Az épületben található minden bútor és berendezés az eredeti állapotában tekinthető meg, mint például a jellegzetes parasztkonyha helyiség. Az agyagföldből készült vertfalú zsellérház a múlt század elején épült, egyszerű nyeregtetős, csonkakontyos nádfedeles, háromosztatú ház, kemencével, korban és stílusban.
Az épületben található minden bútor és berendezés az eredeti állapotában tekinthető meg, mint például a jellegzetes parasztkonyha helyiség. Az agyagföldből készült vertfalú zsellérház a múlt század elején épült, egyszerű nyeregtetős, csonkakontyos nádfedeles, háromosztatú ház, kemencével, korban és stílusban.
Az épületben található minden bútor és berendezés az eredeti állapotában tekinthető meg, mint például a jellegzetes parasztkonyha helyiség. Az agyagföldből készült vertfalú zsellérház a múlt század elején épült, egyszerű nyeregtetős, csonkakontyos nádfedeles, háromosztatú ház, kemencével, korban és stílusban.
Szent Vendel Domborműves Népi Lakóház. Sváb Tájház Zsámbék. Zsámbék egyik legrégebbi épülete. A lakóházat a környék egyik leggazdagabb állattartója, Melchior Keller építtette 1740 táján, aki az első sváb betelepítési hullámmal érkezett Zsámbékra. A Szent Vendel domborműves népi lakóház nevét a homlokzatán látható pásztorok védőszentjét ábrázoló domborműről kapta
Szent Vendel Domborműves Népi Lakóház. Sváb Tájház Zsámbék. Zsámbék egyik legrégebbi épülete. A lakóházat a környék egyik leggazdagabb állattartója, Melchior Keller építtette 1740 táján, aki az első sváb betelepítési hullámmal érkezett Zsámbékra. A Szent Vendel domborműves népi lakóház nevét a homlokzatán látható pásztorok védőszentjét ábrázoló domborműről kapta
Szent Vendel Domborműves Népi Lakóház. Sváb Tájház Zsámbék. Zsámbék egyik legrégebbi épülete. A lakóházat a környék egyik leggazdagabb állattartója, Melchior Keller építtette 1740 táján, aki az első sváb betelepítési hullámmal érkezett Zsámbékra. A Szent Vendel domborműves népi lakóház nevét a homlokzatán látható pásztorok védőszentjét ábrázoló domborműről kapta
A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Állandó kiállítás a szlovák nemzetiség házbelső, életmód, berendezési tárgyak, mezőgazdasági eszközök, padlás.
A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Állandó kiállítás a szlovák nemzetiség házbelső, életmód, berendezési tárgyak, mezőgazdasági eszközök, padlás.
A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Állandó kiállítás a szlovák nemzetiség házbelső, életmód, berendezési tárgyak, mezőgazdasági eszközök, padlás.
A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait. A XIX. század végén épült vegyes falazatú, poltári cseréppel fedett szabadkéményes parasztházban a környék zömében evangélikus szlovák lakosságának életét mutatják be. A szoba, a konya és a kamra berendezése egy közepes gazdaságú, gyermektelen házaspár otthonát tárja elénk XX. század eleji állapotában. A tisztaszobából, pitvarból és kamrából álló tájházban megcsodálhatjuk az egykori szlovák szőtteseket és hímzéseket, a bánki népviseletet, a sokféle berendezési tárgyat és felszerelést.
A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait. A XIX. század végén épült vegyes falazatú, poltári cseréppel fedett szabadkéményes parasztházban a környék zömében evangélikus szlovák lakosságának életét mutatják be. A szoba, a konya és a kamra berendezése egy közepes gazdaságú, gyermektelen házaspár otthonát tárja elénk XX. század eleji állapotában. A tisztaszobából, pitvarból és kamrából álló tájházban megcsodálhatjuk az egykori szlovák szőtteseket és hímzéseket, a bánki népviseletet, a sokféle berendezési tárgyat és felszerelést.
