Irányítószám: 8082 Gánt (47.39264679, 18.381500244)
Gánt község Fejér megyében, a Vértes-hegység ölelésében. Európai hírnévre az 1900-as évek elején kezdődő bauxit bányászat révén tett szert, melynek ma méltó emléket állít a földtani park illetve bányászati múzeum. Európában egyedülálló geodéziai parkja gyönyörű és látványos.
A Vértes hegység déli szélének egy bájos zugában rejtőzik Gánt, egy német nemzetiségű kisközség. A hegyekkel körbevett, gyönyörű fekvésű, tiszta levegőjű, picinyke kis falu, a `Vértes gyöngyszeme` közkedvelt kirándulóhely a Vértes Tájvédelmi Körzetben. A Vértes hegység gazdag, változatos élővilága, ritka növény- és állatfajai, valamint különleges földtani és szép tájképi megjelenése felejthetetlen élményt nyújt a turistáknak és pihenni vágyóknak. Kínálatunk azoknak szól, akik a természet értékeinek szemlélésére vágynak: egészséges környezetben olyan kikapcsolódásra, mely lehetővé teszi a látottakra való rácsodálkozást és azok szakszerű, tudományos megismeréssel járó, élményként történő elraktározását. Turistaházunkban 1995-től szervezünk folyamatosan erdei iskolákat, nyári, kézműves- és környezetvédelmi táborokat.
Kiemelt partner
A Vértes hegység déli szélének egy bájos zugában rejtőzik Gánt, egy német nemzetiségű kisközség. A hegyekkel körbevett, gyönyörű fekvésű, tiszta levegőjű, picinyke kis falu, a `Vértes gyöngyszeme` közkedvelt kirándulóhely a Vértes Tájvédelmi Körzetben. A Vértes hegység gazdag, változatos élővilága, ritka növény- és állatfajai, valamint különleges földtani és szép tájképi megjelenése felejthetetlen élményt nyújt a turistáknak és pihenni vágyóknak. Kínálatunk azoknak szól, akik a természet értékeinek szemlélésére vágynak: egészséges környezetben olyan kikapcsolódásra, mely lehetővé teszi a látottakra való rácsodálkozást és azok szakszerű, tudományos megismeréssel járó, élményként történő elraktározását. Turistaházunkban 1995-től szervezünk folyamatosan erdei iskolákat, nyári, kézműves- és környezetvédelmi táborokat.
Kiemelt partner
A Vértes hegység déli szélének egy bájos zugában rejtőzik Gánt, egy német nemzetiségű kisközség. A hegyekkel körbevett, gyönyörű fekvésű, tiszta levegőjű, picinyke kis falu, a `Vértes gyöngyszeme` közkedvelt kirándulóhely a Vértes Tájvédelmi Körzetben. A Vértes hegység gazdag, változatos élővilága, ritka növény- és állatfajai, valamint különleges földtani és szép tájképi megjelenése felejthetetlen élményt nyújt a turistáknak és pihenni vágyóknak. Kínálatunk azoknak szól, akik a természet értékeinek szemlélésére vágynak: egészséges környezetben olyan kikapcsolódásra, mely lehetővé teszi a látottakra való rácsodálkozást és azok szakszerű, tudományos megismeréssel járó, élményként történő elraktározását. Turistaházunkban 1995-től szervezünk folyamatosan erdei iskolákat, nyári, kézműves- és környezetvédelmi táborokat.
Kiemelt partner
Kiemelt partner
Kiemelt partner
A XX. század Magyarországán nagy reményeket fűztek a gépgyártást, mindenekelőtt a repülőgépgyártást forradalmasító, új minden addiginál könnyebb fém, az alumínium alapanyagául szolgáló ásvány, a bauxit bányászatához. A Dunántúli-középhegységben az első világháború idejétől bányászták előbb külszínen, majd a föld alatt is a bauxitot. Néhány éve a régió ipari útjain autózó még mindenütt bauxitportól vöröslő aszfalttal és növényzettel találkozhatott. Máig működik földalatti bauxitbánya hazánkban, viszont a hazai készletek már messze nem olyan jelentősek mint néhány évtizede. A külfejtéses bányászat nagymértékben átformálta a hegyvidék arculatát, a teraszos fejtések hatalmas krátereket vágtak a hegyek oldalába, s a Marséhoz hasonló tájat hoztak így létre. Napjainkban folyik e természeten ejtett sebek begyógyítása, s a vöröslő fejtésoldalakat ismét a növényzet foglalja el. Ebből adódóan ma már kuriózumnak számít egy-egy ilyen felhagyott bánya. Ilyen külfejtés található Gánt Bányatelepen a Bagoly-hegy oldalában, melynek peremén, néhány méterre a Gánt felé vezető közúttól található a Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás. (A múzeum előtt parkoló, pihenőhely és illemhely is szolgálja a látogatók kényelmét.) A kis múzeum a lehető legátélhetőbb és legátfogóbb módon a föld alatt, illetve felett mutatja be a magyar bauxitbányászat történetét 1914-től az 1990-es évekig terjedően.
