A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a gemenci tájegységben található. A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a gemenci erdei vasút végállomása körül a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód). A tanösvény megközelíthető a Gemenci Állami Erdei Vasúton kívül az Országos Kék Túra útvonaláról gyalog és kerékpárral, de autóval és busszal is könnyen elérhető. A sétaút hossza kb. 2,3 km, a melyet kb. 50 perc alatt lehet végigjárni. Télen is látogatható, az erdei vasút ebben az időszakban is közlekedik, de bejárása a tavasztól-őszig terjedő időszakban ajánlott.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a gemenci tájegységben található. A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a gemenci erdei vasút végállomása körül a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód). A tanösvény megközelíthető a Gemenci Állami Erdei Vasúton kívül az Országos Kék Túra útvonaláról gyalog és kerékpárral, de autóval és busszal is könnyen elérhető. A sétaút hossza kb. 2,3 km, a melyet kb. 50 perc alatt lehet végigjárni. Télen is látogatható, az erdei vasút ebben az időszakban is közlekedik, de bejárása a tavasztól-őszig terjedő időszakban ajánlott.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a gemenci tájegységben található. A Szekszárdtól 6 km-re keletre, a gemenci erdei vasút végállomása körül a Szilágyi-fok mentén, a Sió töltéséhez közel kialakított sétaúton a látogatók megismerhetik a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyeket, valamint az ottani élővilág legjelentősebb fajait (pl. zöldes sarkvirág, májusi gyöngyvirág, fehérfűz, vénic- szil, szürke gém, az egerészölyv, vidra, hód). A tanösvény megközelíthető a Gemenci Állami Erdei Vasúton kívül az Országos Kék Túra útvonaláról gyalog és kerékpárral, de autóval és busszal is könnyen elérhető. A sétaút hossza kb. 2,3 km, a melyet kb. 50 perc alatt lehet végigjárni. Télen is látogatható, az erdei vasút ebben az időszakban is közlekedik, de bejárása a tavasztól-őszig terjedő időszakban ajánlott.
Salföld község melletti erdőben fekszik az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálos rendnek a kolostorromja. A kolostor és környéke régóta kedvelt kirándulóhely. Salföldtől délnyugatra, az erdő szélén, kis völgy közepén kiemelkedő természetes dombon találhatóak a kolostor romjai.
Az Írottkő Natúrpark jellemző növény- és madárvilágát bemutató tanösvény megközelíthető Kőszegről vagy Velemből gépkocsival vagy kerékpáron az Óház kilátót jelző táblát követve a Kincs-pihenő feletti parkolótól. Itt találjuk a bal oldali sorompó mellett a tanösvény első tábláját. Tovább az aszfaltos út, majd a zöld jelzés mentén vezet a tanösvény az Óház kilátóig.
Az Írottkő Natúrpark jellemző növény- és madárvilágát bemutató tanösvény megközelíthető Kőszegről vagy Velemből gépkocsival vagy kerékpáron az Óház kilátót jelző táblát követve a Kincs-pihenő feletti parkolótól. Itt találjuk a bal oldali sorompó mellett a tanösvény első tábláját. Tovább az aszfaltos út, majd a zöld jelzés mentén vezet a tanösvény az Óház kilátóig.
Az Írottkő Natúrpark jellemző növény- és madárvilágát bemutató tanösvény megközelíthető Kőszegről vagy Velemből gépkocsival vagy kerékpáron az Óház kilátót jelző táblát követve a Kincs-pihenő feletti parkolótól. Itt találjuk a bal oldali sorompó mellett a tanösvény első tábláját. Tovább az aszfaltos út, majd a zöld jelzés mentén vezet a tanösvény az Óház kilátóig.
A tanösvény a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától, a Kő-köz keleti végétől indul. A fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett körtúra az Oldal-völgy torkolatáig a jelzett turistaúttal együtt halad, majd áttér a műút túloldalára, s a karthauzi kolostorromtól egy meredek ösvényen közelíti meg a Lök-bérc oldalában előbukkanó sziklavonulatot, a Bujdosó-kőt. A környező jura kori agyagpala és radiolarit összletekbe ékelődve meredek mészkősziklafalak magasodnak a hársas kőrises sziklaerdő fölé. A Bujdosó-kőtől a zöld sávval jelzett turistaúton juthatunk vissza Felsőtárkányba. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés is igényelhető a BNPI-től.
