Emlékhely

A Pákozdi Katonai Emlékpark részét képező Doni Kápolna a II. világháború idején, 1943-ban a Don-kanyarban elesettek emlékét őrzi. A katonák akkor embertelen hidegben, hiányos felszereléssel küzdöttek a túlerővel szemben. A Don menti harcokban hősi halált halt, megsebesült, illetve fogságba esett katonák és családjaik emlékére épített Don-kanyar emlékkápolna fontos üzenete, hogy a jövő nemzedékének megőrizze nemcsak a hősök emlékét, hanem hirdesse a becsület, a hazaszeretet, a családhoz való kötődés értékeit is.

A parancsteljesítés közben, fegyverrel a kezében eleső katona mindig hős. A Pákozdi Katonai Emlékparkban található Elesettek Emlékhelye a háborúban áldozatul esett katonák előtt tiszteleg, nekik állít méltó emléket.

A Pákozdi Katonai Emlékpark az 1848. szeptember 29-i pákozd-sukorói csata emlékére 1951-ben állított obeliszk környezetében található, 1,6 hektáros területen helyezkedik el. A Katonai Emlékpark területe kegyeleti terület, méltósága törvényileg védett. A Nemzeti Emlékhely nemcsak a TÖRTÉNELMET kedvelők számára nyújt kitűnő kirándulási célpontot, de a KALANDOT, az ÉLMÉNYT és a KULTÚRÁT keresőknek is nagyszerű helyszín. Ha a parkban körülnéz, egy csodálatos – a Velencei-tó és a Velencei-hegység között fekvő - földrajzi környezetet, s benne egy szépen kialakított parkot lát számos emlékművel, kiállítási felülettel és interaktív lehetőséggel.

Erkel Ferenc szülőházában a magyar opera megteremtőjének életútját és munkásságát mutatja be az emlékkiállítás. Erkel Ferenc megújult szülőháza, egy modern látogatóbarát múzeum. Az új állandó kiállítás az épület eredeti funkciójára épül. Bemutatja Erkel szülőházának eredeti funkcióit, az iskola és lakóház kettősségét. Az egykori osztálytermében ismét egy 19. századi tanterem kialakítására került sor, míg az épület további három helyiségében az Erkel család korábbi otthonát megjelenítő hálószobából, szalonból és konyhából álló enteriőr fogadja a látogatókat. További három helyiségben és egy vetítőteremben pedig közvetlenül Erkel Ferenc munkássága kerül bemutatásra.

A Rákoshegyi Bartók Zeneházban egy kamara jellegű koncerttermet-színházi pódiumot működtetünk, világhírű hírességeket is meghívunk. Ars poeticánk: „Bartók szellemiségével együtt segítünk évek óta az esély egyenlőség jegyében”.

A Diás-sziget fokozottan védett természetvédelmi területen fekszik, a Kis-Balaton Látogatóközponttól induló szakvezetett kirándulásokon közelíthető meg a Fekete István-emlékhely és a Matula-kunyhó.

A műemléki védelmet élvező kúria – Zichy Mihály szülőháza – a 19. század első felében épült, majd 1880-ban bővítették ki a műteremmel. A házban éltek Zichy Mihály szülei és a testvére. Miután a festő visszatért Oroszországból, négy gyermeke és a felesége is itt töltötte a nyarakat, télre pedig a fővárosba költöztek. A múzeumot a festő születésének századik évfordulója alkalmából, 1927-ben alapította unokája, Zichy Mária Alexandra és a férje, Csicsery-Rónay István. A kiállításban látható bútorok eredetiek, a Zichy család őrizte meg őket. A tárlat anyaga nyolc teremben látható, részben a művész festményeit, rajzait, illetve életének tárgyait, dokumentumait, valamint gyűjteményét (grúz szoba, fegyverek, sámánruha) mutatja be. A 4000 kötetes családi könyvtár legnagyobb része német és latin nyelvű kötetekből áll. Az emlékház parkja természetvédelmi terület.

Ádám Jenő a XX. század egyik legnagyobb tanáregyénisége, a Kodály-módszer néven elterjedt új módszertan kidolgozója, érdemes művész, karmester és zeneszerző.

Arany János a szabadságharc bukása után a Tisza családnál Geszten volt nevelő. Télen a kastélyban lakott, máskor a parkban álló nádfedelű nyári lakban. Ez utóbbiban rendezték be a költő emlékét idéző múzeumot. Geszten élve, számos történettel, balladisztikus eseménnyel ismerkedett meg. Itteni élményei alapján írta meg első balladáinak egyikét, a Sára asszonyt.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fő szimbóluma a millenniumi Árpád-emlékmű. A millennium korában az országgyűlés az 1896. évi VII. törvénycikkben örökítette meg a honfoglalás ezredik évfordulóját (`a honalapitás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról`). A VIII. törvénycikk rendelkezik `a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről`, köztük a pusztaszeri emlékműről, melyet - romantikus szóhasználattal élve - az első országgyűlés emlékére állíttattak.