Érdekli Zala megye és Zalaegerszeg története? Kíváncsi arra, hogyan éltek elődeink az elmúlt évszázadok során? Érdekli a régészet, részt venne közösségi programjainkon? Szeretne többet tudni a megye képzőművészeiről? Akkor a legjobb helyen jár! Időszaki és állandó kiállítások, múzeumi-, családi és gyermekprogramok széles kínálatával egész évben várják Zalaegerszegen az érdeklődőket.
Érdekli Zala megye és Zalaegerszeg története? Kíváncsi arra, hogyan éltek elődeink az elmúlt évszázadok során? Érdekli a régészet, részt venne közösségi programjainkon? Szeretne többet tudni a megye képzőművészeiről? Akkor a legjobb helyen jár! Időszaki és állandó kiállítások, múzeumi-, családi és gyermekprogramok széles kínálatával egész évben várják Zalaegerszegen az érdeklődőket.
Érdekli Zala megye és Zalaegerszeg története? Kíváncsi arra, hogyan éltek elődeink az elmúlt évszázadok során? Érdekli a régészet, részt venne közösségi programjainkon? Szeretne többet tudni a megye képzőművészeiről? Akkor a legjobb helyen jár! Időszaki és állandó kiállítások, múzeumi-, családi és gyermekprogramok széles kínálatával egész évben várják Zalaegerszegen az érdeklődőket.
A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.
A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.
A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.
Az 1827-ben klasszicista stílusban épült egykori Sennyey-kúria volt korábban a városháza, itt működött a kaszinó. 1990-ben itt kapott helyet a Kazinczy Ferenc Múzeum, ami változatos tematikájú tárlatokkal mutatja be Zemplént. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum célja a zempléni történeti, helytörténeti értékek tárgyi, írásos és képi örökségének, továbbá az élővilág (növények, gombák, állatok) gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és bemutatása.
Az 1827-ben klasszicista stílusban épült egykori Sennyey-kúria volt korábban a városháza, itt működött a kaszinó. 1990-ben itt kapott helyet a Kazinczy Ferenc Múzeum, ami változatos tematikájú tárlatokkal mutatja be Zemplént. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum célja a zempléni történeti, helytörténeti értékek tárgyi, írásos és képi örökségének, továbbá az élővilág (növények, gombák, állatok) gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és bemutatása.
Az 1827-ben klasszicista stílusban épült egykori Sennyey-kúria volt korábban a városháza, itt működött a kaszinó. 1990-ben itt kapott helyet a Kazinczy Ferenc Múzeum, ami változatos tematikájú tárlatokkal mutatja be Zemplént. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum célja a zempléni történeti, helytörténeti értékek tárgyi, írásos és képi örökségének, továbbá az élővilág (növények, gombák, állatok) gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és bemutatása.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
Győr belvárosának egyik legimpozánsabb épülete, a három utca közé ékelődő Esterházy-palota a XVIII. század második felében nyerte el mai formáját. Építtetője, gróf Esterházy Gábor középkori eredetű apró házak összeépítésével alakíttatta ki városi palotáját, megőrizve a homlokzat barokk szobordíszeit, a hermás Király utcai kapuzatot és a győri nevezetességnek számító zárt sarokerkélyt. Homlokzatán a mai napig látható az építtető monogramjával ellátott családi címere. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelyeként szolgáló palotában nívós időszaki kiállítások tekinthetőek meg. Földszintjén kávézó és múzeum shop működik, melyben a győri és környékbeli designerek által készített termékek vásárolhatóak meg.
Győr belvárosának egyik legimpozánsabb épülete, a három utca közé ékelődő Esterházy-palota a XVIII. század második felében nyerte el mai formáját. Építtetője, gróf Esterházy Gábor középkori eredetű apró házak összeépítésével alakíttatta ki városi palotáját, megőrizve a homlokzat barokk szobordíszeit, a hermás Király utcai kapuzatot és a győri nevezetességnek számító zárt sarokerkélyt. Homlokzatán a mai napig látható az építtető monogramjával ellátott családi címere. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelyeként szolgáló palotában nívós időszaki kiállítások tekinthetőek meg. Földszintjén kávézó és múzeum shop működik, melyben a győri és környékbeli designerek által készített termékek vásárolhatóak meg.
Győr belvárosának egyik legimpozánsabb épülete, a három utca közé ékelődő Esterházy-palota a XVIII. század második felében nyerte el mai formáját. Építtetője, gróf Esterházy Gábor középkori eredetű apró házak összeépítésével alakíttatta ki városi palotáját, megőrizve a homlokzat barokk szobordíszeit, a hermás Király utcai kapuzatot és a győri nevezetességnek számító zárt sarokerkélyt. Homlokzatán a mai napig látható az építtető monogramjával ellátott családi címere. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelyeként szolgáló palotában nívós időszaki kiállítások tekinthetőek meg. Földszintjén kávézó és múzeum shop működik, melyben a győri és környékbeli designerek által készített termékek vásárolhatóak meg.
A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. „török sáncon” egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a `lengyeli kultúra` elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt.
A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. „török sáncon” egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a `lengyeli kultúra` elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt.
A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. „török sáncon” egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a `lengyeli kultúra` elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt.
Téglalap alapú, 80 négyzetméter alapterületű, jellegzetes török téglákból épült kétszintes épület, mely kolostor boltozattal rendelkezik. Az ablakon fűzött török vasrács találhatók. Magyarország területén ez a török hódoltság egyetlen épen maradt lakóháza. Az épület funkciójára vonatkozóan több elképzelés is született. Feltételezések szerint korániskola volt egykor. Mások szerint inkább vendégfogadó lehetett, és valószínűleg karavánszerájként is működött. Ma múzeum található benne.
Téglalap alapú, 80 négyzetméter alapterületű, jellegzetes török téglákból épült kétszintes épület, mely kolostor boltozattal rendelkezik. Az ablakon fűzött török vasrács találhatók. Magyarország területén ez a török hódoltság egyetlen épen maradt lakóháza. Az épület funkciójára vonatkozóan több elképzelés is született. Feltételezések szerint korániskola volt egykor. Mások szerint inkább vendégfogadó lehetett, és valószínűleg karavánszerájként is működött. Ma múzeum található benne.
Téglalap alapú, 80 négyzetméter alapterületű, jellegzetes török téglákból épült kétszintes épület, mely kolostor boltozattal rendelkezik. Az ablakon fűzött török vasrács találhatók. Magyarország területén ez a török hódoltság egyetlen épen maradt lakóháza. Az épület funkciójára vonatkozóan több elképzelés is született. Feltételezések szerint korániskola volt egykor. Mások szerint inkább vendégfogadó lehetett, és valószínűleg karavánszerájként is működött. Ma múzeum található benne.