Tihany középkori eredetű, hagyományos kultúrája az 1950-es évekig élőnek mondható. A vár, illetve az apátság birtokán dolgozó tihanyi lakosok jellemzően szegények voltak, ez építészetükben is megmutatkozott. A Balaton-felvidéken és a Bakony területén a fő építőanyag a kő volt. Településünkön a népi építkezés helyi stílust alakított ki: egyszerű vakolatlan bazalt terméskő falazásnak csúcsfalas képviselője, ablaka körül fehérre meszelt kerettel. Erről a tihanyi ház azonnal felismerhető és más falubeli építkezési formától megkülönböztethető. A számos műemlék jellegű házból ma eredeti állapotban, berendezve látogatható az ún. Parasztgazda Ház, és a Hálászcéh Ház.
Kiemelt partner
Tihany középkori eredetű, hagyományos kultúrája az 1950-es évekig élőnek mondható. A vár, illetve az apátság birtokán dolgozó tihanyi lakosok jellemzően szegények voltak, ez építészetükben is megmutatkozott. A Balaton-felvidéken és a Bakony területén a fő építőanyag a kő volt. Településünkön a népi építkezés helyi stílust alakított ki: egyszerű vakolatlan bazalt terméskő falazásnak csúcsfalas képviselője, ablaka körül fehérre meszelt kerettel. Erről a tihanyi ház azonnal felismerhető és más falubeli építkezési formától megkülönböztethető. A számos műemlék jellegű házból ma eredeti állapotban, berendezve látogatható az ún. Parasztgazda Ház, és a Hálászcéh Ház.
Kiemelt partner
Tihany középkori eredetű, hagyományos kultúrája az 1950-es évekig élőnek mondható. A vár, illetve az apátság birtokán dolgozó tihanyi lakosok jellemzően szegények voltak, ez építészetükben is megmutatkozott. A Balaton-felvidéken és a Bakony területén a fő építőanyag a kő volt. Településünkön a népi építkezés helyi stílust alakított ki: egyszerű vakolatlan bazalt terméskő falazásnak csúcsfalas képviselője, ablaka körül fehérre meszelt kerettel. Erről a tihanyi ház azonnal felismerhető és más falubeli építkezési formától megkülönböztethető. A számos műemlék jellegű házból ma eredeti állapotban, berendezve látogatható az ún. Parasztgazda Ház, és a Hálászcéh Ház.
Kiemelt partner
A híres buzsáki népművészet tovább él. A hímzéses textilek mellett a tájház népművészeti kiállításában helyet kaptak a buzsáki fafaragók régi és mai munkái is, hiszen ahogy a hímzés, úgy a fafaragás is élő népművészeti tevékenység a faluban. A századfordulón még szinte az egész falu, szoba-konyha-kamra beosztású, kémény nélküli, nádfedésű házakból állt. Később a házakat modernizálták, kéményt kapott a konyha, így füsttelenné váltak nemcsak a szobák, hanem az egész ház, így még sokáig szolgálta a benne lakó családot.
Kiemelt partner
A híres buzsáki népművészet tovább él. A hímzéses textilek mellett a tájház népművészeti kiállításában helyet kaptak a buzsáki fafaragók régi és mai munkái is, hiszen ahogy a hímzés, úgy a fafaragás is élő népművészeti tevékenység a faluban. A századfordulón még szinte az egész falu, szoba-konyha-kamra beosztású, kémény nélküli, nádfedésű házakból állt. Később a házakat modernizálták, kéményt kapott a konyha, így füsttelenné váltak nemcsak a szobák, hanem az egész ház, így még sokáig szolgálta a benne lakó családot.
Kiemelt partner
A híres buzsáki népművészet tovább él. A hímzéses textilek mellett a tájház népművészeti kiállításában helyet kaptak a buzsáki fafaragók régi és mai munkái is, hiszen ahogy a hímzés, úgy a fafaragás is élő népművészeti tevékenység a faluban. A századfordulón még szinte az egész falu, szoba-konyha-kamra beosztású, kémény nélküli, nádfedésű házakból állt. Később a házakat modernizálták, kéményt kapott a konyha, így füsttelenné váltak nemcsak a szobák, hanem az egész ház, így még sokáig szolgálta a benne lakó családot.
Kiemelt partner
Kiemelt partner
Kiemelt partner
A Tájház Portákon két épület található, melyek a XIX. és a XX. század egy-egy időszakát mutatják be.
Kiemelt partner
A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.
Kiemelt partner
A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.
