Átadták Auer Lipót, a város egyik leghíresebb szülöttjének megújított egykori házát. Auer Lipót világhírű hegedűművész, zenepedagógus, karmester és zeneszerző a Thököly utca 1. alatt található házban töltötte gyermekkorát. Mivel az épület a világhírű magyar művész szülőháza, ezért számára is kulturális emléket állítva az épület keleti oldalán egy hangszerkészítő műhely kerül kialakításra, ami egy bemutatóterem funkcióval is rendelkezik, így a látogatók megismerkedhetnek különböző hangszerek – elsősorban a hegedű – készítésének mesterségével, művészetével. Helyet kaptak itt a városba érkező vendégművészek fogadására alkalmas lakások is. Az ingatlan udvarán egy mobil színpad és hozzá tartozó épített lelátó rész is létrejön. A terület alkalmas lesz különböző művészeti előadások lebonyolítására.
Átadták Auer Lipót, a város egyik leghíresebb szülöttjének megújított egykori házát. Auer Lipót világhírű hegedűművész, zenepedagógus, karmester és zeneszerző a Thököly utca 1. alatt található házban töltötte gyermekkorát. Mivel az épület a világhírű magyar művész szülőháza, ezért számára is kulturális emléket állítva az épület keleti oldalán egy hangszerkészítő műhely kerül kialakításra, ami egy bemutatóterem funkcióval is rendelkezik, így a látogatók megismerkedhetnek különböző hangszerek – elsősorban a hegedű – készítésének mesterségével, művészetével. Helyet kaptak itt a városba érkező vendégművészek fogadására alkalmas lakások is. Az ingatlan udvarán egy mobil színpad és hozzá tartozó épített lelátó rész is létrejön. A terület alkalmas lesz különböző művészeti előadások lebonyolítására.
Átadták Auer Lipót, a város egyik leghíresebb szülöttjének megújított egykori házát. Auer Lipót világhírű hegedűművész, zenepedagógus, karmester és zeneszerző a Thököly utca 1. alatt található házban töltötte gyermekkorát. Mivel az épület a világhírű magyar művész szülőháza, ezért számára is kulturális emléket állítva az épület keleti oldalán egy hangszerkészítő műhely kerül kialakításra, ami egy bemutatóterem funkcióval is rendelkezik, így a látogatók megismerkedhetnek különböző hangszerek – elsősorban a hegedű – készítésének mesterségével, művészetével. Helyet kaptak itt a városba érkező vendégművészek fogadására alkalmas lakások is. Az ingatlan udvarán egy mobil színpad és hozzá tartozó épített lelátó rész is létrejön. A terület alkalmas lesz különböző művészeti előadások lebonyolítására.
Ez a kis házacska volt Babits Mihály költő nyaralója Esztergomban. Minden ide látogató kedves vendég megcsodálhatja a költő bútorait, berendezési tárgyait, műveit,kéziratait, fotókat a családjáról és a barátokról. A tornácon egy autogramfalat is találunk, amit a költő híres barátai, ismerősei, ide látogató vendégei láttak el kézjegyükkel. Babits Mihály 1924-ben kezdte nyarait Esztergomban tölteni.
Ez a kis házacska volt Babits Mihály költő nyaralója Esztergomban. Minden ide látogató kedves vendég megcsodálhatja a költő bútorait, berendezési tárgyait, műveit,kéziratait, fotókat a családjáról és a barátokról. A tornácon egy autogramfalat is találunk, amit a költő híres barátai, ismerősei, ide látogató vendégei láttak el kézjegyükkel. Babits Mihály 1924-ben kezdte nyarait Esztergomban tölteni.
Ez a kis házacska volt Babits Mihály költő nyaralója Esztergomban. Minden ide látogató kedves vendég megcsodálhatja a költő bútorait, berendezési tárgyait, műveit,kéziratait, fotókat a családjáról és a barátokról. A tornácon egy autogramfalat is találunk, amit a költő híres barátai, ismerősei, ide látogató vendégei láttak el kézjegyükkel. Babits Mihály 1924-ben kezdte nyarait Esztergomban tölteni.
Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.
Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.
Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. Babits Mihály anyai nagyapja vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben. A költő születésének centenáriumán, 1983-ban szülőháza teljes egészében múzeummá vált.
A vízturbinát és - Csonka Jánossal együtt - a porlasztót, a mai autók e nélkülözhetetlen kellékét feltaláló tudós pályafutásának írásos és tárgyi emlékei láthatók itt. A Bánki-motor metszete, egy őt ábrázoló festmény, valamint szabadalmi okiratainak másolatai, számos cikke, szakkönyve, s más relikviák is helyet kaptak a gyűjteményben. Külföldi egyetemeken szerzett díszdoktori oklevelei, magyar és külföldi kitüntetései is idézik munkásságát, a vendégkönyvben pedig a hazai tudományos élet legjelesebb szakembereinek bejegyzései olvashatók.
