A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
Kőszeg-hegyalja aprócska településén, Cákon található festői szépségű környezetben a híres Cáki pincesor. A XIX. században épült, jelenleg már műemléki védettséget élvező nyolc boronafalú, hófehér falú borospince a domboldalban az út melletti gesztenyésben sorakozik. Jelenleg a pincesor egy kis skanzen, néhány épület megtekinthető, láthatók itt különböző régi szőlészeti-borászati eszközök, oldalorsós, kősúlyos és középorsós szőlőprések, az egyik pincében pedig kádárkiállítás található. Ezekben a régi épületekben préselték a szőlőt, és tárolták, illetve kezelték a bort. A nagy filoxéra vész után a pincékben főleg gesztenyét és gyümölcsöket tárolták.
Kőszeg-hegyalja aprócska településén, Cákon található festői szépségű környezetben a híres Cáki pincesor. A XIX. században épült, jelenleg már műemléki védettséget élvező nyolc boronafalú, hófehér falú borospince a domboldalban az út melletti gesztenyésben sorakozik. Jelenleg a pincesor egy kis skanzen, néhány épület megtekinthető, láthatók itt különböző régi szőlészeti-borászati eszközök, oldalorsós, kősúlyos és középorsós szőlőprések, az egyik pincében pedig kádárkiállítás található. Ezekben a régi épületekben préselték a szőlőt, és tárolták, illetve kezelték a bort. A nagy filoxéra vész után a pincékben főleg gesztenyét és gyümölcsöket tárolták.
Kőszeg-hegyalja aprócska településén, Cákon található festői szépségű környezetben a híres Cáki pincesor. A XIX. században épült, jelenleg már műemléki védettséget élvező nyolc boronafalú, hófehér falú borospince a domboldalban az út melletti gesztenyésben sorakozik. Jelenleg a pincesor egy kis skanzen, néhány épület megtekinthető, láthatók itt különböző régi szőlészeti-borászati eszközök, oldalorsós, kősúlyos és középorsós szőlőprések, az egyik pincében pedig kádárkiállítás található. Ezekben a régi épületekben préselték a szőlőt, és tárolták, illetve kezelték a bort. A nagy filoxéra vész után a pincékben főleg gesztenyét és gyümölcsöket tárolták.
A város legmagasabb pontjának számító Kálvária-domb a város szívében, az Öreg-tótól nyugatra emelkedik. Az itt kibukkanó kőzetek bányászata mintegy 5000 évvel ezelőtt, a rézkorban kezdődött. A mára felhagyott kőbányák és a kutatási-oktatási céllal letakarított kőzetfelszínek alkotják a Geológus Kert fő látnivalóit, amelyekhez gazdag, ritkaságokat is magában foglaló telepített növényvilág társul. A Geológus Kertben mintegy 50 perces vezetett séta keretében tanulmányozhatók a földtörténet majd’ 100 millió évének a dokumentumai különleges, ma már nem keletkező kőzetek és látványos geológiai jelenségek, például törések, kibillent rétegsorok és karsztos üregek formájában. Ugyanitt lehetőség van a botanikai értékek szakértő vezetéssel történő megtekintésére is.
A város legmagasabb pontjának számító Kálvária-domb a város szívében, az Öreg-tótól nyugatra emelkedik. Az itt kibukkanó kőzetek bányászata mintegy 5000 évvel ezelőtt, a rézkorban kezdődött. A mára felhagyott kőbányák és a kutatási-oktatási céllal letakarított kőzetfelszínek alkotják a Geológus Kert fő látnivalóit, amelyekhez gazdag, ritkaságokat is magában foglaló telepített növényvilág társul. A Geológus Kertben mintegy 50 perces vezetett séta keretében tanulmányozhatók a földtörténet majd’ 100 millió évének a dokumentumai különleges, ma már nem keletkező kőzetek és látványos geológiai jelenségek, például törések, kibillent rétegsorok és karsztos üregek formájában. Ugyanitt lehetőség van a botanikai értékek szakértő vezetéssel történő megtekintésére is.
