Jegyvásárlás
Jegyvásárlás
A tanösvény a budapesti Hármashatár-hegy egykori újraerdősítését vezető Guckler Károly főerdőmesterről kapta nevét. A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít. A kilátóteraszok Óbuda és a főváros északi régiója irányába kínálnak szép panorámát. A 14 interaktív ismeretterjesztő tábla mindegyikét ellátták QR-kóddal is, így az érdeklődők az interneten további információkhoz juthatnak a térség élővilágával és a kilátópontokról látható táj történelmével kapcsolatban.
A tanösvény a budapesti Hármashatár-hegy egykori újraerdősítését vezető Guckler Károly főerdőmesterről kapta nevét. A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít. A kilátóteraszok Óbuda és a főváros északi régiója irányába kínálnak szép panorámát. A 14 interaktív ismeretterjesztő tábla mindegyikét ellátták QR-kóddal is, így az érdeklődők az interneten további információkhoz juthatnak a térség élővilágával és a kilátópontokról látható táj történelmével kapcsolatban.
A tanösvény a budapesti Hármashatár-hegy egykori újraerdősítését vezető Guckler Károly főerdőmesterről kapta nevét. A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít. A kilátóteraszok Óbuda és a főváros északi régiója irányába kínálnak szép panorámát. A 14 interaktív ismeretterjesztő tábla mindegyikét ellátták QR-kóddal is, így az érdeklődők az interneten további információkhoz juthatnak a térség élővilágával és a kilátópontokról látható táj történelmével kapcsolatban.
A tanösvény kiinduló és végpontja a parkolóhoz kapcsolódik. A tanösvény két körből áll, a teljes útvonal 4800 m, a rövidebb 2400 m hosszú. A Gulya-dombi Parkerdőben 1975-ben létesült az első erdei tornapálya, mely még ma is használható. A tanösvényen haladva megismerjük a környék növény- és állatvilágát.
A tanösvény kiinduló és végpontja a parkolóhoz kapcsolódik. A tanösvény két körből áll, a teljes útvonal 4800 m, a rövidebb 2400 m hosszú. A Gulya-dombi Parkerdőben 1975-ben létesült az első erdei tornapálya, mely még ma is használható. A tanösvényen haladva megismerjük a környék növény- és állatvilágát.
A tanösvény kiinduló és végpontja a parkolóhoz kapcsolódik. A tanösvény két körből áll, a teljes útvonal 4800 m, a rövidebb 2400 m hosszú. A Gulya-dombi Parkerdőben 1975-ben létesült az első erdei tornapálya, mely még ma is használható. A tanösvényen haladva megismerjük a környék növény- és állatvilágát.
A Gyadai tanösvény a Naszály északi lábánál, a Lósi-patak mentén fekvő erdők és rétek természeti és kultúrtörténeti értékeit és érdekességeit mutatja be. Az 5 km hosszú körtúraként végigjárható tanösvény bejárása nyugodt, kényelmes tempóban 2,5-3 órát vesz igénybe, így a környék természeti és kulturális nevezetességeinek bejárása során érdemes beilleszteni napnyitó vagy épp napzáró programként is a Gyadai tanösvény meglátogatását. Természetesen, végig természetbúvárkodva az útvonal megszámlálhatatlan makro és mikro szépségeit-értékeit, egész napos program lehetőségként is kitölti a kikapcsolódásra, élményszerzésre, pihenésre szánt időtartamot.
A Gyadai tanösvény a Naszály északi lábánál, a Lósi-patak mentén fekvő erdők és rétek természeti és kultúrtörténeti értékeit és érdekességeit mutatja be. Az 5 km hosszú körtúraként végigjárható tanösvény bejárása nyugodt, kényelmes tempóban 2,5-3 órát vesz igénybe, így a környék természeti és kulturális nevezetességeinek bejárása során érdemes beilleszteni napnyitó vagy épp napzáró programként is a Gyadai tanösvény meglátogatását. Természetesen, végig természetbúvárkodva az útvonal megszámlálhatatlan makro és mikro szépségeit-értékeit, egész napos program lehetőségként is kitölti a kikapcsolódásra, élményszerzésre, pihenésre szánt időtartamot.
A Gyadai tanösvény a Naszály északi lábánál, a Lósi-patak mentén fekvő erdők és rétek természeti és kultúrtörténeti értékeit és érdekességeit mutatja be. Az 5 km hosszú körtúraként végigjárható tanösvény bejárása nyugodt, kényelmes tempóban 2,5-3 órát vesz igénybe, így a környék természeti és kulturális nevezetességeinek bejárása során érdemes beilleszteni napnyitó vagy épp napzáró programként is a Gyadai tanösvény meglátogatását. Természetesen, végig természetbúvárkodva az útvonal megszámlálhatatlan makro és mikro szépségeit-értékeit, egész napos program lehetőségként is kitölti a kikapcsolódásra, élményszerzésre, pihenésre szánt időtartamot.