A vízturbinát és - Csonka Jánossal együtt - a porlasztót, a mai autók e nélkülözhetetlen kellékét feltaláló tudós pályafutásának írásos és tárgyi emlékei láthatók itt. A Bánki-motor metszete, egy őt ábrázoló festmény, valamint szabadalmi okiratainak másolatai, számos cikke, szakkönyve, s más relikviák is helyet kaptak a gyűjteményben. Külföldi egyetemeken szerzett díszdoktori oklevelei, magyar és külföldi kitüntetései is idézik munkásságát, a vendégkönyvben pedig a hazai tudományos élet legjelesebb szakembereinek bejegyzései olvashatók.
A vízturbinát és - Csonka Jánossal együtt - a porlasztót, a mai autók e nélkülözhetetlen kellékét feltaláló tudós pályafutásának írásos és tárgyi emlékei láthatók itt. A Bánki-motor metszete, egy őt ábrázoló festmény, valamint szabadalmi okiratainak másolatai, számos cikke, szakkönyve, s más relikviák is helyet kaptak a gyűjteményben. Külföldi egyetemeken szerzett díszdoktori oklevelei, magyar és külföldi kitüntetései is idézik munkásságát, a vendégkönyvben pedig a hazai tudományos élet legjelesebb szakembereinek bejegyzései olvashatók.
Budapest 2. kerületének zöldövezetében található a Bartók Béla Emlékház, elsősorban a zeneszerző életművével foglalkozó koncertek, ismeretterjesztő előadások, filmvetítések és múzeumpedagógiai rendezvények helyszíne. Az Emlékház szobáiból kialakított hangversenyterem rendszeres komolyzenei koncertek helyszíne, ahol fiatal, tehetséges muzsikusok, neves előadóművészek kamaraegyüttesek lépnek fel. Az Emlékház zeneműboltjában Bartók-könyvek, -kották, CD-k, DVD-k, képeslapok, prospektusok, vásárolhatók. Szeretettel várjuk meghirdetett programjainkon!
Budapest 2. kerületének zöldövezetében található a Bartók Béla Emlékház, elsősorban a zeneszerző életművével foglalkozó koncertek, ismeretterjesztő előadások, filmvetítések és múzeumpedagógiai rendezvények helyszíne. Az Emlékház szobáiból kialakított hangversenyterem rendszeres komolyzenei koncertek helyszíne, ahol fiatal, tehetséges muzsikusok, neves előadóművészek kamaraegyüttesek lépnek fel. Az Emlékház zeneműboltjában Bartók-könyvek, -kották, CD-k, DVD-k, képeslapok, prospektusok, vásárolhatók. Szeretettel várjuk meghirdetett programjainkon!
Budapest 2. kerületének zöldövezetében található a Bartók Béla Emlékház, elsősorban a zeneszerző életművével foglalkozó koncertek, ismeretterjesztő előadások, filmvetítések és múzeumpedagógiai rendezvények helyszíne. Az Emlékház szobáiból kialakított hangversenyterem rendszeres komolyzenei koncertek helyszíne, ahol fiatal, tehetséges muzsikusok, neves előadóművészek kamaraegyüttesek lépnek fel. Az Emlékház zeneműboltjában Bartók-könyvek, -kották, CD-k, DVD-k, képeslapok, prospektusok, vásárolhatók. Szeretettel várjuk meghirdetett programjainkon!
A „Bihari remete” életét és munkásságát bemutató kiállítást tekinthetnek meg itt az érdeklődők. Nyitva tartás csak előzetes bejelentkezés alapján. A magyar felvilágosodás első korszakának legjelentősebb alakja. Költő, drámaíró, műfordító, filozófus, politikus. A kertet Kurucz Imre öreg Bessenyeit ábrázoló mellszobra díszíti. A kertet védetté, a portát pedig természetvédelmi területté nyilvánították. A Bessenyei Emlékházat 1965-ben nyitották meg, melyet ma is sokan látogatnak.
A „Bihari remete” életét és munkásságát bemutató kiállítást tekinthetnek meg itt az érdeklődők. Nyitva tartás csak előzetes bejelentkezés alapján. A magyar felvilágosodás első korszakának legjelentősebb alakja. Költő, drámaíró, műfordító, filozófus, politikus. A kertet Kurucz Imre öreg Bessenyeit ábrázoló mellszobra díszíti. A kertet védetté, a portát pedig természetvédelmi területté nyilvánították. A Bessenyei Emlékházat 1965-ben nyitották meg, melyet ma is sokan látogatnak.
A „Bihari remete” életét és munkásságát bemutató kiállítást tekinthetnek meg itt az érdeklődők. Nyitva tartás csak előzetes bejelentkezés alapján. A magyar felvilágosodás első korszakának legjelentősebb alakja. Költő, drámaíró, műfordító, filozófus, politikus. A kertet Kurucz Imre öreg Bessenyeit ábrázoló mellszobra díszíti. A kertet védetté, a portát pedig természetvédelmi területté nyilvánították. A Bessenyei Emlékházat 1965-ben nyitották meg, melyet ma is sokan látogatnak.