Kiemelt partner
A Bakonybéli Tájház a bakonyi népi építészet egyik legszebb példája. A két lakóházból és a hagyományostól eltérő, úgynevezett torkospajtából álló épületeit a 19. század közepén építette a tehetős, faszerszámok kereskedelmével foglalkozó Hasprai család. A kisebbik ház elé 1895-ben egy bolthelyiséget toldott Hasprai István – erre utal az oromzaton olvasható évszám és a H.I. monogram. A két házat boltíves kapuval kötötték össze, így alakult ki a jelenleg is látható utcai homlokzat. A nagyobbik épület udvari oldalán mellvéddel ellátott íves gádor (tornác) fut végig.
Kiemelt partner
A Kiss Pál Múzeum a vidéki Magyarország egyik legrégibb gyűjteménye, mivel az intézmény jogelődjének tekintett Tiszafüred-vidéki Régészeti Egyletet 1877-ben hozták létre tiszafüredi lokálpatrióták. Az 1949 végéig egyesületként működő gyűjtemény állami kezelésbe került, majd 1952 végétől az államosított Lipcsey-kúriába költözött. Ezt követően, 1954-ben vette fel a múzeum Kiss Pál 1848/49-es honvédtábornok nevét.
Kiemelt partner
A Kiss Pál Múzeum a vidéki Magyarország egyik legrégibb gyűjteménye, mivel az intézmény jogelődjének tekintett Tiszafüred-vidéki Régészeti Egyletet 1877-ben hozták létre tiszafüredi lokálpatrióták. Az 1949 végéig egyesületként működő gyűjtemény állami kezelésbe került, majd 1952 végétől az államosított Lipcsey-kúriába költözött. Ezt követően, 1954-ben vette fel a múzeum Kiss Pál 1848/49-es honvédtábornok nevét.
Kiemelt partner
A Kiss Pál Múzeum a vidéki Magyarország egyik legrégibb gyűjteménye, mivel az intézmény jogelődjének tekintett Tiszafüred-vidéki Régészeti Egyletet 1877-ben hozták létre tiszafüredi lokálpatrióták. Az 1949 végéig egyesületként működő gyűjtemény állami kezelésbe került, majd 1952 végétől az államosított Lipcsey-kúriába költözött. Ezt követően, 1954-ben vette fel a múzeum Kiss Pál 1848/49-es honvédtábornok nevét.
Kiemelt partner
A város egyik legrégebbi műemlék épülete, amely a helyreállítást követően a Tiszafüreden nagy hagyományokkal rendelkező fazekasságnak állít emléket. Az eredeti bútorokkal és eszközökkel berendezett 19. századi tájházépület az idősebb és fiatalabb Nyúzó Gáspár fazekasmester élet- és munkakörülményeit mutatja be a látogatók számára.
Kiemelt partner
A város egyik legrégebbi műemlék épülete, amely a helyreállítást követően a Tiszafüreden nagy hagyományokkal rendelkező fazekasságnak állít emléket. Az eredeti bútorokkal és eszközökkel berendezett 19. századi tájházépület az idősebb és fiatalabb Nyúzó Gáspár fazekasmester élet- és munkakörülményeit mutatja be a látogatók számára.
Kiemelt partner
A város egyik legrégebbi műemlék épülete, amely a helyreállítást követően a Tiszafüreden nagy hagyományokkal rendelkező fazekasságnak állít emléket. Az eredeti bútorokkal és eszközökkel berendezett 19. századi tájházépület az idősebb és fiatalabb Nyúzó Gáspár fazekasmester élet- és munkakörülményeit mutatja be a látogatók számára.
Kiemelt partner
A Kapásház, tájház őrzi Abasár szőlőműveléshez kapcsolódó tárgyi emlékeit, továbbá a századfordulós summás-kapás család életmódját, és a monostor emlékeit mutatja be. Itt megtalálható Abasár népi viselete, melyet csak itt láthatnak az érdeklődők. A palóc stílusban épült ház 230 éves, az 1902-es látképen még csak ilyen stílusban épült házak voltak láthatóak, ma azonban ez az utolsó a településen.
A Kapásház, tájház őrzi Abasár szőlőműveléshez kapcsolódó tárgyi emlékeit, továbbá a századfordulós summás-kapás család életmódját, és a monostor emlékeit mutatja be. Itt megtalálható Abasár népi viselete, melyet csak itt láthatnak az érdeklődők. A palóc stílusban épült ház 230 éves, az 1902-es látképen még csak ilyen stílusban épült házak voltak láthatóak, ma azonban ez az utolsó a településen.
A Kapásház, tájház őrzi Abasár szőlőműveléshez kapcsolódó tárgyi emlékeit, továbbá a századfordulós summás-kapás család életmódját, és a monostor emlékeit mutatja be. Itt megtalálható Abasár népi viselete, melyet csak itt láthatnak az érdeklődők. A palóc stílusban épült ház 230 éves, az 1902-es látképen még csak ilyen stílusban épült házak voltak láthatóak, ma azonban ez az utolsó a településen.