A tanösvény a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától, a Kő-köz keleti végétől indul. A fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett körtúra az Oldal-völgy torkolatáig a jelzett turistaúttal együtt halad, majd áttér a műút túloldalára, s a karthauzi kolostorromtól egy meredek ösvényen közelíti meg a Lök-bérc oldalában előbukkanó sziklavonulatot, a Bujdosó-kőt. A környező jura kori agyagpala és radiolarit összletekbe ékelődve meredek mészkősziklafalak magasodnak a hársas kőrises sziklaerdő fölé. A Bujdosó-kőtől a zöld sávval jelzett turistaúton juthatunk vissza Felsőtárkányba. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés is igényelhető a BNPI-től.
A tanösvény a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától, a Kő-köz keleti végétől indul. A fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett körtúra az Oldal-völgy torkolatáig a jelzett turistaúttal együtt halad, majd áttér a műút túloldalára, s a karthauzi kolostorromtól egy meredek ösvényen közelíti meg a Lök-bérc oldalában előbukkanó sziklavonulatot, a Bujdosó-kőt. A környező jura kori agyagpala és radiolarit összletekbe ékelődve meredek mészkősziklafalak magasodnak a hársas kőrises sziklaerdő fölé. A Bujdosó-kőtől a zöld sávval jelzett turistaúton juthatunk vissza Felsőtárkányba. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés is igényelhető a BNPI-től.
Pisztráng tanösvény a Garadna-völgyben, a Bükki Nemzeti Park területén. Miskolc és Ómassa között, a Garadna-völgyben, az erdei kisvasút végállomásánál található az indítóállomás. A Pisztráng tanösvény a Garadna-völgy erdei kisvasútjának végállomásától indul, érinti a Magyar Királyi Erdőgazdaság pisztrángtelepét, visszafelé pedig a völgy baloldalán a Turista emlékparkot. Közben megismerkedhetünk az erdőgazdálkodás lényegével, a vizes biotópok élővilágával, az erdő vadállományával és egy természetes felújítás során létrejött fiatal állományú erdővel.
Pisztráng tanösvény a Garadna-völgyben, a Bükki Nemzeti Park területén. Miskolc és Ómassa között, a Garadna-völgyben, az erdei kisvasút végállomásánál található az indítóállomás. A Pisztráng tanösvény a Garadna-völgy erdei kisvasútjának végállomásától indul, érinti a Magyar Királyi Erdőgazdaság pisztrángtelepét, visszafelé pedig a völgy baloldalán a Turista emlékparkot. Közben megismerkedhetünk az erdőgazdálkodás lényegével, a vizes biotópok élővilágával, az erdő vadállományával és egy természetes felújítás során létrejött fiatal állományú erdővel.
Pisztráng tanösvény a Garadna-völgyben, a Bükki Nemzeti Park területén. Miskolc és Ómassa között, a Garadna-völgyben, az erdei kisvasút végállomásánál található az indítóállomás. A Pisztráng tanösvény a Garadna-völgy erdei kisvasútjának végállomásától indul, érinti a Magyar Királyi Erdőgazdaság pisztrángtelepét, visszafelé pedig a völgy baloldalán a Turista emlékparkot. Közben megismerkedhetünk az erdőgazdálkodás lényegével, a vizes biotópok élővilágával, az erdő vadállományával és egy természetes felújítás során létrejött fiatal állományú erdővel.
Kirándulás Pilisszentkereszt közelében, gyalogos túra a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsán, a Pilis-tetőn. Itt áll a több mint 17 méter magas, borovi fenyőből készült Boldog Özséb-kilátó, amely egy geodéziai torony átépítésével jött létre. Mivel a kilátó falát függőleges fatartók alkotják, ezért a felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tető körpanorámája.
Kirándulás Pilisszentkereszt közelében, gyalogos túra a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsán, a Pilis-tetőn. Itt áll a több mint 17 méter magas, borovi fenyőből készült Boldog Özséb-kilátó, amely egy geodéziai torony átépítésével jött létre. Mivel a kilátó falát függőleges fatartók alkotják, ezért a felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tető körpanorámája.
Kirándulás Pilisszentkereszt közelében, gyalogos túra a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsán, a Pilis-tetőn. Itt áll a több mint 17 méter magas, borovi fenyőből készült Boldog Özséb-kilátó, amely egy geodéziai torony átépítésével jött létre. Mivel a kilátó falát függőleges fatartók alkotják, ezért a felfelé igyekvők előtt fokozatosan „nyílik meg” a Pilis-tető körpanorámája.
Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az egyetlen, amelyet elsősorban a felszíni és felszín alatti világ védelmének érdekében hoztak létre 1985-ben. A közel 20 000 hektáros területen 280 darab kisebb-nagyobb barlang található, melyek 1995-ben - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.
Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az egyetlen, amelyet elsősorban a felszíni és felszín alatti világ védelmének érdekében hoztak létre 1985-ben. A közel 20 000 hektáros területen 280 darab kisebb-nagyobb barlang található, melyek 1995-ben - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.
Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az egyetlen, amelyet elsősorban a felszíni és felszín alatti világ védelmének érdekében hoztak létre 1985-ben. A közel 20 000 hektáros területen 280 darab kisebb-nagyobb barlang található, melyek 1995-ben - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzeten belül kialakított tanösvény a pliocén-pleisztocén korú (2,4-2,2 millió év között lezajlott) bazaltvulkanizmus jelenségeit ismerteti, s bemutatja a vulkáni tevékenység mai is tanulmányozható termékeit (kőzetek) és nyomait (a kőzetek tulajdonságai, felszínformák). A geológiai bemutatóösvényen a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) 571 m magas bazaltkúpja járható körül. Láthatunk oszlopos elválású bazaltot (bazaltláva), vulkáni salakot (vulkáni törmelékes kőzet), lávafoszlányok nyomait, vulkáni bombákat, telért és „kukoricacsöves” megjelenésű, murvásodó bazaltot. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előzetesen bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít.
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzeten belül kialakított tanösvény a pliocén-pleisztocén korú (2,4-2,2 millió év között lezajlott) bazaltvulkanizmus jelenségeit ismerteti, s bemutatja a vulkáni tevékenység mai is tanulmányozható termékeit (kőzetek) és nyomait (a kőzetek tulajdonságai, felszínformák). A geológiai bemutatóösvényen a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) 571 m magas bazaltkúpja járható körül. Láthatunk oszlopos elválású bazaltot (bazaltláva), vulkáni salakot (vulkáni törmelékes kőzet), lávafoszlányok nyomait, vulkáni bombákat, telért és „kukoricacsöves” megjelenésű, murvásodó bazaltot. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előzetesen bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít.
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzeten belül kialakított tanösvény a pliocén-pleisztocén korú (2,4-2,2 millió év között lezajlott) bazaltvulkanizmus jelenségeit ismerteti, s bemutatja a vulkáni tevékenység mai is tanulmányozható termékeit (kőzetek) és nyomait (a kőzetek tulajdonságai, felszínformák). A geológiai bemutatóösvényen a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) 571 m magas bazaltkúpja járható körül. Láthatunk oszlopos elválású bazaltot (bazaltláva), vulkáni salakot (vulkáni törmelékes kőzet), lávafoszlányok nyomait, vulkáni bombákat, telért és „kukoricacsöves” megjelenésű, murvásodó bazaltot. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előzetesen bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít.
Jávorkúti tanösvény A Bükk-fennsíkon. Bükki Nemzeti Park, Miskolc - Jávorkút. Túra jellegű tanösvény. Az útvonal hossza 3 kilométer, az állomások száma 4 db, menetidő 1 óra.
Túrázzon Köveskálról a Fekete-hegyre ahol az Eötvös Károly-kilátó csodálatos panorámája tárul a látogatók elé a Balaton-felvidékkel és a tóval. A kilátó az Országos Kéktúra útvonalán található. Köveskál felől Szentbékkálla felé vezető útról kell a Töttőskáli templomrom irányába fordulni és innen a kék turistajelzésen kell tovább haladni.
Túrázzon Köveskálról a Fekete-hegyre ahol az Eötvös Károly-kilátó csodálatos panorámája tárul a látogatók elé a Balaton-felvidékkel és a tóval. A kilátó az Országos Kéktúra útvonalán található. Köveskál felől Szentbékkálla felé vezető útról kell a Töttőskáli templomrom irányába fordulni és innen a kék turistajelzésen kell tovább haladni.
Túrázzon Köveskálról a Fekete-hegyre ahol az Eötvös Károly-kilátó csodálatos panorámája tárul a látogatók elé a Balaton-felvidékkel és a tóval. A kilátó az Országos Kéktúra útvonalán található. Köveskál felől Szentbékkálla felé vezető útról kell a Töttőskáli templomrom irányába fordulni és innen a kék turistajelzésen kell tovább haladni.
