Tájház
Múzeum
Látogatóközpont
Repülőtér
Vár
Alkotóház
Vízimalom
Képtár
Templom
Csillagvizsgáló
Ökocentrum
Levéltár
Gyűjtemény
Kegyhely
Barlang
Kisvasút
Óriáskerék
Panoptikum
Planetárium
Szélmalom
Emlékhely
Sétány
Kőtár
Apátság
Betlehem
Nemzeti park
Kálvária-domb
Emlékház
Zarándokhely
Gazdaház
Zsinagóga
Erőd
Kovácsműhely
Halászház
Zeneház
Fényjáték
Műemlék
Bunker
Romkert
Alkotóműhely
Kápolna
Kiállítóhely
Ökofalu
Dzsámi
Imaház
Bánya
Őskohó
Szentély
Tárház
Síremlék
A kilátó Kisújbánya felett az 524 m magas Cigány-hegyen a Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában. 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A terméskőből épült gránit névtáblával ellátott kilátót a 2007-ben felújították és két szinttel megmagasították.
A kilátó Kisújbánya felett az 524 m magas Cigány-hegyen a Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában. 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A terméskőből épült gránit névtáblával ellátott kilátót a 2007-ben felújították és két szinttel megmagasították.
A kilátó Kisújbánya felett az 524 m magas Cigány-hegyen a Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában. 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A terméskőből épült gránit névtáblával ellátott kilátót a 2007-ben felújították és két szinttel megmagasították.
A Ciklámen-tanösvény, mely a soproni erdőkben dúsan növő ciklámenről kapta a nevét, a soproni Lővér Szállótól indul. A 8600 m hosszú, 12 db táblával ellátott tanösvény megismerteti a látogatót a hegység jellegzetes kőzeteivel, növény-és állatvilágával. Teljes egészében természetvédelmi területen halad át, mely minden évszakban jól járható. Érint olyan nevezetes helyeket, mint a Deák-kút, a Károlyi-magaslat, a Hármas-forrás, a 2700 éves Halstatt kori temető, a Várhely-kilátó. A tanösvény Sopronbánfalvánál ér véget, tehát nem körtúra.
A Ciklámen-tanösvény, mely a soproni erdőkben dúsan növő ciklámenről kapta a nevét, a soproni Lővér Szállótól indul. A 8600 m hosszú, 12 db táblával ellátott tanösvény megismerteti a látogatót a hegység jellegzetes kőzeteivel, növény-és állatvilágával. Teljes egészében természetvédelmi területen halad át, mely minden évszakban jól járható. Érint olyan nevezetes helyeket, mint a Deák-kút, a Károlyi-magaslat, a Hármas-forrás, a 2700 éves Halstatt kori temető, a Várhely-kilátó. A tanösvény Sopronbánfalvánál ér véget, tehát nem körtúra.
A Ciklámen-tanösvény, mely a soproni erdőkben dúsan növő ciklámenről kapta a nevét, a soproni Lővér Szállótól indul. A 8600 m hosszú, 12 db táblával ellátott tanösvény megismerteti a látogatót a hegység jellegzetes kőzeteivel, növény-és állatvilágával. Teljes egészében természetvédelmi területen halad át, mely minden évszakban jól járható. Érint olyan nevezetes helyeket, mint a Deák-kút, a Károlyi-magaslat, a Hármas-forrás, a 2700 éves Halstatt kori temető, a Várhely-kilátó. A tanösvény Sopronbánfalvánál ér véget, tehát nem körtúra.
A tanösvény a Nagydorog közelében található Szenes-legelőn található, a homokpuszta természeti értékeit ismerteti a látogatókkal. Bemutatja az árvalányhajas puszta növény-, rovar- és madárvilágának képviselőit, az útvonalat végigjárók ürgékkel, búbos bankákkal, gyurgyalagokkal találkozhatnak. Emellett képet kaphatnak a gyepterületek hasznosításáról, a külterjes állattartásról és az érdekes, ősi magyar állatfajtákról is.
A tanösvény a Nagydorog közelében található Szenes-legelőn található, a homokpuszta természeti értékeit ismerteti a látogatókkal. Bemutatja az árvalányhajas puszta növény-, rovar- és madárvilágának képviselőit, az útvonalat végigjárók ürgékkel, búbos bankákkal, gyurgyalagokkal találkozhatnak. Emellett képet kaphatnak a gyepterületek hasznosításáról, a külterjes állattartásról és az érdekes, ősi magyar állatfajtákról is.
A tanösvény a Nagydorog közelében található Szenes-legelőn található, a homokpuszta természeti értékeit ismerteti a látogatókkal. Bemutatja az árvalányhajas puszta növény-, rovar- és madárvilágának képviselőit, az útvonalat végigjárók ürgékkel, búbos bankákkal, gyurgyalagokkal találkozhatnak. Emellett képet kaphatnak a gyepterületek hasznosításáról, a külterjes állattartásról és az érdekes, ősi magyar állatfajtákról is.
Ha már unod az átlagos múzeumokat ahol csak szalag mögött nézheted a kiállítási tárgyakat akkor a Cold War Park a te helyed! A mi saját vasfüggönyünk mögött nem csak megérintheted a kiállított haditechnikákat de többjükbe bele is ülhetsz sőt egy sort ki is próbálhatsz tapasztalt oktatóink segítségével! Vezethetsz terepjárót, teherautót páncélost vagy akár tankot!
Ha már unod az átlagos múzeumokat ahol csak szalag mögött nézheted a kiállítási tárgyakat akkor a Cold War Park a te helyed! A mi saját vasfüggönyünk mögött nem csak megérintheted a kiállított haditechnikákat de többjükbe bele is ülhetsz sőt egy sort ki is próbálhatsz tapasztalt oktatóink segítségével! Vezethetsz terepjárót, teherautót páncélost vagy akár tankot!
Ha már unod az átlagos múzeumokat ahol csak szalag mögött nézheted a kiállítási tárgyakat akkor a Cold War Park a te helyed! A mi saját vasfüggönyünk mögött nem csak megérintheted a kiállított haditechnikákat de többjükbe bele is ülhetsz sőt egy sort ki is próbálhatsz tapasztalt oktatóink segítségével! Vezethetsz terepjárót, teherautót páncélost vagy akár tankot!
A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy „őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetőséget az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására.”
A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy „őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetőséget az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására.”
A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy „őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetőséget az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására.”
Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg.
Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg.
Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg.
A Gabonamúzeumot 1974-ben alapították a Dél-Alföld gabonatermesztésének, a gabonafélék tárolásának, feldolgozásának, továbbá a malomipari munkások, pékek, sütőipari munkások életmódjának, társadalmi-kulturális életének bemutatására. Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és -feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. Békés megye élelmiszer-gazdasági feladatainak jelentősége ma sem kisebbedett.
A Gabonamúzeumot 1974-ben alapították a Dél-Alföld gabonatermesztésének, a gabonafélék tárolásának, feldolgozásának, továbbá a malomipari munkások, pékek, sütőipari munkások életmódjának, társadalmi-kulturális életének bemutatására. Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és -feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. Békés megye élelmiszer-gazdasági feladatainak jelentősége ma sem kisebbedett.
A Gabonamúzeumot 1974-ben alapították a Dél-Alföld gabonatermesztésének, a gabonafélék tárolásának, feldolgozásának, továbbá a malomipari munkások, pékek, sütőipari munkások életmódjának, társadalmi-kulturális életének bemutatására. Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és -feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. Békés megye élelmiszer-gazdasági feladatainak jelentősége ma sem kisebbedett.