tagja, talán éppen Amadé nádor építtette.

Az 1312-es rozgonyi csata után I. Károly király a vesztes Aba-nemzetség valamennyi birtokát, így Regécet is, elkobozta. A vár királyi adományként rövid ideig Petenye fia Péter birtokában volt, ám amikor ő is szembefordult az uralkodóval, a király tőle is elvette. A vár 1316-tól 1427-ig királyi birtok volt. Jellemző ugyanakkor, hogy a király alkalmasint szolgálati birtokként megbízható híveinek adományozta a várat és az uradalmat. Ily módon került a vár az I. Károly királlyal Nápolyból érkezett Drugeth család birtokába. A nagy hatalmú, az országnak hosszú ideig nádorokat is adó család a regéci várban őriztette okleveleit. A várat a 14. század második felében vadászat céljából több alkalommal meglátogatta I. Nagy Lajos király is, akinek regéci tartózkodásait a várban kiállított oklevelek is tanúsítják.

A királyi birtokként szolgáló várat Luxemburgi Zsigmond király 1427 körül a szerb despota családnak, a Brankovicsoknak adományozta sok más magyarországi birtokkal egyetemben. Tőlük 1459-ben került vissza a vár királyi tulajdonba, ám I. Mátyás király már 1464-ben, a felemelkedését ekkor, többek között a regéci uradalom megszerzésével megkezdő Szapolyai családnak adta örökbirtokként.

A Szapolyai család birtoklása 1526-ig töretlen, ám az 1526-1541 közötti időszakban, a két király, I. Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János és híveik közötti rendszeres háborúskodások idején még nem teljesen tisztázott a vár tényleges birtoklásának története. Annyi azonban tudható, hogy ebben az időben többször sor került a vár ostromára is.

1541-ben a várat és uradalmát Serédy György és Gáspár kapták adományba I. Ferdinánd királytól. Ezzel kezdődik a vár történetének fénykora. A Serédyek és utánuk több birtokos család a 16-17. században már egyik rezidenciájaként használta a regéci várat.

A várat a Serédyektől az Alaghy család tagjai, János, György és Menyhért örökölték meg. A következő évtizedekben Alaghy János leánya, Judit játszott meghatározó szerepet a vár történetében. Judit - előbb Mágochy András, majd Rákóczi Zsigmond felesége - megpróbálta kiszorítani rokonait a vár birtokából, akik közül csak Alaghy György fiának, Ferencnek sikerült azt röviddel halála előtt, 1611-ben teljes egészében visszaszereznie. A regéci vár és uradalom örököse 1612-ben Alaghy Ferenc fia Menyhért lett, aki részben a regéci várban, részben a pácini kastélyban tartotta udvarát.

A tokaji borkereskedelem miatt egyre inkább felértékelődött regéci uradalomra szemet vetett Esterházy Miklós is, aki 1612-ben feleségül vette Alaghy Judit fiának, Mágochy Ferencnek özvegyét, Dersffy Orsolyát, s ezzel jogot formált az Alaghy-vagyonra. II. Ferdinánd király Alaghy Menyhért halála esetére már 1621-ben Esterházynak ígérte Regécet. Bár Alaghy 1631-ben elhunyt, ám Esterházynak csak 1635-ben sikerült a várat és a hozzá tartozó uradalmat megszereznie. Ezzel párhuzamosan Rákóczi Zsigmond házassága révén a Rákóczi család is igényt formált Regécre.

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Habsburgok elleni háborúja során kétszer is ostromolta a regéci várat 1644-ben, másodjára el is foglalta azt a Habsburg-párti Esterházytól. Az 1645-ben megkötött linzi béke aztán szentesítette is Rákóczi foglalását, a vár és uradalma ettől kezdve a Rákócziak birtoka. A család a regéci várat egyik mellékrezidenciájaként használta. Gyakran tartózkodtak a vár falai között, sőt II. Rákóczi Ferenc gyermekkorában néhány évig itt is nevelkedett. A Thököly-felkelés idején kuruc támaszpontként szolgáló várba a Thököly ellen harcoló Habsburg csapatok 1685-ben vonultak be. Az 1686. május 2-án - felsőbb utasítás alapján - megkezdték a regéci vár, az egykori fényes főúri rezidencia módszeres lerombolását.

A vár építéstörténete

A regéci vár legkorábbi részének a Felsővár sziklacsúcsán álló öregtorony és az egykor hozzákapcsolódó íves vonalú várfal tekinthető. A toronynak azonban csak az alsó szintje tartozik az első építési periódushoz, felső szintjeit az 1540-es években, amikor északkeleti sarkához egy háromszintes kerek ágyútornyot illesztettek, teljesen újjáépítették.

A második periódusban, a 14. század végén vagy legkésőbb a 15. század első felében a Felsővárat teljesen átépítették. A korábbi íves vonalú várfalat lebontották és a korai vár helyén egy négyszögletes alaprajzú várat építettek fel, a falak belső oldalán többhelyiséges, emeletes épületszárnyakkal.

A 15. század közepén a később Középső vár nevű várrésznek helyet adó hegynyerget a két sziklacsúcs között a ma is álló keleti és nyugati várfallal teljesen lezárták. Legkésőbb ekkor kezdődhetett meg a déli sziklacsúcson álló Alsóvár területén a várfalak és a különböző épületek kiépítése is.