A község néprajzi értékeit bemutató tárlat Ágfalva jellegzetes régi környezetében és épületében kapott helyet. z Ágfalvi Tájház a környéken egyedülálló módon mutatja be az ágfalvi és részben a soproni régióban élő németség tárgyi és szellemi kultúráját. Az itt látható tárgyak jellemzően a 20. század első felének hétköznapi életét mutatják be. A három generációs, részházas beépítésű családi ház több mint 250 éves, vert téglából épített házsor gazdasági épületekkel ad helyet a gyűjteménynek. Bemutatják, hogy hol, és hogyan éltek egykoron a faluban az emberek, mi volt a megélhetési forrásuk, hogyan tanultak az iskolában, milyen szakmákat űztek.
A község néprajzi értékeit bemutató tárlat Ágfalva jellegzetes régi környezetében és épületében kapott helyet. z Ágfalvi Tájház a környéken egyedülálló módon mutatja be az ágfalvi és részben a soproni régióban élő németség tárgyi és szellemi kultúráját. Az itt látható tárgyak jellemzően a 20. század első felének hétköznapi életét mutatják be. A három generációs, részházas beépítésű családi ház több mint 250 éves, vert téglából épített házsor gazdasági épületekkel ad helyet a gyűjteménynek. Bemutatják, hogy hol, és hogyan éltek egykoron a faluban az emberek, mi volt a megélhetési forrásuk, hogyan tanultak az iskolában, milyen szakmákat űztek.
A község néprajzi értékeit bemutató tárlat Ágfalva jellegzetes régi környezetében és épületében kapott helyet. z Ágfalvi Tájház a környéken egyedülálló módon mutatja be az ágfalvi és részben a soproni régióban élő németség tárgyi és szellemi kultúráját. Az itt látható tárgyak jellemzően a 20. század első felének hétköznapi életét mutatják be. A három generációs, részházas beépítésű családi ház több mint 250 éves, vert téglából épített házsor gazdasági épületekkel ad helyet a gyűjteménynek. Bemutatják, hogy hol, és hogyan éltek egykoron a faluban az emberek, mi volt a megélhetési forrásuk, hogyan tanultak az iskolában, milyen szakmákat űztek.
2021. július 17-án adák át ünnepélyesen a felújított Ágói Öregházat.
A 2002-ben megnyílt alsónyéki Falumúzeum kiállítási anyagát a helyi lakosság által megőrzött családi emlékekből, illetve padlásokon rejtőzködő kincsekből állították össze. A helytörténeti kiállítás a falu egyik legrégebbi, gazdag polgári házában, a régi jegyzői lakásban kapott helyet. Megtekinthető sárközi konyharészlet, szobabelső: tulipános láda, vetett ágy, és a híres sárközi népviselet is, valamint a viselet kiegészítői, kendő, párta, tekerődző, gyöngykaláris, a viselet díszei: pántlika, oblegáció, léghímzés, rost, a szövés kellékei, szőlőműveléssel és halászattal kapcsolatos eszközök, földműveléssel és állattartással kapcsolatos használati tárgyak.
A 2002-ben megnyílt alsónyéki Falumúzeum kiállítási anyagát a helyi lakosság által megőrzött családi emlékekből, illetve padlásokon rejtőzködő kincsekből állították össze. A helytörténeti kiállítás a falu egyik legrégebbi, gazdag polgári házában, a régi jegyzői lakásban kapott helyet. Megtekinthető sárközi konyharészlet, szobabelső: tulipános láda, vetett ágy, és a híres sárközi népviselet is, valamint a viselet kiegészítői, kendő, párta, tekerődző, gyöngykaláris, a viselet díszei: pántlika, oblegáció, léghímzés, rost, a szövés kellékei, szőlőműveléssel és halászattal kapcsolatos eszközök, földműveléssel és állattartással kapcsolatos használati tárgyak.
A 2002-ben megnyílt alsónyéki Falumúzeum kiállítási anyagát a helyi lakosság által megőrzött családi emlékekből, illetve padlásokon rejtőzködő kincsekből állították össze. A helytörténeti kiállítás a falu egyik legrégebbi, gazdag polgári házában, a régi jegyzői lakásban kapott helyet. Megtekinthető sárközi konyharészlet, szobabelső: tulipános láda, vetett ágy, és a híres sárközi népviselet is, valamint a viselet kiegészítői, kendő, párta, tekerődző, gyöngykaláris, a viselet díszei: pántlika, oblegáció, léghímzés, rost, a szövés kellékei, szőlőműveléssel és halászattal kapcsolatos eszközök, földműveléssel és állattartással kapcsolatos használati tárgyak.
