A jellegzetes nádfedeles épület a településen egykor élt emberek életkörülményeit mutatja be. A kovácsműhely a lakás folytatásaként látható. Az egykori mester bármelyik pillanatban betoppanhatna, hogy újra dolgozzon.
Az Emlékház a falu középpontjában helyezkedik el. Korábban általános iskolaként működött, ahol Gárdonyi Géza is tanult. A későbbi jeles író, a családjával néhány évig itt élt, ahol édesapja uradalmi gépészként tevékenykedett. Környékbeli településeken élő iskolás gyerekcsoportok, nyugdíjas kirándulók látogatják főként az emlékházat. Több helyiség található benne. Az egyik valamikori osztályteremként van berendezve padokkal, golyós számológéppel, fali olvasótáblával, versbe szedett viselkedési szabályokkal, régi tanulók füzeteivel. Egy másikban Gárdonyihoz kapcsolódó emlékek láthatóak. Megtalálhatóak még kézzel írt dokumentumok Sály történetéről, helyben használt eszközök, korabeli népviselet.
Az Emlékház a falu középpontjában helyezkedik el. Korábban általános iskolaként működött, ahol Gárdonyi Géza is tanult. A későbbi jeles író, a családjával néhány évig itt élt, ahol édesapja uradalmi gépészként tevékenykedett. Környékbeli településeken élő iskolás gyerekcsoportok, nyugdíjas kirándulók látogatják főként az emlékházat. Több helyiség található benne. Az egyik valamikori osztályteremként van berendezve padokkal, golyós számológéppel, fali olvasótáblával, versbe szedett viselkedési szabályokkal, régi tanulók füzeteivel. Egy másikban Gárdonyihoz kapcsolódó emlékek láthatóak. Megtalálhatóak még kézzel írt dokumentumok Sály történetéről, helyben használt eszközök, korabeli népviselet.
Az Emlékház a falu középpontjában helyezkedik el. Korábban általános iskolaként működött, ahol Gárdonyi Géza is tanult. A későbbi jeles író, a családjával néhány évig itt élt, ahol édesapja uradalmi gépészként tevékenykedett. Környékbeli településeken élő iskolás gyerekcsoportok, nyugdíjas kirándulók látogatják főként az emlékházat. Több helyiség található benne. Az egyik valamikori osztályteremként van berendezve padokkal, golyós számológéppel, fali olvasótáblával, versbe szedett viselkedési szabályokkal, régi tanulók füzeteivel. Egy másikban Gárdonyihoz kapcsolódó emlékek láthatóak. Megtalálhatóak még kézzel írt dokumentumok Sály történetéről, helyben használt eszközök, korabeli népviselet.
Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.
Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.
Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.
A geresdlaki tájház a XX. században épült tipikus sváb parasztház. A lakossági közadományokból berendezett lakóházban a bútorok, a tárgyi eszközök, a kézimunkák a múltnak megfelelően őrzik a németség otthonainak emlékét. Az itt élő embereknek az állattartás és a földművelés adta a megélhetést. A ház végében található az istálló és a pajta. a pajtában a mezőgazdasági munkához használt gépek és eszközök láthatók. A lakóház két szobából és egy téli konyhából, valamint az eredeti állapotában megmaradt nyitott (füstös) konyhából áll.
A geresdlaki tájház a XX. században épült tipikus sváb parasztház. A lakossági közadományokból berendezett lakóházban a bútorok, a tárgyi eszközök, a kézimunkák a múltnak megfelelően őrzik a németség otthonainak emlékét. Az itt élő embereknek az állattartás és a földművelés adta a megélhetést. A ház végében található az istálló és a pajta. a pajtában a mezőgazdasági munkához használt gépek és eszközök láthatók. A lakóház két szobából és egy téli konyhából, valamint az eredeti állapotában megmaradt nyitott (füstös) konyhából áll.
A geresdlaki tájház a XX. században épült tipikus sváb parasztház. A lakossági közadományokból berendezett lakóházban a bútorok, a tárgyi eszközök, a kézimunkák a múltnak megfelelően őrzik a németség otthonainak emlékét. Az itt élő embereknek az állattartás és a földművelés adta a megélhetést. A ház végében található az istálló és a pajta. a pajtában a mezőgazdasági munkához használt gépek és eszközök láthatók. A lakóház két szobából és egy téli konyhából, valamint az eredeti állapotában megmaradt nyitott (füstös) konyhából áll.