A XX. század Magyarországán nagy reményeket fűztek a gépgyártást, mindenekelőtt a repülőgépgyártást forradalmasító, új minden addiginál könnyebb fém, az alumínium alapanyagául szolgáló ásvány, a bauxit bányászatához. A Dunántúli-középhegységben az első világháború idejétől bányászták előbb külszínen, majd a föld alatt is a bauxitot. Néhány éve a régió ipari útjain autózó még mindenütt bauxitportól vöröslő aszfalttal és növényzettel találkozhatott. Máig működik földalatti bauxitbánya hazánkban, viszont a hazai készletek már messze nem olyan jelentősek mint néhány évtizede. A külfejtéses bányászat nagymértékben átformálta a hegyvidék arculatát, a teraszos fejtések hatalmas krátereket vágtak a hegyek oldalába, s a Marséhoz hasonló tájat hoztak így létre. Napjainkban folyik e természeten ejtett sebek begyógyítása, s a vöröslő fejtésoldalakat ismét a növényzet foglalja el. Ebből adódóan ma már kuriózumnak számít egy-egy ilyen felhagyott bánya. Ilyen külfejtés található Gánt Bányatelepen a Bagoly-hegy oldalában, melynek peremén, néhány méterre a Gánt felé vezető közúttól található a Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás. (A múzeum előtt parkoló, pihenőhely és illemhely is szolgálja a látogatók kényelmét.) A kis múzeum a lehető legátélhetőbb és legátfogóbb módon a föld alatt, illetve felett mutatja be a magyar bauxitbányászat történetét 1914-től az 1990-es évekig terjedően.
A XX. század Magyarországán nagy reményeket fűztek a gépgyártást, mindenekelőtt a repülőgépgyártást forradalmasító, új minden addiginál könnyebb fém, az alumínium alapanyagául szolgáló ásvány, a bauxit bányászatához. A Dunántúli-középhegységben az első világháború idejétől bányászták előbb külszínen, majd a föld alatt is a bauxitot. Néhány éve a régió ipari útjain autózó még mindenütt bauxitportól vöröslő aszfalttal és növényzettel találkozhatott. Máig működik földalatti bauxitbánya hazánkban, viszont a hazai készletek már messze nem olyan jelentősek mint néhány évtizede. A külfejtéses bányászat nagymértékben átformálta a hegyvidék arculatát, a teraszos fejtések hatalmas krátereket vágtak a hegyek oldalába, s a Marséhoz hasonló tájat hoztak így létre. Napjainkban folyik e természeten ejtett sebek begyógyítása, s a vöröslő fejtésoldalakat ismét a növényzet foglalja el. Ebből adódóan ma már kuriózumnak számít egy-egy ilyen felhagyott bánya. Ilyen külfejtés található Gánt Bányatelepen a Bagoly-hegy oldalában, melynek peremén, néhány méterre a Gánt felé vezető közúttól található a Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás. (A múzeum előtt parkoló, pihenőhely és illemhely is szolgálja a látogatók kényelmét.) A kis múzeum a lehető legátélhetőbb és legátfogóbb módon a föld alatt, illetve felett mutatja be a magyar bauxitbányászat történetét 1914-től az 1990-es évekig terjedően.
