A múzeum a vidéki ember mindennapjaihoz kapcsolódó eszközöket, életvitelében használt tárgyakat kívánja bemutatni.
Az emlékmúzeum új állandó kiállítása arra vállalkozik, hogy bemutassa Vörösmarty Mihály életútját és közben ráirányítsa a figyelmet arra, hogy költői világában föld és menny, áhított világ és valóság, kétségbeesés és remény, kétely és hit kettősségei mindig új meg új dimenzióban mutatkoznak meg.
A Walter Rózsi-villa, a híres operaénekes és családjának egykori otthona, Budapest egyedülálló építészeti emléke, egyben az egyetlen nyilvánosan látogatható modern villa Magyarországon. A Walter Rózsi-villa a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ első kiállító helyeként, nemcsak az egykori tulajdonos és az épület 1936-os állapotát hivatott megismertetni a látogatókkal, hanem a ‘30-as évek építészeti, irodalmi, történelmi, színházi és pedagógiai életét is. Progamjaink és múzeumpedagógiai foglalkozásaink célja a magyar építészettörténet megismertetése, a modern urbanisztikai nézőpontok megismertetése a hazai és nemzetközi közönséggel.
A Walter Rózsi-villa, a híres operaénekes és családjának egykori otthona, Budapest egyedülálló építészeti emléke, egyben az egyetlen nyilvánosan látogatható modern villa Magyarországon. A Walter Rózsi-villa a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ első kiállító helyeként, nemcsak az egykori tulajdonos és az épület 1936-os állapotát hivatott megismertetni a látogatókkal, hanem a ‘30-as évek építészeti, irodalmi, történelmi, színházi és pedagógiai életét is. Progamjaink és múzeumpedagógiai foglalkozásaink célja a magyar építészettörténet megismertetése, a modern urbanisztikai nézőpontok megismertetése a hazai és nemzetközi közönséggel.
A Walter Rózsi-villa, a híres operaénekes és családjának egykori otthona, Budapest egyedülálló építészeti emléke, egyben az egyetlen nyilvánosan látogatható modern villa Magyarországon. A Walter Rózsi-villa a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ első kiállító helyeként, nemcsak az egykori tulajdonos és az épület 1936-os állapotát hivatott megismertetni a látogatókkal, hanem a ‘30-as évek építészeti, irodalmi, történelmi, színházi és pedagógiai életét is. Progamjaink és múzeumpedagógiai foglalkozásaink célja a magyar építészettörténet megismertetése, a modern urbanisztikai nézőpontok megismertetése a hazai és nemzetközi közönséggel.
Könyvtárunk folyamatosan figyelemmel kísérte a kistérségi falvak könyvtárainak helyzetét, tevékenységét. A gyümölcsöző kistérségi könyvtári együttműködésnek köszönhetően mára 29 településen éledt újjá, működik rendeltetésszerűen a könyvtári ellátás. Intézményünk könyvtári rendezvények szervezésével színesíti a szolgáltatásainak palettáját. Az intézményhez tartozó Tapolcai Muzeális Gyűjtemény anyaga sok helyi értéket hordozó, jelentős nagyságrendű (mintegy 10.800 műtárgy).
Könyvtárunk folyamatosan figyelemmel kísérte a kistérségi falvak könyvtárainak helyzetét, tevékenységét. A gyümölcsöző kistérségi könyvtári együttműködésnek köszönhetően mára 29 településen éledt újjá, működik rendeltetésszerűen a könyvtári ellátás. Intézményünk könyvtári rendezvények szervezésével színesíti a szolgáltatásainak palettáját. Az intézményhez tartozó Tapolcai Muzeális Gyűjtemény anyaga sok helyi értéket hordozó, jelentős nagyságrendű (mintegy 10.800 műtárgy).
Könyvtárunk folyamatosan figyelemmel kísérte a kistérségi falvak könyvtárainak helyzetét, tevékenységét. A gyümölcsöző kistérségi könyvtári együttműködésnek köszönhetően mára 29 településen éledt újjá, működik rendeltetésszerűen a könyvtári ellátás. Intézményünk könyvtári rendezvények szervezésével színesíti a szolgáltatásainak palettáját. Az intézményhez tartozó Tapolcai Muzeális Gyűjtemény anyaga sok helyi értéket hordozó, jelentős nagyságrendű (mintegy 10.800 műtárgy).
A múzeum célja Wass Albert hagyatékának kezelése, őrzése, védelme, munkásságának megismertetése az érdeklődőkkel.
A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. „török sáncon” egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a `lengyeli kultúra` elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt.
A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. „török sáncon” egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a `lengyeli kultúra` elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt.
A múzeumot Wosinsky Mór alapította, az ő nevét viseli ma az intézmény. Wosinsky tanulmányainak befejezése után katolikus papként több Tolna megyei településen működött. Lengyel község jelentős fordulópont volt életében, mert itt bukkant az ún. „török sáncon” egy olyan hétezer éves neolitikus kultúra nyomaira, melyet azóta a régészeti szakirodalom a `lengyeli kultúra` elnevezéssel tart számon. Kutatásainak fő támogatója a helyi földbirtokos, gróf Apponyi Sándor volt.
A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.
A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.
A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.
A világ első olyan állandó kiállítása, ahol Földünk országainak zászlói, címerei láthatók. A zászlók, címerek többsége jelenleg is használatos, de érdekességképpen olyan jelképek is bemutatásra kerülnek, amelyek politikai változásokat tükröznek.
A Zempléni Múzeum a szerencsi Rákóczi-várban kapott helyet. A várat a középkori bencés kolostor helyén építtette 1557-ben Némethy Ferenc. A szépen felújított épületegyüttesben több kiállítást is láthatunk a vár és a kistérség történeti emlékeiből.
A Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje.
A Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje.
A Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje.