A Görög Demeter Művelődési Ház többfunkciós intézmény a település közművelődési feladatellátását szolgálja. Az intézmény tevékenységi köre sokrétű. A programokból: a különféle programok a művelődési ház funkcióit tükrözik: a művelődési lehetőségek biztosítását, az önképzés, az ismeretek-, a tudás növelését, fejlesztését, a szórakozást, játszást, valamint ezeken keresztül, illetve ezektől függetlenül a közösségi együttlétet szervezi, támogatja.
A Görög Demeter Művelődési Ház többfunkciós intézmény a település közművelődési feladatellátását szolgálja. Az intézmény tevékenységi köre sokrétű. A programokból: a különféle programok a művelődési ház funkcióit tükrözik: a művelődési lehetőségek biztosítását, az önképzés, az ismeretek-, a tudás növelését, fejlesztését, a szórakozást, játszást, valamint ezeken keresztül, illetve ezektől függetlenül a közösségi együttlétet szervezi, támogatja.
A Görög Demeter Művelődési Ház többfunkciós intézmény a település közművelődési feladatellátását szolgálja. Az intézmény tevékenységi köre sokrétű. A programokból: a különféle programok a művelődési ház funkcióit tükrözik: a művelődési lehetőségek biztosítását, az önképzés, az ismeretek-, a tudás növelését, fejlesztését, a szórakozást, játszást, valamint ezeken keresztül, illetve ezektől függetlenül a közösségi együttlétet szervezi, támogatja.
A 19. század közepén kőből és vályogból épült, nádfedeles, tornácos, füstöskonyhás, ma népi műemlék „Pásztorház” a gyenesi községi csordások – két család – szolgálati lakása volt. Az épület az önkormányzat tulajdona, a 2000-ben történő felújítása óta az utca felőli két helyiség berendezése a két háború közötti itteni falusi életre jellemző. Beépített kemencéjében időnként kemencés ételek, kenyér készülnek. E két helyiségben kézműves szakkörök – kosárfonó-, szövő és népi kismesterségek szakkörök működnek, illetve a falusi élet pillanatait, ünnepeit elevenítik fel, rendezik itt helyi hagyományőrzők.
A 19. század közepén kőből és vályogból épült, nádfedeles, tornácos, füstöskonyhás, ma népi műemlék „Pásztorház” a gyenesi községi csordások – két család – szolgálati lakása volt. Az épület az önkormányzat tulajdona, a 2000-ben történő felújítása óta az utca felőli két helyiség berendezése a két háború közötti itteni falusi életre jellemző. Beépített kemencéjében időnként kemencés ételek, kenyér készülnek. E két helyiségben kézműves szakkörök – kosárfonó-, szövő és népi kismesterségek szakkörök működnek, illetve a falusi élet pillanatait, ünnepeit elevenítik fel, rendezik itt helyi hagyományőrzők.
A 19. század közepén kőből és vályogból épült, nádfedeles, tornácos, füstöskonyhás, ma népi műemlék „Pásztorház” a gyenesi községi csordások – két család – szolgálati lakása volt. Az épület az önkormányzat tulajdona, a 2000-ben történő felújítása óta az utca felőli két helyiség berendezése a két háború közötti itteni falusi életre jellemző. Beépített kemencéjében időnként kemencés ételek, kenyér készülnek. E két helyiségben kézműves szakkörök – kosárfonó-, szövő és népi kismesterségek szakkörök működnek, illetve a falusi élet pillanatait, ünnepeit elevenítik fel, rendezik itt helyi hagyományőrzők.
Az Ősi u. 22. alatt található nádfedeles régi parasztház az 1990-es évek óta a Szentivániak Szentivánért Alapítvány tulajdonában volt. A tájház jellegű berendezés a régi helyi mesteremberek eszközeiből, használati tárgyaiból gyűlt össze. Az épületet 2020 januárjában vásárolta meg az önkormányzat, amely az adásvételi szerződésben vállalta a halaszthatatlan felújítást. Így került az intézményhez, és kezdődik meg idén a felújítása. Később tájházként való működtetése, udvara pedig kisebb események helyszíneként funkcionálhat.