A Fecskepalota a Vértes déli lábánál, a fejér megyei Gánt-Bányatelepen, nyugodt környezetben, erdők ölelésében található közösségi üdülőház. A 9 db pótágyazott szobában 34 ággyal rendelkezik, felkészült személyzete és akadálymentesített kialakítása révén kiválóan alkalmas kisgyermekes családok, nagycsaládok, speciális szükségletű üdülővendégek fogadására - nyugdíjasok, fogyatékkal élő személyek - pihenésére egyaránt.Az épület belülről akadálymentesen átjárható, kapaszkodókkal felszerelt, a hozzá tartozó udvart és parkolót is akadálymentesen alakítottuk ki. A Fecskepalota télen, nyáron folyamatosan üzemel, fűtését padlófűtő rendszer biztosítja, amely igen kellemessé teszi különösen kisgyermekes csoportok számára a házat.
A Fecskepalota a Vértes déli lábánál, a fejér megyei Gánt-Bányatelepen, nyugodt környezetben, erdők ölelésében található közösségi üdülőház. A 9 db pótágyazott szobában 34 ággyal rendelkezik, felkészült személyzete és akadálymentesített kialakítása révén kiválóan alkalmas kisgyermekes családok, nagycsaládok, speciális szükségletű üdülővendégek fogadására - nyugdíjasok, fogyatékkal élő személyek - pihenésére egyaránt.Az épület belülről akadálymentesen átjárható, kapaszkodókkal felszerelt, a hozzá tartozó udvart és parkolót is akadálymentesen alakítottuk ki. A Fecskepalota télen, nyáron folyamatosan üzemel, fűtését padlófűtő rendszer biztosítja, amely igen kellemessé teszi különösen kisgyermekes csoportok számára a házat.
A Fecskepalota a Vértes déli lábánál, a fejér megyei Gánt-Bányatelepen, nyugodt környezetben, erdők ölelésében található közösségi üdülőház. A 9 db pótágyazott szobában 34 ággyal rendelkezik, felkészült személyzete és akadálymentesített kialakítása révén kiválóan alkalmas kisgyermekes családok, nagycsaládok, speciális szükségletű üdülővendégek fogadására - nyugdíjasok, fogyatékkal élő személyek - pihenésére egyaránt.Az épület belülről akadálymentesen átjárható, kapaszkodókkal felszerelt, a hozzá tartozó udvart és parkolót is akadálymentesen alakítottuk ki. A Fecskepalota télen, nyáron folyamatosan üzemel, fűtését padlófűtő rendszer biztosítja, amely igen kellemessé teszi különösen kisgyermekes csoportok számára a házat.
Az ökoturisztikai központ, az egykori birtokterület tulajdonosáról gróf Esterházy Móricról kapta nevét. Gróf Esterházy Móric nagybirtokos, miniszterelnök, a Vértes turizmusának története során jelentős lépést tett. Országos példaként szolgált azzal, hogy első nagybirtokosként nyitotta meg uradalma területét a kirándulók előtt az 1930-as években. Az ökoturisztikai központ, az egykori sváb település múltját, néprajzi értékeit is a látogatók elé tárja. Az épület három egységre tagolódik: ökoturisztikai fogadóközpont, étterem és turistaszállás.
Az ökoturisztikai központ, az egykori birtokterület tulajdonosáról gróf Esterházy Móricról kapta nevét. Gróf Esterházy Móric nagybirtokos, miniszterelnök, a Vértes turizmusának története során jelentős lépést tett. Országos példaként szolgált azzal, hogy első nagybirtokosként nyitotta meg uradalma területét a kirándulók előtt az 1930-as években. Az ökoturisztikai központ, az egykori sváb település múltját, néprajzi értékeit is a látogatók elé tárja. Az épület három egységre tagolódik: ökoturisztikai fogadóközpont, étterem és turistaszállás.
Az ökoturisztikai központ, az egykori birtokterület tulajdonosáról gróf Esterházy Móricról kapta nevét. Gróf Esterházy Móric nagybirtokos, miniszterelnök, a Vértes turizmusának története során jelentős lépést tett. Országos példaként szolgált azzal, hogy első nagybirtokosként nyitotta meg uradalma területét a kirándulók előtt az 1930-as években. Az ökoturisztikai központ, az egykori sváb település múltját, néprajzi értékeit is a látogatók elé tárja. Az épület három egységre tagolódik: ökoturisztikai fogadóközpont, étterem és turistaszállás.