A szőlősi tájház épülete, amely a Precsinszki és Nagy családhoz kötődik, a Dabas helyi védettség alatt álló épületei közé tartozik. Építésének története, megjelenése szempontjából is egy különleges épület. Az épületben néprajzi és helytörténeti gyűjtemény látható, minden darabja a településrészről származik.
A szőlősi tájház épülete, amely a Precsinszki és Nagy családhoz kötődik, a Dabas helyi védettség alatt álló épületei közé tartozik. Építésének története, megjelenése szempontjából is egy különleges épület. Az épületben néprajzi és helytörténeti gyűjtemény látható, minden darabja a településrészről származik.
A szőlősi tájház épülete, amely a Precsinszki és Nagy családhoz kötődik, a Dabas helyi védettség alatt álló épületei közé tartozik. Építésének története, megjelenése szempontjából is egy különleges épület. Az épületben néprajzi és helytörténeti gyűjtemény látható, minden darabja a településrészről származik.
A falu Kisdad nevű részén találhatjuk a takaros kis zsellérházat, melyben a község tájházat rendezett be. A kicsi ház kétosztatú, nádfedele alatt két család fért meg hajdanán. Udvarán ma is látható a hozzá tartozó gémeskút kútágasa.
A derecskei tájház lakóháza 1824-ben épült, háromosztatú, „kanfaros`, nádtetős, oldaltornácos módos gazda¬ház. A tornácon vaskos tömbfaoszlopok állnak. Kettős pitvarajtajának külső szárnya - a veréce - faragott, egyedül¬álló különlegesség. A „kisházban` búbos kemence, a „nagyházban` lemeszelve század eleji virágos festés volt egykoron. Kerítésben álló katonaháza hajdú-bihari jellegzetesség.
A derecskei tájház lakóháza 1824-ben épült, háromosztatú, „kanfaros`, nádtetős, oldaltornácos módos gazda¬ház. A tornácon vaskos tömbfaoszlopok állnak. Kettős pitvarajtajának külső szárnya - a veréce - faragott, egyedül¬álló különlegesség. A „kisházban` búbos kemence, a „nagyházban` lemeszelve század eleji virágos festés volt egykoron. Kerítésben álló katonaháza hajdú-bihari jellegzetesség.
A derecskei tájház lakóháza 1824-ben épült, háromosztatú, „kanfaros`, nádtetős, oldaltornácos módos gazda¬ház. A tornácon vaskos tömbfaoszlopok állnak. Kettős pitvarajtajának külső szárnya - a veréce - faragott, egyedül¬álló különlegesség. A „kisházban` búbos kemence, a „nagyházban` lemeszelve század eleji virágos festés volt egykoron. Kerítésben álló katonaháza hajdú-bihari jellegzetesség.
A falumúzeumként működő Tájház, gyakran ad otthont színvonalas rendezvényeknek. A tájházat az Önkormányzat az 1990-es évek elején vásárolta meg a háború előtt kocsmárosként dolgozó Schober Mihály örökösétől. Shober Mihály hatalmas szőlő területekkel rendelkezett a falu mezőgazdasági területein. Saját maga készítette borát árulta a Szent István téri lakása melletti kocsmában. Ez a pince mutatja jellemzően, amit a sváb pincéről tudni lehet. Jelenleg már tisztán pinceként működő kevés található a falu területén, átépítésre kerültek és lakásként funkcionálnak.
A falumúzeumként működő Tájház, gyakran ad otthont színvonalas rendezvényeknek. A tájházat az Önkormányzat az 1990-es évek elején vásárolta meg a háború előtt kocsmárosként dolgozó Schober Mihály örökösétől. Shober Mihály hatalmas szőlő területekkel rendelkezett a falu mezőgazdasági területein. Saját maga készítette borát árulta a Szent István téri lakása melletti kocsmában. Ez a pince mutatja jellemzően, amit a sváb pincéről tudni lehet. Jelenleg már tisztán pinceként működő kevés található a falu területén, átépítésre kerültek és lakásként funkcionálnak.
A falumúzeumként működő Tájház, gyakran ad otthont színvonalas rendezvényeknek. A tájházat az Önkormányzat az 1990-es évek elején vásárolta meg a háború előtt kocsmárosként dolgozó Schober Mihály örökösétől. Shober Mihály hatalmas szőlő területekkel rendelkezett a falu mezőgazdasági területein. Saját maga készítette borát árulta a Szent István téri lakása melletti kocsmában. Ez a pince mutatja jellemzően, amit a sváb pincéről tudni lehet. Jelenleg már tisztán pinceként működő kevés található a falu területén, átépítésre kerültek és lakásként funkcionálnak.
A Tájház egy tősgyökeres református, diósjenői család, a Vasas család birtokában volt, míg az Önkormányzat 2009-ben megvásárolta a házat és a hozzá tartozó telket. A ház a falu főutcáján helyezkedik el. Az utcát, mely a falu központját képezei, a Jenői patak szeli ketté, sajátos hangulatot adva ezzel. A ház a kamrajatón található bevésés szerint 1859-ben épülhetett. Elrendezése hagyományos, szoba-konyha-szoba és kamra-ól, külön bejárattal. Homlokzata téglával kirakott, a ház hosszán tornác fut végig. A ház mellett bővizű, ásott kút található. Az utcai kerítés 1911-ből való.