A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait. A XIX. század végén épült vegyes falazatú, poltári cseréppel fedett szabadkéményes parasztházban a környék zömében evangélikus szlovák lakosságának életét mutatják be. A szoba, a konya és a kamra berendezése egy közepes gazdaságú, gyermektelen házaspár otthonát tárja elénk XX. század eleji állapotában. A tisztaszobából, pitvarból és kamrából álló tájházban megcsodálhatjuk az egykori szlovák szőtteseket és hímzéseket, a bánki népviseletet, a sokféle berendezési tárgyat és felszerelést.
A Szlovák Tájházban látható tárgyi valóság egyaránt magában foglalja az anyaország és a környező magyarság népi kulturális értékeit. A 17. század végén a törökellenes harcok miatt Békéscsaba elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. A család betelepítésekkel pótolta a hiányzó munkaerőt, ezáltal a Felvidékről szlovák családok érkeztek. A Szlovák Tájház épületét Csankó András építette a 18. század második felében. A mai berendezését 1972-ben kapta a Munkácsy Mihály Múzeum múzeumi tárgyaiból, valamint Békéscsaba és vidékén gyűjtött anyagból. A ház egy jómódú szlovák parasztgazda életmódját, lakáskultúráját mutatja be.
A Szlovák Tájházban látható tárgyi valóság egyaránt magában foglalja az anyaország és a környező magyarság népi kulturális értékeit. A 17. század végén a törökellenes harcok miatt Békéscsaba elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. A család betelepítésekkel pótolta a hiányzó munkaerőt, ezáltal a Felvidékről szlovák családok érkeztek. A Szlovák Tájház épületét Csankó András építette a 18. század második felében. A mai berendezését 1972-ben kapta a Munkácsy Mihály Múzeum múzeumi tárgyaiból, valamint Békéscsaba és vidékén gyűjtött anyagból. A ház egy jómódú szlovák parasztgazda életmódját, lakáskultúráját mutatja be.
A Szlovák Tájházban látható tárgyi valóság egyaránt magában foglalja az anyaország és a környező magyarság népi kulturális értékeit. A 17. század végén a törökellenes harcok miatt Békéscsaba elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. A család betelepítésekkel pótolta a hiányzó munkaerőt, ezáltal a Felvidékről szlovák családok érkeztek. A Szlovák Tájház épületét Csankó András építette a 18. század második felében. A mai berendezését 1972-ben kapta a Munkácsy Mihály Múzeum múzeumi tárgyaiból, valamint Békéscsaba és vidékén gyűjtött anyagból. A ház egy jómódú szlovák parasztgazda életmódját, lakáskultúráját mutatja be.
A Szlovák Tájház berendezése egy 20. század eleji kiskőrösi szlovák jómódú, középparaszt tárgyi világát tárja a látogató elé. A ház külső formája, beosztása és berendezése jól mutatja, hogy a Kiskőrösre települt szlovákság mennyire részese lett a magyar Alföld népi és lakáskultúrájának. Az épületen és a benne lévő tárgyakon a földrajzi meghatározottság dominál és egyes darabokon a díszítés módja utal csak a létrehozók nyelvi különállására. A Szlovák Tájház telkén egy lakóépület, egy nyári konyha, egy gémeskút és néhány gazdasági melléképület található. A főépület konyhából (pitvar, kéményalja), első szobából (tisztaszoba), hátsó szobából (lakószoba), kamrából (kamra) és istállóból áll. A Szent István utcában álló régi, hosszanti elrendezésű parasztház 1976-ban mint Szlovák Tájház nyílt meg a látogatók előtt.
A Szlovák Tájház berendezése egy 20. század eleji kiskőrösi szlovák jómódú, középparaszt tárgyi világát tárja a látogató elé. A ház külső formája, beosztása és berendezése jól mutatja, hogy a Kiskőrösre települt szlovákság mennyire részese lett a magyar Alföld népi és lakáskultúrájának. Az épületen és a benne lévő tárgyakon a földrajzi meghatározottság dominál és egyes darabokon a díszítés módja utal csak a létrehozók nyelvi különállására. A Szlovák Tájház telkén egy lakóépület, egy nyári konyha, egy gémeskút és néhány gazdasági melléképület található. A főépület konyhából (pitvar, kéményalja), első szobából (tisztaszoba), hátsó szobából (lakószoba), kamrából (kamra) és istállóból áll. A Szent István utcában álló régi, hosszanti elrendezésű parasztház 1976-ban mint Szlovák Tájház nyílt meg a látogatók előtt.
