Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
Sümeg határában, Mogyorósdombon a kutatók 1960-ban újkőkori, illetve rézkori tűzkőbánya telephelyre bukkantak, amely európai viszonylatban is egyedülálló kovakő bánya szenzáció számba menő földtani látványosságokkal . A szabadtéri múzeumban, a földtani relikviák mellett, bemutatásra kerültek az ősember relikviák.
Sümeg határában, Mogyorósdombon a kutatók 1960-ban újkőkori, illetve rézkori tűzkőbánya telephelyre bukkantak, amely európai viszonylatban is egyedülálló kovakő bánya szenzáció számba menő földtani látványosságokkal . A szabadtéri múzeumban, a földtani relikviák mellett, bemutatásra kerültek az ősember relikviák.
Sümeg határában, Mogyorósdombon a kutatók 1960-ban újkőkori, illetve rézkori tűzkőbánya telephelyre bukkantak, amely európai viszonylatban is egyedülálló kovakő bánya szenzáció számba menő földtani látványosságokkal . A szabadtéri múzeumban, a földtani relikviák mellett, bemutatásra kerültek az ősember relikviák.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
A Fátyol-vízesés szomszédságában a Horotna-völgyben lévő, Szabadtéri Erdei Múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés.
A Fátyol-vízesés szomszédságában a Horotna-völgyben lévő, Szabadtéri Erdei Múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés.
A Fátyol-vízesés szomszédságában a Horotna-völgyben lévő, Szabadtéri Erdei Múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés.
A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak nevezett épület 1825-ben épült. Oromfala vakolatdíszes: az oromcsúcs alatt egyszerű függöny és cseppdísz, továbbá vakolatkeretes padlásszellőzők találhatók, majd kör alakú mezőben az építés évszáma olvasható. Az oromcsúcs alsó részét meanderszalag zárja, amelybe beékelődik az ablakok lándzsaíves szemöldökpárkánya. A két utcai ablakot vastábla védi. Udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik, amely az utcáról és az udvarról egyaránt megközelíthető. Innen nyílik a lakótér, minden helyiség külön bejárattal.
A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak nevezett épület 1825-ben épült. Oromfala vakolatdíszes: az oromcsúcs alatt egyszerű függöny és cseppdísz, továbbá vakolatkeretes padlásszellőzők találhatók, majd kör alakú mezőben az építés évszáma olvasható. Az oromcsúcs alsó részét meanderszalag zárja, amelybe beékelődik az ablakok lándzsaíves szemöldökpárkánya. A két utcai ablakot vastábla védi. Udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik, amely az utcáról és az udvarról egyaránt megközelíthető. Innen nyílik a lakótér, minden helyiség külön bejárattal.
A szabadtéri néprajzi kiállítóhelyként működő, utolsó tulajdonosáról Schumacher-háznak nevezett épület 1825-ben épült. Oromfala vakolatdíszes: az oromcsúcs alatt egyszerű függöny és cseppdísz, továbbá vakolatkeretes padlásszellőzők találhatók, majd kör alakú mezőben az építés évszáma olvasható. Az oromcsúcs alsó részét meanderszalag zárja, amelybe beékelődik az ablakok lándzsaíves szemöldökpárkánya. A két utcai ablakot vastábla védi. Udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik, amely az utcáról és az udvarról egyaránt megközelíthető. Innen nyílik a lakótér, minden helyiség külön bejárattal.
Az egykor jelentős vízfolyás, ma belvízi főcsatorna, a Millér tiszai torkolatánál 1862-ben épült a zsilip, majd 1895-ben a szivattyútelep, ahol ma a vízügyi gépeket bemutató múzeum működik.
A szegedi tanya belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas kisparaszt gazdaságot képvisel. A tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző. A lakóház eredetileg három osztatú: szoba-konyha-kamra tagolású volt, majd a legényfiú házasodása, s ezzel a család gyarapodása után újabb helyiséget építettek hozzá.
A szegedi tanya belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas kisparaszt gazdaságot képvisel. A tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző. A lakóház eredetileg három osztatú: szoba-konyha-kamra tagolású volt, majd a legényfiú házasodása, s ezzel a család gyarapodása után újabb helyiséget építettek hozzá.
A szegedi tanya belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas kisparaszt gazdaságot képvisel. A tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző. A lakóház eredetileg három osztatú: szoba-konyha-kamra tagolású volt, majd a legényfiú házasodása, s ezzel a család gyarapodása után újabb helyiséget építettek hozzá.
A szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Somogy megyeszékhelyétől, Kaposvártól 8 km-re található az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja, a Somogyban napjainkig fennmaradt talpas-favázas népi építészet emlékeinek az utókor számára történő megőrzése a szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Egész évben várja látogatóit színvonalas hagyományőrző programjaival.
A szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Somogy megyeszékhelyétől, Kaposvártól 8 km-re található az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja, a Somogyban napjainkig fennmaradt talpas-favázas népi építészet emlékeinek az utókor számára történő megőrzése a szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Egész évben várja látogatóit színvonalas hagyományőrző programjaival.
A szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Somogy megyeszékhelyétől, Kaposvártól 8 km-re található az országban egyedülállóan, helyi kezdeményezésre egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja, a Somogyban napjainkig fennmaradt talpas-favázas népi építészet emlékeinek az utókor számára történő megőrzése a szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Egész évben várja látogatóit színvonalas hagyományőrző programjaival.
A Szentesi tanya berendezése az 1910-es évek első felének lakáskultúráját dokumentálja. Kiváló támpontot adtak ehhez Papp Imrének, a szentesi népélet krónikásának részletes tanyaleírásai, amelyek épp az 1910-es évek tanyáit idézik.
A Szentjakabi Bencés Apátság Somogy egyik legszebb és legfontosabb műemléke, mely a Zselicség és a Kapos-folyó völgyének találkozásánál található.