A város legmagasabb pontjának számító Kálvária-domb a város szívében, az Öreg-tótól nyugatra emelkedik. Az itt kibukkanó kőzetek bányászata mintegy 5000 évvel ezelőtt, a rézkorban kezdődött. A mára felhagyott kőbányák és a kutatási-oktatási céllal letakarított kőzetfelszínek alkotják a Geológus Kert fő látnivalóit, amelyekhez gazdag, ritkaságokat is magában foglaló telepített növényvilág társul. A Geológus Kertben mintegy 50 perces vezetett séta keretében tanulmányozhatók a földtörténet majd’ 100 millió évének a dokumentumai különleges, ma már nem keletkező kőzetek és látványos geológiai jelenségek, például törések, kibillent rétegsorok és karsztos üregek formájában. Ugyanitt lehetőség van a botanikai értékek szakértő vezetéssel történő megtekintésére is.
Gorsium-Heculia római kori város. Az I. század közepétől római katonai erődítés ellenőrizte az út-csomópontot és a Sárvíz átkelőhelyét. A II. század elején a katonai tábor helyén város épült, mely Alsó-Pannonia tartományülésének és császárkultuszának központja lett.
A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.
A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.
A Göcseji Falumúzeum az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye, a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A skanzen jelenleg negyven különböző építményből (lakóházak, fatemplom, istállók, pajták, ólak, pálinkafőző kunyhó, szőlőhegyi pincék, útszéli keresztek) és több száz berendezési tárgyból áll. A Zala holtága mellett létrehozott gyűjtemény épületeinek többségét Göcsej kis falvaiból telepítették át, azokat szétbontva szállították ide és építették újra fel.
A Világörökség részét képező hollókői Ófalu védett népi építészeti együttese hitelesen idézi fel a 20. század eleji palóc település képét. A múzeum az ősi palóc háromosztatú lakóház formáját mutatja, ahol minden helység agyagtapasztásos padlóval készült.
Európa egyik legnagyobb szabadtéri vasúti múzeuma, és első interaktív vasúti parkja. A letűnt korok ma is működőképes vasparipái `emberközelből` csodálhatók meg. Sőt, sok minden ki is próbálható! Több mint 100 régi jármű parkol itt, közülük ötven ritka mozdony, a többi pedig másféle vasúti jármű: sínautó, hajtány, mérőkocsi és egyéb különlegesség, a legszebbek, a legértékesebbek összegyűjtve. A látogatók nemcsak nézhetik az ősi masinákat, hanem maguk is kipróbálhatják azokat. Vezethetnek gőzmozdonyt, kipróbálhatják a sínautót, hajtányozhatnak, tehetnek egy utat a fordítókorongon, utazhatnak a lóvasúton. A mozdonyvezetés élményét a mozdonyszimulátor nyújtja, a sínkerékpáron az egyensúlyérzék tehető próbára. A bordó postakocsiban modellvasút vezetésére nyílik lehetőség.
Európa egyik legnagyobb szabadtéri vasúti múzeuma, és első interaktív vasúti parkja. A letűnt korok ma is működőképes vasparipái `emberközelből` csodálhatók meg. Sőt, sok minden ki is próbálható! Több mint 100 régi jármű parkol itt, közülük ötven ritka mozdony, a többi pedig másféle vasúti jármű: sínautó, hajtány, mérőkocsi és egyéb különlegesség, a legszebbek, a legértékesebbek összegyűjtve. A látogatók nemcsak nézhetik az ősi masinákat, hanem maguk is kipróbálhatják azokat. Vezethetnek gőzmozdonyt, kipróbálhatják a sínautót, hajtányozhatnak, tehetnek egy utat a fordítókorongon, utazhatnak a lóvasúton. A mozdonyvezetés élményét a mozdonyszimulátor nyújtja, a sínkerékpáron az egyensúlyérzék tehető próbára. A bordó postakocsiban modellvasút vezetésére nyílik lehetőség.
