Történelem

A Pákozdi Katonai Emlékpark részét képező Doni Kápolna a II. világháború idején, 1943-ban a Don-kanyarban elesettek emlékét őrzi. A katonák akkor embertelen hidegben, hiányos felszereléssel küzdöttek a túlerővel szemben. A Don menti harcokban hősi halált halt, megsebesült, illetve fogságba esett katonák és családjaik emlékére épített Don-kanyar emlékkápolna fontos üzenete, hogy a jövő nemzedékének megőrizze nemcsak a hősök emlékét, hanem hirdesse a becsület, a hazaszeretet, a családhoz való kötődés értékeit is.

A parancsteljesítés közben, fegyverrel a kezében eleső katona mindig hős. A Pákozdi Katonai Emlékparkban található Elesettek Emlékhelye a háborúban áldozatul esett katonák előtt tiszteleg, nekik állít méltó emléket.

A Mártírok emlékpontja az 1848/49-es szabadságharcot követő véres megtorlás áldozatainak állít emléket Pákozdon, a Katonai Emlékparkban és Nemzeti Emlékhelyen. Az aradi vértanúk fából készült, faragott emlékoszlopain a kivégzés módjára az oszlopok felső részén végigfutó golyó, illetve sodrott kötél mintázat emlékeztet.

Tiszaalpár és térsége a bronzkor időszakától lakott volt, bizonyítja ezt az itt talált régészeti leletek és lelőhelyek sokasága. A Tiszaalpáron 2000-ben épített honfoglalás kori település rekonstrukciója a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg. Az apró skanzen az eredetihez képest kissé zsúfolt, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el.

Az 1956-os eseményekre emlékező, állandó kiállítási teret adott át Szank Község Önkormányzata, amely az oda vezető utat éppúgy a látogatók elé tárja, mint ahogy az akkori események megtorlását is megkísérli érzékeltetni. A történelmi előzmények bemutatása mellett helyi és a közelben élő embereknek is emléket állít. Hirdetőoszlopok korabeli plakátokkal, a megtorlás megyénkben élő áldozatainak nevei falra festve, utcakép a forradalom idejéből, az előzményeket bemutató film egy vetítő teremben és egy Csepel teherautó is várja a látogatókat. A kiállítótérnek nyitvatartási ideje nincs, bejelentkezés útján tud látogatókat fogadni!

A budai Várnegyedben, szinte a Mátyás templommal szemben található Budapest gyógyszerészet történeti múzeuma. A Budai Várnegyed 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökség Listán. Az Arany Sas patika épülete a 15. század első felében épült kereskedőház. Többször átalakították: 1526-1541 között készült el a ma is fennálló összes dongaboltozat, a reneszánsz kor emléke a vakfülke. 1500 körül került a falra a mennyezetfestés: szürkéskék alapon sárga csillagos, `alkimista` mintázat. A 18. sz elején készült a téglavörös alaptónusú barokk falfestés és a `Jézus és a vérfolyásos asszony` jelenetét ábrázoló falfestés. Az épület mai, klasszicizáló homlokzata 1820 körül készült. Ebben az épületben működött 1750-1913 között az első budavári patika.

A Balaton-felvidéki Dörgicse három, középkori eredetű település, az egykori Boldogasszonydörgicse, Szentpéterdörgicse és Szentmihálydörgicse, ma Alsódörgicse, Felsődörgicse és Kisdörgicse egyesítésével jött létre a XX. század közepén. A településen a három, a falvak védőszentjeinek nevét viselő, Árpád-kori templomrom szabadon látogatható.

Az 1772-ben két korábban kialakított telek összevonásával készült késő barokk lakóházat Giczey István kanonok építtette. Az U-alakú, belülről is gazdagon díszített épület nagytermének falmezőin kert- és tájképábrázolások kerültek elő. A párkány feletti tondók különböző mitológiai jeleneteket, a mennyezeten pedig Phaethón napszekerét festették meg. A középképen antik és keresztény vonatkozású jelenet látható, a kanonoki hálószoba mennyezetén pedig a négy tudományra, a teológiára, az irodalomra, az asztrológiára és a földrajzra utaló puttóábrázolások láthatók.

Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár nyilvános könyvtár. Minden érdeklődőnek rendelkezésére áll. Kiemelt céljának tekinti az Egri Főegyházmegye főpásztorának, papjainak, híveinek és intézményeinek szolgálatát.

Gorsium-Heculia római kori város. Az I. század közepétől római katonai erődítés ellenőrizte az út-csomópontot és a Sárvíz átkelőhelyét. A II. század elején a katonai tábor helyén város épült, mely Alsó-Pannonia tartományülésének és császárkultuszának központja lett.