A budai Várnegyedben, szinte a Mátyás templommal szemben található Budapest gyógyszerészet történeti múzeuma. A Budai Várnegyed 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökség Listán. Az Arany Sas patika épülete a 15. század első felében épült kereskedőház. Többször átalakították: 1526-1541 között készült el a ma is fennálló összes dongaboltozat, a reneszánsz kor emléke a vakfülke. 1500 körül került a falra a mennyezetfestés: szürkéskék alapon sárga csillagos, `alkimista` mintázat. A 18. sz elején készült a téglavörös alaptónusú barokk falfestés és a `Jézus és a vérfolyásos asszony` jelenetét ábrázoló falfestés. Az épület mai, klasszicizáló homlokzata 1820 körül készült. Ebben az épületben működött 1750-1913 között az első budavári patika.
A budai Várnegyedben, szinte a Mátyás templommal szemben található Budapest gyógyszerészet történeti múzeuma. A Budai Várnegyed 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökség Listán. Az Arany Sas patika épülete a 15. század első felében épült kereskedőház. Többször átalakították: 1526-1541 között készült el a ma is fennálló összes dongaboltozat, a reneszánsz kor emléke a vakfülke. 1500 körül került a falra a mennyezetfestés: szürkéskék alapon sárga csillagos, `alkimista` mintázat. A 18. sz elején készült a téglavörös alaptónusú barokk falfestés és a `Jézus és a vérfolyásos asszony` jelenetét ábrázoló falfestés. Az épület mai, klasszicizáló homlokzata 1820 körül készült. Ebben az épületben működött 1750-1913 között az első budavári patika.
A budai Várnegyedben, szinte a Mátyás templommal szemben található Budapest gyógyszerészet történeti múzeuma. A Budai Várnegyed 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökség Listán. Az Arany Sas patika épülete a 15. század első felében épült kereskedőház. Többször átalakították: 1526-1541 között készült el a ma is fennálló összes dongaboltozat, a reneszánsz kor emléke a vakfülke. 1500 körül került a falra a mennyezetfestés: szürkéskék alapon sárga csillagos, `alkimista` mintázat. A 18. sz elején készült a téglavörös alaptónusú barokk falfestés és a `Jézus és a vérfolyásos asszony` jelenetét ábrázoló falfestés. Az épület mai, klasszicizáló homlokzata 1820 körül készült. Ebben az épületben működött 1750-1913 között az első budavári patika.
A múzeum a magyar orvostörténelem legfontosabb közgyűjteménye és egyben fontos kutatóbázisa. Gyűjteményei időhatár nélkül a medicina, a gyógyszerészet és az egészségügy egészét átfogják.
