Kert

A 11 hektáros botanikus kertet 2001-ben alapították, amely azóta is folyamatos fejlesztés alatt áll. Nevét egy nyugat-bengáli archaikus szent ligetről (Isodyana) kapta. Helytörténeti szempontból érdekes, hogy Somogy-vámos két legidősebb fája is a területen él. A millennium idején, 1896-ban a falu lakói elültettek hét kocsányos tölgyet (Quercus robur) a hét vezér emlékére, amelyből mára kettő maradt életben, és a táj meghatározó elemei. A Krisna-völgy tájgazdálkodásának legfontosabb jellemzője érvényesül a Botanikus Kert esetében is: kisebb mozaikfoltokat hoznak létre, amelyek fokozatosan sokszínűbb, természetesebb, és ezáltal fenntarthatóbb táji környezetté formálódnak. Ez a természet általános modellje, ezért egyértelmű volt az is, hogy a kialakításnál a nagy kertépítészeti stílusirányzatok közül a tájképi kertre esett a választás.

Az arborétum 28 hektáros területen helyezkedik el. Az erdőt zömében fenyők teszik ki, ezek közül többségben vannak a mammut, luc, douglas és erdei fenyők. A legidősebb fa a központi téren található tölgyfa ami több mint 130 éves.

A tájképi jellegű sziklakert, közel 400 növényfajnak és fajtának ad otthont, a védett növények száma meghaladja a 40-et. Legszebb arcát tavasszal mutatja, ekkor a különböző színben nyíló virágok, színes foltokként virítanak a szürke sziklák között. A gyűjtemény körbe sétálható, azonban a sziklák között élő növények csak az útról csodálhatóak meg, közéjük lépni nem szabad.

Orchideaház, melyben a meleg égövi orchideafajokból, fajtákból és kertészeti változatokból kínálunk ízelítőt.

A Gerecse hegység egyik páratlan szépségű völgyében 30,5 hektáron láthatóak az arborétum impozáns fás szárú növényei. Az Agostyáni Arborétum története nem nyúlik a távoli múltba. Előzményei az 1910-es évek elejéig nyúlik vissza, amikor az Eszterházy birtok hozzá értő szakemberei megfigyelték a domborzat és a vízfolyás adta helyi éghajlat kedvező hatásait és vörösfenyők telepítésével kísérleteztek. Az élőfa gyűjtemény jelenleg közel 300 féle fa és cserje közössége. Az 1950-es, 60-as években telepített fák mára jelentős méreteket értek el, és impozáns látványt nyújtanak.

A fővárostól mindössze 40 kilométerre, Tata és Székesfehérvár között, a szépséges Váli-völgyben fekszik az Alcsúti Arborétum. József nádor egykori kastélykertje 40 hektár területű, fő épülete a klasszicista kastély Pollack Mihály munkája. Sajnos mára csak a homlokzat és a kastélykápolna maradt meg belőle. Kertje tájképi angolkert. Legszebb látványa a kastély előtti nagy rét a tóval, és a mellette levő sugárirányú nyiladékok.

A Vas megyei kisközség, Szeleste egyik nevezetessége a 13 ha-os arborétum. Kialakítását gróf Festetich Andor kezdte meg 1872-ben. A Bécsi Világkiállításon vásárolt növényekkel telepítette be a kastély körül létrehozott teraszokat. Erfurtból vásárolt fenyőfélékkel is gazdagította a park növényanyagát.

Az arborétum Bábolna keleti részén, a központtól 5 percnyi sétára, a csikótelep mellett terül el 16,51 ha-on. Az arborétum cserje, örökzöld-és lombfaállománya teljes egészében telepített. Kuriózum a benne található Híres Lovak Emlékparkja. Az Emlékpark az elpusztult híres lovaknak állít emléket kopjafás sírhalmokkal. A területen 54 ló emlékműve található 18 db emlékdombon, erdélyi motívumokkal díszített kopjafák és márványtáblák, valamint egy emlékmű kíséretében. Az arborétumba a belépés díjtalan.

Egy gyűjteményes magánkert, ahol több száz féle gyógy-, fűszer- és festőnövény található, melyekből tavasztól őszig cserepes növényként sokféle a helyszínen megvásárolható, illetve egész évben rendelhető. Hivatalos nyitvatartási idő nincs, személyes látogatás előzetes egyeztetést követően lehetséges!

Visegrád felől a Telgárthy-rétre vezető út mentén sok látnivaló kínálkozik. Az Apátkúti-patakot követve az Ördögmalom vízesés majd a Magdolna-forrás mellett elhaladva érkezünk el a réthez, amelynek szélén megtaláljuk a Bertényi Miklós Füvészkert bejáratát.