Múzeum

Állandó helytörténeti és képzőművészeti kiállításaink mellett időszakos kiállításainkkal is igyekszünk minél több szempontból bemutatni Pesterzsébet múltját és jelenét, valamint a magyar és a nemzetközi képzőművészet jelentős alakjait, korszakait. Csere- és vendégkiállítások alkalmával mutatjuk be képzőművészeti gyűjteményünk alkotásait, kortárs helyi, regionális és külföldi művészek munkáit.

A Petőfi Irodalmi Múzeum célja a magyar irodalmi örökség minél teljesebb körű gyűjtése, feltárása, a klasszikus és kortárs magyar irodalom sokoldalú bemutatása és közvetítése a világ sokféleségét elfogadó, anyanyelvi és kulturális identitás támogatásának jegyében. Célunk a széles körű társadalmi beágyazottság megvalósítása, a kulturális emlékezet ébrentartása és folyamatos gazdagítása az irodalom és a társművészetek közötti párbeszéd személyes és közösségi élményeinek biztosításával.

A múzeum gyűjteményét kezdettől fogva meghatározza Petőfi kultuszának az ápolása, hiszen a költő 1835-1838-ig az ekkor fénykorát élő evangélikus Schola Latina termeiben szívta magába a kor legfontosabb tudományos ismereteit, szellemiségét.

A múzeum épülete egyidős a nagy költővel, 1823-ban épült, a falak, gerendák, ajtók - 1 kivételével -, ablakok eredetiek. Az épület 1960-óta működik múzeumként, ahol négy helyiségben láthatók a Petőfivel és családjával kapcsolatos dokumentumok, reprodukciók. A költő több alkalommal szállt meg itt és alkotott Pálffy Albert társával.

Hajdúsámsonban a kulturális intézmények - a könyvtár, a közművelődés és a muzeális tevékenység - összevontan működnek. Ennek köszönhetően itt egy helyen megtalál mindent, ami a város múltjával vagy jelenével kapcsolatos.

A szlovák lakosságot 1699-1711 között telepítette a török időkben elnéptelenedett faluba az esztergomi káptalan, melynek tárgyi emlékei a Falumúzeumban tekinthetők meg.

A hagyományos földművesek mindennapi használati eszközeit, szerszámait bemutató gyüjtemény.

A Galya alól lefutó Szén- és Nagy-patak ma is ivóvíz minőségű vize lisztelő és posztóverő malmok egész sorát működtette. A templom közelében húzódik meg a 18. századi formáját és őrlőberendezését hűen megőrző Pincés-malom, mely védett műemlék. A településen a legutóbbi időkig működtek vízimalmok a Mátra egyik legbővizűbb patakjára, a Nagy-patakra épülve. A hajdani vízimalmok közül már csak egy látható. A Pincés-malom középkori alapokra épült XVIII. századi műemlék. A tőle elkülönülő műemlék molnárház 1887-ben épült.

A Múzeum a XX. századi magyar művészet és a szentendrei festészet kiemelkedő alkotója, Pirk János életmű-gyűjteményének megőrzése és bemutatása céljából alapítottak. A mára már teljesen felújított múzeumépület műemléki környezetbe illő megjelenésével, hangulatos belső kertjével és kovácsoltvas kapujával, mely Pirk Ambrus táj- és kertépítő művész utolsó alkotása, méltó helyszínt biztosít Pirk János kulturális örökségünk részét képező életművét bemutató állandó kiállításának.

A Postamúzeum székhelye a Benczúr u. 27. alatti, 1931 óta a postások művelődését szolgáló épület. A második emeleten berendezett állandó kiállítás koncepciója: miben, milyen területen tekinthető elsőnek a Magyar Királyi Posta, milyen technikai újításokat, szolgáltatásokat vezetett be elsőként, vagy elsők között, akár a világon, akár Európában.