Látogatás

Trópusi eső várja minden nap 15 percenként a látogatókat a Tropicariumban. Az esőerdei hangulat nem lenne teljes a 15 percenként érkező vihar nélkül, melyet természetesen villámlás, mennydörgés és szakadó eső kísér. A szabadon élő madarainkat mindez nem zavarja, mivel gondtalanul és vidáman fürdőznek a záporban is. A Tropicariumban bekukkanthatsz az esőerdőbe és annak állatvilágába. Megnézheted a kis majmokat, aligátort, kígyókat, békákat és persze a nagy cápákat is.

A környezetünkben élő növények legtöbbjéről alig tudunk valamit, pedig hosszan sorolhatnánk azokat a fajokat, melyeket a népi gyógyászat már régóta ismer és használ. A Körös-Maros Nemzeti Park látogatóközpontjai területén található gyógynövénykertekben jellegzetes gyógy- és aromanövényeket lehetett megtekinteni, megszagolni. Az érdeklődőket gyógynövényes programokkal, rendezvényekkel várják a szervezők.

A Dunai Bástya felújításával a turisztikai attrakciót jelentő erőd szolgáltatásai bővültek, a dunai hajózás és a duna-menti mesterségek hagyományait bemutató kiállítások létesültek. A Dunai Bástyában `Duna, hajók, mesterségek` címmel nyílt kiállítás 2013-ban. A kapcsolódó helyiségekben a Duna menti hagyományos mesterségek, a halászat, aranymosás, és a hajóácsok munkáját is megismerhetik a látogatók.

A szelestei arborétum több szempontból is rendhagyó. Gróf Festetich Andor alapította 1873-ban ezt a felemelően szép ligetes és szabad területet, valamint sűrűbb erdei részleteket egyaránt tartalmazó, az angol tájkertépítési hagyományokat követő parkot. Festetich után Baich Mihály lett a park tulajdonosa és igazi gazdája. Az arborétumban több fajból álló fenyvescsoportok, tiszafa-sorral szegélyezett utak, szelídgesztenye liget, borostyánnal átszőtt szépséges erdőrészletek pihentetik a látogatók lelkét. Egész évben ingyenesen látogatható. Az arborétum területén található a Festetich Kastélyszálló és a modern Zsuzsanna Hotel. Az arborétum területén gyógyfürdő is üzemel.

A gyermekek kreativitásának otthona több szempontból is egyedülálló kulturális, művelődési kezdeményezés. A két, egymásba kapcsolódó parasztház több funkciót tölt be: kiállításoknak ad otthont és kézműves műhely. A udvaron lévő átalakított kukoricagóré alkalmas bábjátékok vagy kisebb gyermekelőadások megtartására is.

Lendületes, modern kortárs múzeumépület, lenyűgöző vízparti táj, óriás vasak és nemzetközi sztárfestők. A régió egyik leglátványosabb kortárs múzeuma a szlovák–magyar határon.

A Múzeum állandó kiállítása négy szinten tekinthető meg. A második emeletről egészen a pince szintig termeken folyosókon, labirintuson és szobákon követhetjük végig Magyarország véres megszállásának történetét.

A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott. 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolják. A falak leomlanak, a kazamaták összedőlnek, eltűnnek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltölti a várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt. A csend és nyugalom fellegvára lett, de a romjaiban is lenyűgöző látvány előtt ma is csodálattal áll meg az idegen.

A Medves-fennsíkon, Salgótarjántól északkeletre, egy 625 m magas vulkáni kúpon találjuk Salgó várát. A név jelentése fénylő, ragyogó. A Salgóvár és környéke, természetvédelmi terület, 1964 óta védett.

A Galgóczi Erzsébet Emlékszobában látható az írónő budapesti lakásából származó dolgozószobája és az úgynevezett parasztszobája. Középen a tárlókban a rövid, de termékeny évek eredményei: különféle dokumentumok, kéziratok, a megbecsülés tárgyi bizonyítékai, kitüntetések, az író kedves tárgyai és a megjelent kötetek reprezentálják az életpályát, kiemelve az irodalmi munka főbb állomásait. A látogató megismerheti azt a környezetet, amelyben Galgóczi Erzsébet élt és alkotott.