Tanösvény

A Farkas-erdő északi bejáratától, a Rózsáskerti erdészháztól induló és a banyafákig tartó Gombaismeretei Tanösvény 11 táblája részletesen foglalkozik a gombák és a gombagyűjtés megismertetésével.

Egy újjáélesztett mocsárvilág növény- és állatvilága mellett Górés tanya sérült ragadozómadarai is megtekinthetők a volierekben. A tanösvény kultúrtörténeti emléke a Meggyes csárda. Bejárható gyalogosan, kerékpárral.

A tanösvény a budapesti Hármashatár-hegy egykori újraerdősítését vezető Guckler Károly főerdőmesterről kapta nevét. A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít. A kilátóteraszok Óbuda és a főváros északi régiója irányába kínálnak szép panorámát. A 14 interaktív ismeretterjesztő tábla mindegyikét ellátták QR-kóddal is, így az érdeklődők az interneten további információkhoz juthatnak a térség élővilágával és a kilátópontokról látható táj történelmével kapcsolatban.

A tanösvény kiinduló és végpontja a parkolóhoz kapcsolódik. A tanösvény két körből áll, a teljes útvonal 4800 m, a rövidebb 2400 m hosszú. A Gulya-dombi Parkerdőben 1975-ben létesült az első erdei tornapálya, mely még ma is használható. A tanösvényen haladva megismerjük a környék növény- és állatvilágát.

A Gyadai tanösvény a Naszály északi lábánál, a Lósi-patak mentén fekvő erdők és rétek természeti és kultúrtörténeti értékeit és érdekességeit mutatja be. Az 5 km hosszú körtúraként végigjárható tanösvény bejárása nyugodt, kényelmes tempóban 2,5-3 órát vesz igénybe, így a környék természeti és kulturális nevezetességeinek bejárása során érdemes beilleszteni napnyitó vagy épp napzáró programként is a Gyadai tanösvény meglátogatását. Természetesen, végig természetbúvárkodva az útvonal megszámlálhatatlan makro és mikro szépségeit-értékeit, egész napos program lehetőségként is kitölti a kikapcsolódásra, élményszerzésre, pihenésre szánt időtartamot.

A Hagyományos gazdálkodás tanösvényen kézbe vehetjük, kipróbálhatjuk az útvonal mentén kihelyezett tárgyakat, eszközöket. Az állattartás, a rétgazdálkodás, a gyümölcstermesztés, a méhészkedés, a kosárfonás, a fűszer- és gyógynövénytermesztés eszközeit és szakmai fortélyait ismerhetjük meg. A tanösvény végén található majorban a térségre jellemző régi magyar háziállatokat – szürkemarhákat, shagya arab lovakat, mangalica sertéseket, racka juhokat és ősi magyar baromfifajtákat – lehet szemügyre venni.

A Vértes hegység déli oldalában meredek sziklaletörésekkel, mély völgyekkel és kopár dolomitlejtőkkel tagolt, változatos tájat találunk. A déli fekvésű, csapadékszegény hegyoldalakon mediterrán tájakra emlékeztető éghajlat alakult ki, s ennek megfelelően a növényzet is bővelkedik mediterrán, szubmediterrán elemekben. A tanösvényt bejárva ezeket a melegkedvelő növényeket ismerhetjük meg, tarkítva a dolomitra jellemző ritka növényekkel.

A Hárs-hegy déli oldalában kanyargó ösvény főleg idős, alacsonyabb növésű tölgyesek között vezet. A tölgyek közé hársak, juharok, kőrisek vegyülnek. Nemcsak erdészek által nyitott lékeket láthatunk itt, hanem olyanokat is, amelyek viharok következtében keletkeztek. A túraút végpontjától félórás sétával megközelíthető a Kaán Károly-kilátó, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra és a környező hegyekre. Az információs táblák betekintést nyújtanak az örökerdők kezelési módszereibe is.

A Királyréti Erdei Iskola eddig főként diákcsoportokat fogadott, most azonban látogatóközponttá is alakult: az előcsarnokban információs pont létesült, digitális túraútvonal tervezővel és ajándékbolttal. A földszinti nagy teremben interaktív kiállításon ismerkedhetünk meg a Börzsöny lakóival. A Látogatóközpont mellett induló Királyrét tanösvény a környék változatos élőhelyeire vezeti el a kirándulókat. Minősített erdei iskolánkban iskolai és óvodai csoportoknak egy napostól az egy hetesig, szállással egybekötött változatos programokat biztosítunk.

A tanösvényt Hollókőtől északra, az Ófaluból Rimócra átvezető út mellett találjuk. A tanösvényre egy 30 m hosszú fahíd vezet be, ami a Cserhát leghosszabb ilyen létesítménye. A tanösvényre érve minden érzékszervünkre szükségünk lesz, hiszen a természet szépségeit csak így érdemes felfedezni. A tanösvény könnyen bejárható, hiszen nem túl hosszú, viszont erős szélben ne tartózkodjunk a fák alatt! Eső után kicsit később szárad fel az ösvény, ezért vigyázzunk a lejtősebb szakaszokon!