A 16-17. században az építkezések fő színtere a Középső vár volt. Ebben az időszakban épült ki a főúri udvartartásnak is helyet adó keleti és nyugati palotaszárny.

A keleti palotaszárny legrégibb, 1500 körül kiépült részének a palotaszárny északi végén, közvetlenül a Felsővár sziklájának déli oldala előtt található, három egységből álló, helyenként ma is a második emelet magasságáig álló része tekinthető. A következő, a 16. század második harmadára tehető periódusban ehhez az épületrészhez a földszintjén három, az emeleten két helyiségből álló épületet emeltek, majd a 16. század második felében felépült a palotaszárny déli szakasza is, a földszinten és az emeleten is három-három helyiséggel. Az egyik földszinti helyiségben alakították ki nagyméretű kemencékkel rendelkező sütőházat is. A palotaszárny déli végéhez utólag hozzáépült kisméretű boltozatos helyiség déli oldalán alakították ki legkésőbb a Középső várból az Alsóvárba vezető, alsó szakaszán kő, felsőbb szakaszán fa lépcsőfokokból épült impozáns lépcsőt.

A nyugati palotaszárny 16. században kiépült részei közé tartozik a konyha és a tőle délre emelt, jórészt alápincézett, a nyugati várfal belső oldalára épült helyiségsor. A 17. század folyamán a nyugati palotaszárny udvari homlokzata elé kisebb, földszintes épületeket építettek, az egyik ház alatt egy boltozatos pincét is kialakítottak.

A 16-17. század folyamán a várat védőművekkel erősítették meg. A vár északnyugati sarkán felépült a Kútbástya, tőle délre a nyugati várfal északi szakaszát egy belső köpenyfallal megerősítették és felmagasították. A könnyebben támadható keleti oldal északi végén egy rondellát, az ún. Kerekded bástyát építettek fel. A keleti várfal középső szakaszának külső oldalán felépült a Kis bástya, melytől délre egy külső várfalat is építettek a várfal külső oldala elé, mely külső fal az Alsóvárat kelet felől védő többszintes sokszögű bástya északi oldaláig húzódott. A vár keleti oldalát árokkal és annak külső oldalán kialakított, ma is meglévő sánccal védték.

A várba bejutni csak több kapun keresztül lehetett, ezek a Középső vár udvarától délnyugatra, illetve az Alsóvár sziklatömbje alatt álltak, jelenleg még feltáratlanok. A kapuk közötti területet és a várba vezető utat védművekkel és farkasveremmel is megerősítették.

A vár ezen jól kiépített védművek ellenére sem klasszikus katonai erődítménynek, hanem mindvégig erődített uradalmi központnak és - történetének utolsó másfél évszázadában - főúri és előkelő családok rezidenciájának tekinthető.

Regéc Várában várbüfé és ajándékbolt üzemel.

2023. évi nyitvatartás

2023. Január 1-jén ZÁRVA
2023. január, február: iskolai téli szünetben 9.00-15.00-ig hétvégi napokon 9.00-15.00-ig
2023. március 01-12.-ig hétvégi napokon: 9.00-15.00-ig
2023. március 13-tól minden nap: 9.00-17.00-ig
2023. április minden nap: 9.00-17.00-ig
2023. május minden nap: 9.00-18.00-ig
2023. június, július, augusztus minden nap: 9.00-19.00-ig
2023. szeptember minden nap: 9.00-18.00-ig
2023. október minden nap: 9.00-17.00-ig
2023. november minden nap: 9.00-16.00-ig
2023. december: iskolai téli szünetben: 9.00-15.00-igés hétvégi napokon: 9.00-15.00-ig
December 24-25-26 ZÁRVA!

VÁR/ Belépők

6 éves korig a belépés ingyenes
Diák: 1.200 Ft
Nyugdíjas: 1.200 Ft
Felnőtt: 1.500 Ft
Csoportos jegyek: (Csoportos jegy 15 főtől váltható)
Diák, nyugdíjas csoportos jegy: 1.100 Ft
Felnőtt csoportos jegy: 1.400 Ft
Kombinált jegy (Vár és Látogatóközpont):
Diák: 1.300 Ft
Nyugdíjas: 1.300 Ft
Felnőtt: 1.800 Ft

Látogatóközpont/ Nyitvatartás

2023. január, február, március: hétfő-szombat 7.30-16.00-ig, vasárnap 9.00-14.00-ig
2023. április, május, június, július, augusztus, szeptember: hétfő-szombat 7.30-17.00-ig, vasárnap 9.00-14.00-ig
2023. október, november, december: hétfő-szombat 7.30-16.00-ig, vasárnap 9.00-14.00-ig

Látogatóközpont/ Belépők

6 éves korig a belépés ingyenes
Diák: 600 Ft
Nyugdíjas: 600 Ft
Felnőtt : 800 Ft
Csoportos jegy:
Diák: 500 Ft
Nyugdíjas: 500 Ft
Felnőtt: 700 Ft
Kombinált jegy (Vár és Látogatóközpont) :
Diák: 1.300 Ft
Nyugdíjas: 1.300 Ft
Felnőtt: 1.800 Ft
A megváltott belépőjegyek a megváltás napján jogosítanak belépésre.
Fizetési módok: Készpénz (HUF); bankkártyás fizetés; OTP SZÉP kártya

Forrás: A vár honlapja