Európa egyik legnagyobb szabadtéri vasúti múzeuma, és első interaktív vasúti parkja. A letűnt korok ma is működőképes vasparipái `emberközelből` csodálhatók meg. Sőt, sok minden ki is próbálható! Több mint 100 régi jármű parkol itt, közülük ötven ritka mozdony, a többi pedig másféle vasúti jármű: sínautó, hajtány, mérőkocsi és egyéb különlegesség, a legszebbek, a legértékesebbek összegyűjtve. A látogatók nemcsak nézhetik az ősi masinákat, hanem maguk is kipróbálhatják azokat. Vezethetnek gőzmozdonyt, kipróbálhatják a sínautót, hajtányozhatnak, tehetnek egy utat a fordítókorongon, utazhatnak a lóvasúton. A mozdonyvezetés élményét a mozdonyszimulátor nyújtja, a sínkerékpáron az egyensúlyérzék tehető próbára. A bordó postakocsiban modellvasút vezetésére nyílik lehetőség.
A Memento Park kortörténeti emlékhely, kulturális központ, a kelet-európai diktatúrák szimbólumainak bemutatóhelye. A Rákosi és Kádár-rendszer szobrai mellett bárki beülhet egy Trabantba, felhívhatja telefonon Lenint, Sztálint, Maot, Che Guevarát. A Legvidámabb Barakkban fotókiállítás tekinthető meg az 1956-os forradalomról, valamint az 1989-90-es rendszerváltozás előzményeiről, folyamatáról,legfontosabb eseményeiről. A Barakk Moziban a politikai titkosrendőrség módszereiről látható film, Az ügynök élete címmel.
A Memento Park kortörténeti emlékhely, kulturális központ, a kelet-európai diktatúrák szimbólumainak bemutatóhelye. A Rákosi és Kádár-rendszer szobrai mellett bárki beülhet egy Trabantba, felhívhatja telefonon Lenint, Sztálint, Maot, Che Guevarát. A Legvidámabb Barakkban fotókiállítás tekinthető meg az 1956-os forradalomról, valamint az 1989-90-es rendszerváltozás előzményeiről, folyamatáról,legfontosabb eseményeiről. A Barakk Moziban a politikai titkosrendőrség módszereiről látható film, Az ügynök élete címmel.
A Memento Park kortörténeti emlékhely, kulturális központ, a kelet-európai diktatúrák szimbólumainak bemutatóhelye. A Rákosi és Kádár-rendszer szobrai mellett bárki beülhet egy Trabantba, felhívhatja telefonon Lenint, Sztálint, Maot, Che Guevarát. A Legvidámabb Barakkban fotókiállítás tekinthető meg az 1956-os forradalomról, valamint az 1989-90-es rendszerváltozás előzményeiről, folyamatáról,legfontosabb eseményeiről. A Barakk Moziban a politikai titkosrendőrség módszereiről látható film, Az ügynök élete címmel.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
Az Öreghegy az emberi emlékezet számára belátható időn belül a legelső szőlőhegy volt Ócsán, már a XVII. századtól bizonyosan művelték. Földre állított nyeregtetők alatt földbe vájt pincék sorakoznak itt, mintegy százötven darab. Mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak, megvédendő értéket a tájban. A felszínt fedő löszréteg alá vájt borospincék, a népi építészet egyedülálló különlegességeinek számítanak.
Az Öreghegy az emberi emlékezet számára belátható időn belül a legelső szőlőhegy volt Ócsán, már a XVII. századtól bizonyosan művelték. Földre állított nyeregtetők alatt földbe vájt pincék sorakoznak itt, mintegy százötven darab. Mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak, megvédendő értéket a tájban. A felszínt fedő löszréteg alá vájt borospincék, a népi építészet egyedülálló különlegességeinek számítanak.
Az Öreghegy az emberi emlékezet számára belátható időn belül a legelső szőlőhegy volt Ócsán, már a XVII. századtól bizonyosan művelték. Földre állított nyeregtetők alatt földbe vájt pincék sorakoznak itt, mintegy százötven darab. Mezőgazdasági műemlékegyüttest alkotnak, megvédendő értéket a tájban. A felszínt fedő löszréteg alá vájt borospincék, a népi építészet egyedülálló különlegességeinek számítanak.