A Hagyományos gazdálkodás tanösvényen kézbe vehetjük, kipróbálhatjuk az útvonal mentén kihelyezett tárgyakat, eszközöket. Az állattartás, a rétgazdálkodás, a gyümölcstermesztés, a méhészkedés, a kosárfonás, a fűszer- és gyógynövénytermesztés eszközeit és szakmai fortélyait ismerhetjük meg. A tanösvény végén található majorban a térségre jellemző régi magyar háziállatokat – szürkemarhákat, shagya arab lovakat, mangalica sertéseket, racka juhokat és ősi magyar baromfifajtákat – lehet szemügyre venni.
A Hagyományos gazdálkodás tanösvényen kézbe vehetjük, kipróbálhatjuk az útvonal mentén kihelyezett tárgyakat, eszközöket. Az állattartás, a rétgazdálkodás, a gyümölcstermesztés, a méhészkedés, a kosárfonás, a fűszer- és gyógynövénytermesztés eszközeit és szakmai fortélyait ismerhetjük meg. A tanösvény végén található majorban a térségre jellemző régi magyar háziállatokat – szürkemarhákat, shagya arab lovakat, mangalica sertéseket, racka juhokat és ősi magyar baromfifajtákat – lehet szemügyre venni.
A Hagyományos gazdálkodás tanösvényen kézbe vehetjük, kipróbálhatjuk az útvonal mentén kihelyezett tárgyakat, eszközöket. Az állattartás, a rétgazdálkodás, a gyümölcstermesztés, a méhészkedés, a kosárfonás, a fűszer- és gyógynövénytermesztés eszközeit és szakmai fortélyait ismerhetjük meg. A tanösvény végén található majorban a térségre jellemző régi magyar háziállatokat – szürkemarhákat, shagya arab lovakat, mangalica sertéseket, racka juhokat és ősi magyar baromfifajtákat – lehet szemügyre venni.
A hajdúbagosi földikutya-rezervátum kiemelkedő jelentőségű védett terület. Nemcsak azért, mert a Kárpát-medence életföldrajzi szempontból egyik legsajátosabb, fokozottan védett állatfajának, a nyugati földikutyának jelentős állományát őrzi, hanem azért is, mert itt a nyírségi táj egyik jellemző darabját, jellemző élőhelytípusát, s annak életközösségét védjük, a rá jellemző növény- és állatfajokkal. Ez a terület Alföldünk mára már jórészt eltűnt homokpusztai élővilágnak egyik utolsó hírmondója, `élő múzeuma`.
A hajdúbagosi földikutya-rezervátum kiemelkedő jelentőségű védett terület. Nemcsak azért, mert a Kárpát-medence életföldrajzi szempontból egyik legsajátosabb, fokozottan védett állatfajának, a nyugati földikutyának jelentős állományát őrzi, hanem azért is, mert itt a nyírségi táj egyik jellemző darabját, jellemző élőhelytípusát, s annak életközösségét védjük, a rá jellemző növény- és állatfajokkal. Ez a terület Alföldünk mára már jórészt eltűnt homokpusztai élővilágnak egyik utolsó hírmondója, `élő múzeuma`.
A hajdúbagosi földikutya-rezervátum kiemelkedő jelentőségű védett terület. Nemcsak azért, mert a Kárpát-medence életföldrajzi szempontból egyik legsajátosabb, fokozottan védett állatfajának, a nyugati földikutyának jelentős állományát őrzi, hanem azért is, mert itt a nyírségi táj egyik jellemző darabját, jellemző élőhelytípusát, s annak életközösségét védjük, a rá jellemző növény- és állatfajokkal. Ez a terület Alföldünk mára már jórészt eltűnt homokpusztai élővilágnak egyik utolsó hírmondója, `élő múzeuma`.
Abádszalók és Kisköre határán található a Hallépcső, amely Közép-Európa legnagyobb ökológiai folyosója. A Tisza-tónál járva megéri meglátogatni ezt a különleges helyet. A közel 1400 méter hosszú csatorna egész évben vándorlási lehetőséget biztosít a halaknak a Tisza-tó és a Tisza folyó között. Eddig már több, mint 36 halfajt figyeltek meg itt. Megfordult a Hallépcsőnél már pl. védett magyar bucó, széles durbincs, selymes durbincs, vágócsík, halványfoltú küllő, szivárványos ökle, sujtásos küsz és még számos más faj.