Az Ősi u. 22. alatt található nádfedeles régi parasztház az 1990-es évek óta a Szentivániak Szentivánért Alapítvány tulajdonában volt. A tájház jellegű berendezés a régi helyi mesteremberek eszközeiből, használati tárgyaiból gyűlt össze. Az épületet 2020 januárjában vásárolta meg az önkormányzat, amely az adásvételi szerződésben vállalta a halaszthatatlan felújítást. Így került az intézményhez, és kezdődik meg idén a felújítása. Később tájházként való működtetése, udvara pedig kisebb események helyszíneként funkcionálhat.
Az Ősi u. 22. alatt található nádfedeles régi parasztház az 1990-es évek óta a Szentivániak Szentivánért Alapítvány tulajdonában volt. A tájház jellegű berendezés a régi helyi mesteremberek eszközeiből, használati tárgyaiból gyűlt össze. Az épületet 2020 januárjában vásárolta meg az önkormányzat, amely az adásvételi szerződésben vállalta a halaszthatatlan felújítást. Így került az intézményhez, és kezdődik meg idén a felújítása. Később tájházként való működtetése, udvara pedig kisebb események helyszíneként funkcionálhat.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A tájház együttesben található alföldi típusú, tornácos, kontyolt nyeregtetős lakóépületekből és gazdasági épületekből álló öt parasztporta a 18-19. század fordulóján épült. A skanzenként működő épületegyüttesben, a kemence, a szabadtűzhely, a berendezés, valamint a kiállított tárgyak segítségével nyomon követhetjük a korabeli életmódot és a tájegységre jellemző népi építészetet.
Egy kisparaszti lakóházat tettünk időtállóvá és azt korhűen berendeztük, hogy megőrizzük, bemutassuk sok-sok hajdúdorogi család egykori életét. A Rózsa utcában található parasztház a XIX. század végi népi építészetet reprezentálja. Nádfedeles, vertfalu lakóépület. Egyszerű emberek lakták.
A Tájház az 1700-as évek végén épült, népi klasszicista stílusban. Az alföldi ház náddal fedett, háromosztatú – pitvar, kisház, nagyház – hosszában tornáccal. Hajdúnánáson működött az ország egyik legrégebbi szalmaipara, ennek őrzi eleven emlékét az itt található szalmavarrógép, mángorló, az aratókoszorúk, és a kunkorgók. E tevékenység mai követői kétévente országos pályázaton mérik össze tudásukat városunkban. Az udvaron gémeskút, góré és nyitott szín található. Hátul az egykori istállóból kialakított kovácsműhely a mesterek régen használt eszközeit rejti.
A Tájház az 1700-as évek végén épült, népi klasszicista stílusban. Az alföldi ház náddal fedett, háromosztatú – pitvar, kisház, nagyház – hosszában tornáccal. Hajdúnánáson működött az ország egyik legrégebbi szalmaipara, ennek őrzi eleven emlékét az itt található szalmavarrógép, mángorló, az aratókoszorúk, és a kunkorgók. E tevékenység mai követői kétévente országos pályázaton mérik össze tudásukat városunkban. Az udvaron gémeskút, góré és nyitott szín található. Hátul az egykori istállóból kialakított kovácsműhely a mesterek régen használt eszközeit rejti.
A Tájház az 1700-as évek végén épült, népi klasszicista stílusban. Az alföldi ház náddal fedett, háromosztatú – pitvar, kisház, nagyház – hosszában tornáccal. Hajdúnánáson működött az ország egyik legrégebbi szalmaipara, ennek őrzi eleven emlékét az itt található szalmavarrógép, mángorló, az aratókoszorúk, és a kunkorgók. E tevékenység mai követői kétévente országos pályázaton mérik össze tudásukat városunkban. Az udvaron gémeskút, góré és nyitott szín található. Hátul az egykori istállóból kialakított kovácsműhely a mesterek régen használt eszközeit rejti.
