Helytörténet

A múzeum a 18. században épült egykori evangélikus lelkészlakban nyílt meg, a várossá nyilvánítás 30. évfordulóján, 1989-ben. Feladata bemutatni Ajka város múltját és jelenét.

Abaúji Múzeum. 2005. március 1-jén egyesült két gyűjtemény, a telkibányai Ipartörténeti Gyűjtemény és az addig forrói székhelyű Abaúji Múzeum. Gyűjteményét elsősorban Abaúj paraszti kultúráját idéző néprajzi tárgyak alkotják.

Az Albertfalvi Helytörténeti Gyűjtemény és Iskolamúzeumot Budapesten a 11. kerületben találjuk, a Pentele utca 8-as szám alatt. Az albertfalvi Petőfi Sándor Általános Iskola közel öt éves gyűjtőmunkájának gyümölcse látható a múzeumban, mely 1980. március 15-én alakult.

Segesd szívében a postaépület szomszédságában van az Árpád-házi Szent Margit Múzeum és Könyvtár. Segesd gazdag történelmi emlékekben, az ásatások feltárták az ispánsági központ csaknem egészét, s jelentős leletekre bukkantak. A múzeum a XIX. századi uradalmi malomépületben kapott helyet, amely műemlék épületi védettséget kapott. A háromszintes épületben - csaknem kilencezer kötetes - könyvtár van, az emeleten pedig a kiállítások kaptak helyet, ahol az ásatási leleltek bemutatása mellett egy kovács- és fazekasműhely rekonstrukcióját is elkészítették a szakemberek.

Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott.

Az egykori mészárszéket Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István bérelte 1841 és 1844 között. A megújult tárlatban helyett kapott Dunavecse történelme és a látogatók betekinthetnek a Petrovics család életébe. Továbbá több érdekes történetet hallhatnak Petőfiről is.

A múzeum állandó kiállítása: Hévíz évezredei - régészeti kiállítás. A római hadsereg évszázadai címmel tekinthető meg időszaki kiállítás.

A Helytörténeti Gyűjtemény az Ercsi múltjával kapcsolatos írásos, tárgyi és helyi emlékeket gyűjti.

Varsányban, az ó-faluban régi építészeti stílust tükröző parasztházak állnak, ezek egyikében található a Falumúzeum. Ez az épület egyedülálló, nincs több ilyen a faluban. A ház 1895-ben épült, utolsó tulajdonosa, Szép Erzsébet (Bözsi néni) a településnek ajándékozta. A szépen felújított épületben készült állandó kiállítás bemutatja az itt lakó emberek életmódját, használati tárgyait, szokásait. A kiállítás a helyi, hagyományos használati eszközökből áll, melyek az adományozó hagyatékából és a helyi lakosság felajánlásaiból áll.

Az épület, melyben kiállítás látható eredetileg szerb elemi népiskola volt és 1910 táján épült. A tetszetős stílusban megépült iskola nagyobbrészt oktatási célt, részben pedig a tanító szolgálati lakásául szolgált. Akkor a tanítás nyelve községünkben a lakosság számarányának megfelelően, német - magyar, míg a szerb iskolában szerb - magyar volt. 1922 után Somberekről elköltöztek a szerbek, így a gyermekek létszáma is megfogyatkozott. Az 1930-as évek végén már nem jegyeznek szerb iskolást a felmérések. 1938-ban az iskola épületét a római katolikus egyházközség vette bérbe, s tovább tanítottak az épületben. A II. világháború után, 1948-ban államosították az épületet. Változatlanul iskolaként, majd tornateremként használták. Somberek Község Önkormányzatának döntése alapján az épület teljes felújításra került. Az eredeti állapotába visszaállított épületben, a `Hagyományok Házában` jelenleg a falunkban élő népcsoportok történetének kialakítása tekinthető meg.