A település egyik kiemelkedő dombjára épített udvarház boltíves tornácával, fazsindelyes tetejével, nagyméretű ablakaival és szépen gondozott parkjával kellemes benyomást tesz a látogatóra. Az udvari ablakok melletti falra függesztett márványtábla a Bessenyei Kör jóvoltából 1923 óta hirdeti a nagy költő emlékét.
A település egyik kiemelkedő dombjára épített udvarház boltíves tornácával, fazsindelyes tetejével, nagyméretű ablakaival és szépen gondozott parkjával kellemes benyomást tesz a látogatóra. Az udvari ablakok melletti falra függesztett márványtábla a Bessenyei Kör jóvoltából 1923 óta hirdeti a nagy költő emlékét.
A település egyik kiemelkedő dombjára épített udvarház boltíves tornácával, fazsindelyes tetejével, nagyméretű ablakaival és szépen gondozott parkjával kellemes benyomást tesz a látogatóra. Az udvari ablakok melletti falra függesztett márványtábla a Bessenyei Kör jóvoltából 1923 óta hirdeti a nagy költő emlékét.
A valamikori csákvári tűzoltószertár tűztornyos épülete és a szomszédságában levő egykori két lakás ad helyet a Csákvár Emlékháznak. A megújult, megszépült épületekben állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot. Az egykori tűzoltószertárban négy kiállító teremben különféle időszaki kiállításokat láthat az érdeklődő, illetve alkalmanként egyéb rendezvények, gyermekfoglalkozások vannak. Megtekintése díjköteles.
A valamikori csákvári tűzoltószertár tűztornyos épülete és a szomszédságában levő egykori két lakás ad helyet a Csákvár Emlékháznak. A megújult, megszépült épületekben állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot. Az egykori tűzoltószertárban négy kiállító teremben különféle időszaki kiállításokat láthat az érdeklődő, illetve alkalmanként egyéb rendezvények, gyermekfoglalkozások vannak. Megtekintése díjköteles.
A valamikori csákvári tűzoltószertár tűztornyos épülete és a szomszédságában levő egykori két lakás ad helyet a Csákvár Emlékháznak. A megújult, megszépült épületekben állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot. Az egykori tűzoltószertárban négy kiállító teremben különféle időszaki kiállításokat láthat az érdeklődő, illetve alkalmanként egyéb rendezvények, gyermekfoglalkozások vannak. Megtekintése díjköteles.
Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a családja számára az 1880-as évek végén építtette Cecén azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.
Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a családja számára az 1880-as évek végén építtette Cecén azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.
Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a családja számára az 1880-as évek végén építtette Cecén azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.
A Fazekasház a csúcsi városrész mestereinek állít emléket, akik – ahogy berendezés is jelzi – a 20. század elején a város fazekasai között is legszegényebbeknek számítottak. A csúcsi rész mestereinek kerámiája eltér az újvárosi és tabáni fazekasok munkáitól. Jellemző volt rájuk a fehér alapon, kobaltkék mázas díszítés, amely az 1860-as évektől vált népszerűvé. A fehér alap miatt nevezték a csúcsiakat fehéredényösöknek vagy porcolányosoknak. Edényeik vékonyabbak, finomabbak voltak s a kobaltkék máz miatt drágábbak is, mint a másik két városrészben készült kerámiák. Jellegzetes edényük a formástál amely nem korongon készült, hanem formában.
A Fazekasház a csúcsi városrész mestereinek állít emléket, akik – ahogy berendezés is jelzi – a 20. század elején a város fazekasai között is legszegényebbeknek számítottak. A csúcsi rész mestereinek kerámiája eltér az újvárosi és tabáni fazekasok munkáitól. Jellemző volt rájuk a fehér alapon, kobaltkék mázas díszítés, amely az 1860-as évektől vált népszerűvé. A fehér alap miatt nevezték a csúcsiakat fehéredényösöknek vagy porcolányosoknak. Edényeik vékonyabbak, finomabbak voltak s a kobaltkék máz miatt drágábbak is, mint a másik két városrészben készült kerámiák. Jellegzetes edényük a formástál amely nem korongon készült, hanem formában.
A Fazekasház a csúcsi városrész mestereinek állít emléket, akik – ahogy berendezés is jelzi – a 20. század elején a város fazekasai között is legszegényebbeknek számítottak. A csúcsi rész mestereinek kerámiája eltér az újvárosi és tabáni fazekasok munkáitól. Jellemző volt rájuk a fehér alapon, kobaltkék mázas díszítés, amely az 1860-as évektől vált népszerűvé. A fehér alap miatt nevezték a csúcsiakat fehéredényösöknek vagy porcolányosoknak. Edényeik vékonyabbak, finomabbak voltak s a kobaltkék máz miatt drágábbak is, mint a másik két városrészben készült kerámiák. Jellegzetes edényük a formástál amely nem korongon készült, hanem formában.