A Tájház egy tősgyökeres református, diósjenői család, a Vasas család birtokában volt, míg az Önkormányzat 2009-ben megvásárolta a házat és a hozzá tartozó telket. A ház a falu főutcáján helyezkedik el. Az utcát, mely a falu központját képezei, a Jenői patak szeli ketté, sajátos hangulatot adva ezzel. A ház a kamrajatón található bevésés szerint 1859-ben épülhetett. Elrendezése hagyományos, szoba-konyha-szoba és kamra-ól, külön bejárattal. Homlokzata téglával kirakott, a ház hosszán tornác fut végig. A ház mellett bővizű, ásott kút található. Az utcai kerítés 1911-ből való.
A Tájház egy tősgyökeres református, diósjenői család, a Vasas család birtokában volt, míg az Önkormányzat 2009-ben megvásárolta a házat és a hozzá tartozó telket. A ház a falu főutcáján helyezkedik el. Az utcát, mely a falu központját képezei, a Jenői patak szeli ketté, sajátos hangulatot adva ezzel. A ház a kamrajatón található bevésés szerint 1859-ben épülhetett. Elrendezése hagyományos, szoba-konyha-szoba és kamra-ól, külön bejárattal. Homlokzata téglával kirakott, a ház hosszán tornác fut végig. A ház mellett bővizű, ásott kút található. Az utcai kerítés 1911-ből való.
Kásád lakóinak többsége horvát nemzetiségű Dráva menti sokác, akiknek ősei a 18. század elején költöztek Bosznia felől e területre. Szokásaikat, népművészetüket és kultúrájukat megőrizték, és bemutatják a tájházban.
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A tájház a falu központjában, a Fő utcán, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdagparaszti lakóépület, a hozzákapcsolódó, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építője több mint 10 kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építő fia mintegy 32-33 kh-on gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére.
A tájház a falu központjában, a Fő utcán, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdagparaszti lakóépület, a hozzákapcsolódó, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építője több mint 10 kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építő fia mintegy 32-33 kh-on gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére.
A tájház a falu központjában, a Fő utcán, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdagparaszti lakóépület, a hozzákapcsolódó, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építője több mint 10 kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építő fia mintegy 32-33 kh-on gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére.
Endrőd paraszttársadalmának népi építészetét és lakáskultúráját bemutató múzeum. A műemlék jellegű, védettséget élvező épület építtetője Hunya István 80 holdas nagygazda. A tájház néprajzi gyűjteménye a XIX. század végi endrődi paraszti életet mutatja be. A múzeumlátogatás mellett érdekes kézműves - és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk a látogatókat.
Endrőd paraszttársadalmának népi építészetét és lakáskultúráját bemutató múzeum. A műemlék jellegű, védettséget élvező épület építtetője Hunya István 80 holdas nagygazda. A tájház néprajzi gyűjteménye a XIX. század végi endrődi paraszti életet mutatja be. A múzeumlátogatás mellett érdekes kézműves - és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk a látogatókat.
Endrőd paraszttársadalmának népi építészetét és lakáskultúráját bemutató múzeum. A műemlék jellegű, védettséget élvező épület építtetője Hunya István 80 holdas nagygazda. A tájház néprajzi gyűjteménye a XIX. század végi endrődi paraszti életet mutatja be. A múzeumlátogatás mellett érdekes kézműves - és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk a látogatókat.
A művelődési ház ad teret többek között a száz éve működő amatőr színjátszásnak és 20 éve működő néptáncoktatásnak, valamint több évtizedes hagyományőrző programjainknak, úgy mint a Szentgyörgyi Napoknak és a Pünkösdi királyválasztásnak. Jöjjön el hozzánk, ismerje meg értékeinket, legyen a helyi programok rendszeres résztvevője. Itt nyílt meg az ország első népkönyvtára, innen indult az Olvasó Népért Mozgalom, a könyvtár épülete Eötvös Károly egykori lakóháza, melyben emlékszoba őrzi a Vajda emlékét.
A művelődési ház ad teret többek között a száz éve működő amatőr színjátszásnak és 20 éve működő néptáncoktatásnak, valamint több évtizedes hagyományőrző programjainknak, úgy mint a Szentgyörgyi Napoknak és a Pünkösdi királyválasztásnak. Jöjjön el hozzánk, ismerje meg értékeinket, legyen a helyi programok rendszeres résztvevője. Itt nyílt meg az ország első népkönyvtára, innen indult az Olvasó Népért Mozgalom, a könyvtár épülete Eötvös Károly egykori lakóháza, melyben emlékszoba őrzi a Vajda emlékét.
A művelődési ház ad teret többek között a száz éve működő amatőr színjátszásnak és 20 éve működő néptáncoktatásnak, valamint több évtizedes hagyományőrző programjainknak, úgy mint a Szentgyörgyi Napoknak és a Pünkösdi királyválasztásnak. Jöjjön el hozzánk, ismerje meg értékeinket, legyen a helyi programok rendszeres résztvevője. Itt nyílt meg az ország első népkönyvtára, innen indult az Olvasó Népért Mozgalom, a könyvtár épülete Eötvös Károly egykori lakóháza, melyben emlékszoba őrzi a Vajda emlékét.