A Szlovák Tájház berendezése egy 20. század eleji kiskőrösi szlovák jómódú, középparaszt tárgyi világát tárja a látogató elé. A ház külső formája, beosztása és berendezése jól mutatja, hogy a Kiskőrösre települt szlovákság mennyire részese lett a magyar Alföld népi és lakáskultúrájának. Az épületen és a benne lévő tárgyakon a földrajzi meghatározottság dominál és egyes darabokon a díszítés módja utal csak a létrehozók nyelvi különállására. A Szlovák Tájház telkén egy lakóépület, egy nyári konyha, egy gémeskút és néhány gazdasági melléképület található. A főépület konyhából (pitvar, kéményalja), első szobából (tisztaszoba), hátsó szobából (lakószoba), kamrából (kamra) és istállóból áll. A Szent István utcában álló régi, hosszanti elrendezésű parasztház 1976-ban mint Szlovák Tájház nyílt meg a látogatók előtt.
A XIX. század végén épült telkesgazda-házban 1987-ben nyílt meg a szlovák tájház Oroszlányban. A háromosztatú lakóház konyháját és szobáit enteriőrszerűen rendezték be, elsősorban a településen gyűjtött tárgyakból válogatva. A kiállított tárgyak közül különösen érdekesek az egykori oroszlányi viseletet bemutató ruhadarabok és a mindennapi élet tárgyi eszközei, de az udvart keresztben lezáró pajtában a földművelés eszközei mellett szekér is látható.
A XIX. század végén épült telkesgazda-házban 1987-ben nyílt meg a szlovák tájház Oroszlányban. A háromosztatú lakóház konyháját és szobáit enteriőrszerűen rendezték be, elsősorban a településen gyűjtött tárgyakból válogatva. A kiállított tárgyak közül különösen érdekesek az egykori oroszlányi viseletet bemutató ruhadarabok és a mindennapi élet tárgyi eszközei, de az udvart keresztben lezáró pajtában a földművelés eszközei mellett szekér is látható.
A XIX. század végén épült telkesgazda-házban 1987-ben nyílt meg a szlovák tájház Oroszlányban. A háromosztatú lakóház konyháját és szobáit enteriőrszerűen rendezték be, elsősorban a településen gyűjtött tárgyakból válogatva. A kiállított tárgyak közül különösen érdekesek az egykori oroszlányi viseletet bemutató ruhadarabok és a mindennapi élet tárgyi eszközei, de az udvart keresztben lezáró pajtában a földművelés eszközei mellett szekér is látható.
Az algyői Kastélykert utca 42. szám alatti tájház épületének egy helyiségében eredetileg kovácsműhely működött. A XX. század elejétől Elekes László kovácsmester és családja élt és dolgozott benne. Napjainkban a Tájházban látható kiállítás Algyő életét mutatja be az 1930-as és 70-es években. A vendégek megismerkedhetnek a Tájház Világok Határán 1930-as évek, 1970-es évek c. állandó kiállításával. Az interaktív elemekkel és dokumentumfilmekkel színesített kiállítás bemutatja az algyői népéletben olyan jelentős Tisza kincseit és veszélyeit is. A kiállítás további termei az 1930-as évek Algyőjét jelenítik meg, majd az olajbányászat megindulását, ami a falu lakóinak életét az 1970-es évekre jelentősen megváltoztatta. A foglalkoztató terem alkalmas kézműves programok és egyéb rendezvények, előadások lebonyolítására.