Abádszalók és Kisköre határán található a Hallépcső, amely Közép-Európa legnagyobb ökológiai folyosója. A Tisza-tónál járva megéri meglátogatni ezt a különleges helyet. A közel 1400 méter hosszú csatorna egész évben vándorlási lehetőséget biztosít a halaknak a Tisza-tó és a Tisza folyó között. Eddig már több, mint 36 halfajt figyeltek meg itt. Megfordult a Hallépcsőnél már pl. védett magyar bucó, széles durbincs, selymes durbincs, vágócsík, halványfoltú küllő, szivárványos ökle, sujtásos küsz és még számos más faj.
Abádszalók és Kisköre határán található a Hallépcső, amely Közép-Európa legnagyobb ökológiai folyosója. A Tisza-tónál járva megéri meglátogatni ezt a különleges helyet. A közel 1400 méter hosszú csatorna egész évben vándorlási lehetőséget biztosít a halaknak a Tisza-tó és a Tisza folyó között. Eddig már több, mint 36 halfajt figyeltek meg itt. Megfordult a Hallépcsőnél már pl. védett magyar bucó, széles durbincs, selymes durbincs, vágócsík, halványfoltú küllő, szivárványos ökle, sujtásos küsz és még számos más faj.
A Vértes hegység déli oldalában meredek sziklaletörésekkel, mély völgyekkel és kopár dolomitlejtőkkel tagolt, változatos tájat találunk. A déli fekvésű, csapadékszegény hegyoldalakon mediterrán tájakra emlékeztető éghajlat alakult ki, s ennek megfelelően a növényzet is bővelkedik mediterrán, szubmediterrán elemekben. A tanösvényt bejárva ezeket a melegkedvelő növényeket ismerhetjük meg, tarkítva a dolomitra jellemző ritka növényekkel.
A Vértes hegység déli oldalában meredek sziklaletörésekkel, mély völgyekkel és kopár dolomitlejtőkkel tagolt, változatos tájat találunk. A déli fekvésű, csapadékszegény hegyoldalakon mediterrán tájakra emlékeztető éghajlat alakult ki, s ennek megfelelően a növényzet is bővelkedik mediterrán, szubmediterrán elemekben. A tanösvényt bejárva ezeket a melegkedvelő növényeket ismerhetjük meg, tarkítva a dolomitra jellemző ritka növényekkel.
A Vértes hegység déli oldalában meredek sziklaletörésekkel, mély völgyekkel és kopár dolomitlejtőkkel tagolt, változatos tájat találunk. A déli fekvésű, csapadékszegény hegyoldalakon mediterrán tájakra emlékeztető éghajlat alakult ki, s ennek megfelelően a növényzet is bővelkedik mediterrán, szubmediterrán elemekben. A tanösvényt bejárva ezeket a melegkedvelő növényeket ismerhetjük meg, tarkítva a dolomitra jellemző ritka növényekkel.
A Hárs-hegy déli oldalában kanyargó ösvény főleg idős, alacsonyabb növésű tölgyesek között vezet. A tölgyek közé hársak, juharok, kőrisek vegyülnek. Nemcsak erdészek által nyitott lékeket láthatunk itt, hanem olyanokat is, amelyek viharok következtében keletkeztek. A túraút végpontjától félórás sétával megközelíthető a Kaán Károly-kilátó, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra és a környező hegyekre. Az információs táblák betekintést nyújtanak az örökerdők kezelési módszereibe is.
A Hárs-hegy déli oldalában kanyargó ösvény főleg idős, alacsonyabb növésű tölgyesek között vezet. A tölgyek közé hársak, juharok, kőrisek vegyülnek. Nemcsak erdészek által nyitott lékeket láthatunk itt, hanem olyanokat is, amelyek viharok következtében keletkeztek. A túraút végpontjától félórás sétával megközelíthető a Kaán Károly-kilátó, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra és a környező hegyekre. Az információs táblák betekintést nyújtanak az örökerdők kezelési módszereibe is.
A Hárs-hegy déli oldalában kanyargó ösvény főleg idős, alacsonyabb növésű tölgyesek között vezet. A tölgyek közé hársak, juharok, kőrisek vegyülnek. Nemcsak erdészek által nyitott lékeket láthatunk itt, hanem olyanokat is, amelyek viharok következtében keletkeztek. A túraút végpontjától félórás sétával megközelíthető a Kaán Károly-kilátó, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra és a környező hegyekre. Az információs táblák betekintést nyújtanak az örökerdők kezelési módszereibe is.