Az algyői Kastélykert utca 42. szám alatti tájház épületének egy helyiségében eredetileg kovácsműhely működött. A XX. század elejétől Elekes László kovácsmester és családja élt és dolgozott benne. Napjainkban a Tájházban látható kiállítás Algyő életét mutatja be az 1930-as és 70-es években. A vendégek megismerkedhetnek a Tájház Világok Határán 1930-as évek, 1970-es évek c. állandó kiállításával. Az interaktív elemekkel és dokumentumfilmekkel színesített kiállítás bemutatja az algyői népéletben olyan jelentős Tisza kincseit és veszélyeit is. A kiállítás további termei az 1930-as évek Algyőjét jelenítik meg, majd az olajbányászat megindulását, ami a falu lakóinak életét az 1970-es évekre jelentősen megváltoztatta. A foglalkoztató terem alkalmas kézműves programok és egyéb rendezvények, előadások lebonyolítására.
Az algyői Kastélykert utca 42. szám alatti tájház épületének egy helyiségében eredetileg kovácsműhely működött. A XX. század elejétől Elekes László kovácsmester és családja élt és dolgozott benne. Napjainkban a Tájházban látható kiállítás Algyő életét mutatja be az 1930-as és 70-es években. A vendégek megismerkedhetnek a Tájház Világok Határán 1930-as évek, 1970-es évek c. állandó kiállításával. Az interaktív elemekkel és dokumentumfilmekkel színesített kiállítás bemutatja az algyői népéletben olyan jelentős Tisza kincseit és veszélyeit is. A kiállítás további termei az 1930-as évek Algyőjét jelenítik meg, majd az olajbányászat megindulását, ami a falu lakóinak életét az 1970-es évekre jelentősen megváltoztatta. A foglalkoztató terem alkalmas kézműves programok és egyéb rendezvények, előadások lebonyolítására.
Néprajzi gyűjtemények közé tartozik a Dunaegyházi Szlovák Tájház, amelyet 1982-ben adtak át. A nádfedeles felújított épületben kiállították a helyi népművészet darabjait, aminek segítségével nyomon követhető az ide települt emberek használati tárgyainak fejlődése, az egykori életmód változásai. Kétévente szlovák nemzetiségi fesztivált rendeznek a településen, ilyenkor különösen sokan keresik fel a tájházat.
Néprajzi gyűjtemények közé tartozik a Dunaegyházi Szlovák Tájház, amelyet 1982-ben adtak át. A nádfedeles felújított épületben kiállították a helyi népművészet darabjait, aminek segítségével nyomon követhető az ide települt emberek használati tárgyainak fejlődése, az egykori életmód változásai. Kétévente szlovák nemzetiségi fesztivált rendeznek a településen, ilyenkor különösen sokan keresik fel a tájházat.
Néprajzi gyűjtemények közé tartozik a Dunaegyházi Szlovák Tájház, amelyet 1982-ben adtak át. A nádfedeles felújított épületben kiállították a helyi népművészet darabjait, aminek segítségével nyomon követhető az ide települt emberek használati tárgyainak fejlődése, az egykori életmód változásai. Kétévente szlovák nemzetiségi fesztivált rendeznek a településen, ilyenkor különösen sokan keresik fel a tájházat.
Vendégszobáink hangulatosan berendezettek , kényelmes pihenést biztosítanak vendégeink részére. 2+1 férőhelyesek, zuhanyzó, Tv tartozik a szobákhoz. Családoknak nyaralás, aktív pihenés céljából ajánljuk. Iskolás csoportoknak erdei iskoláknak, cégeknek baráti társaságoknak is ideális. Esküvők, csoportos rendezvények lebonyolítását vállaljuk.
Vendégszobáink hangulatosan berendezettek , kényelmes pihenést biztosítanak vendégeink részére. 2+1 férőhelyesek, zuhanyzó, Tv tartozik a szobákhoz. Családoknak nyaralás, aktív pihenés céljából ajánljuk. Iskolás csoportoknak erdei iskoláknak, cégeknek baráti társaságoknak is ideális. Esküvők, csoportos rendezvények lebonyolítását vállaljuk.
Vendégszobáink hangulatosan berendezettek , kényelmes pihenést biztosítanak vendégeink részére. 2+1 férőhelyesek, zuhanyzó, Tv tartozik a szobákhoz. Családoknak nyaralás, aktív pihenés céljából ajánljuk. Iskolás csoportoknak erdei iskoláknak, cégeknek baráti társaságoknak is ideális. Esküvők, csoportos rendezvények lebonyolítását vállaljuk.
