A XIX. századtól használatos erő- és munkagépeket, európai és hazai egyedülálló ritkaságokat mutat be az Agrárműszaki Emlékek Gyűjteménye. A gyűjtemény kialakítása az 1974/1975-ös tanévben kezdődött el. Azóta feldolgozása folyamatos, de még nem ért véget, hiszen a gépek, munkaeszközök, egyéb tárgyak folyamatos restaurálást, karbantartást igényelnek, ezt szakoktatók irányításával tanulók és felnőtt szakmunkások végzik.
A XIX. századtól használatos erő- és munkagépeket, európai és hazai egyedülálló ritkaságokat mutat be az Agrárműszaki Emlékek Gyűjteménye. A gyűjtemény kialakítása az 1974/1975-ös tanévben kezdődött el. Azóta feldolgozása folyamatos, de még nem ért véget, hiszen a gépek, munkaeszközök, egyéb tárgyak folyamatos restaurálást, karbantartást igényelnek, ezt szakoktatók irányításával tanulók és felnőtt szakmunkások végzik.
A XIX. századtól használatos erő- és munkagépeket, európai és hazai egyedülálló ritkaságokat mutat be az Agrárműszaki Emlékek Gyűjteménye. A gyűjtemény kialakítása az 1974/1975-ös tanévben kezdődött el. Azóta feldolgozása folyamatos, de még nem ért véget, hiszen a gépek, munkaeszközök, egyéb tárgyak folyamatos restaurálást, karbantartást igényelnek, ezt szakoktatók irányításával tanulók és felnőtt szakmunkások végzik.
Kétegyházán közel 2000 m2 kiállítási területen várjuk az érdeklődő látogatókat. A mezőgazdasági munka, a mezőgazdasági termelés az élet fenntartásáért, az élelemért évezredek óta tartó és állandóan ismétlődő küzdelem. A történeti távlatból az élelem előállítás egy fejlődési folyamat, amely mindenkor és ma is az egyik legkeservesebb fizikai munka.
Kétegyházán közel 2000 m2 kiállítási területen várjuk az érdeklődő látogatókat. A mezőgazdasági munka, a mezőgazdasági termelés az élet fenntartásáért, az élelemért évezredek óta tartó és állandóan ismétlődő küzdelem. A történeti távlatból az élelem előállítás egy fejlődési folyamat, amely mindenkor és ma is az egyik legkeservesebb fizikai munka.
Kétegyházán közel 2000 m2 kiállítási területen várjuk az érdeklődő látogatókat. A mezőgazdasági munka, a mezőgazdasági termelés az élet fenntartásáért, az élelemért évezredek óta tartó és állandóan ismétlődő küzdelem. A történeti távlatból az élelem előállítás egy fejlődési folyamat, amely mindenkor és ma is az egyik legkeservesebb fizikai munka.
A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár filiáléja. Változatos kiállításaival és Élménygazdaságával ideális helyszín a tartalmas kikapcsolódáshoz.
Csákberényben, a Vértes lábánál, az egykori Merán-uradalom központjában épült a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum és Vértesi Panoráma Tanösvény. A múzeum jelenleg az állandó déli Vértest bemutató diorámás kiállítás mellett egy orvvadász kiállítással rendelkezik, melynek váza 25 db 18-19. századbeli fegyver, melyeken orvvadászat nyomai láthatók (cső és tuslevágás), kiegészülve hurkos és csapdás eszközökkel.
Csákberényben, a Vértes lábánál, az egykori Merán-uradalom központjában épült a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum és Vértesi Panoráma Tanösvény. A múzeum jelenleg az állandó déli Vértest bemutató diorámás kiállítás mellett egy orvvadász kiállítással rendelkezik, melynek váza 25 db 18-19. századbeli fegyver, melyeken orvvadászat nyomai láthatók (cső és tuslevágás), kiegészülve hurkos és csapdás eszközökkel.
Csákberényben, a Vértes lábánál, az egykori Merán-uradalom központjában épült a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum és Vértesi Panoráma Tanösvény. A múzeum jelenleg az állandó déli Vértest bemutató diorámás kiállítás mellett egy orvvadász kiállítással rendelkezik, melynek váza 25 db 18-19. századbeli fegyver, melyeken orvvadászat nyomai láthatók (cső és tuslevágás), kiegészülve hurkos és csapdás eszközökkel.
Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményének története az 1970-es években kezdődött Hajdu Ráfis János magángyűjteményének felajánlásával, napjainkra pedig egy több mint 2500 négyzetméteres kiállítássá fejlődött. A skanzen jellegű épületekben a 19. századtól ismerhetjük meg a mezőgazdaság legfontosabb gépeit, eszközeit. A Mezőgazdasági Gépmúzeum nemcsak bemutatja, hanem gyűjti, valamint fel is újítja a paraszti és uradalmi gazdaságban használt gépeket, illetve eszközöket. A kiállítás legfontosabb elemei közé tartoznak a gőzüzemű és robbanós erőgépek, a kovácsoltvas tárgyak és a gazdasági eszközök.
Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményének története az 1970-es években kezdődött Hajdu Ráfis János magángyűjteményének felajánlásával, napjainkra pedig egy több mint 2500 négyzetméteres kiállítássá fejlődött. A skanzen jellegű épületekben a 19. századtól ismerhetjük meg a mezőgazdaság legfontosabb gépeit, eszközeit. A Mezőgazdasági Gépmúzeum nemcsak bemutatja, hanem gyűjti, valamint fel is újítja a paraszti és uradalmi gazdaságban használt gépeket, illetve eszközöket. A kiállítás legfontosabb elemei közé tartoznak a gőzüzemű és robbanós erőgépek, a kovácsoltvas tárgyak és a gazdasági eszközök.
Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményének története az 1970-es években kezdődött Hajdu Ráfis János magángyűjteményének felajánlásával, napjainkra pedig egy több mint 2500 négyzetméteres kiállítássá fejlődött. A skanzen jellegű épületekben a 19. századtól ismerhetjük meg a mezőgazdaság legfontosabb gépeit, eszközeit. A Mezőgazdasági Gépmúzeum nemcsak bemutatja, hanem gyűjti, valamint fel is újítja a paraszti és uradalmi gazdaságban használt gépeket, illetve eszközöket. A kiállítás legfontosabb elemei közé tartoznak a gőzüzemű és robbanós erőgépek, a kovácsoltvas tárgyak és a gazdasági eszközök.
A Szoboszlói Gazdaház a XIX. század elején épített népi műemlék épületben elhelyezett berendezésével bemutatja, hogyan, milyen használati tárgyak között élt hajdanán egy kisnemesi család. A házat építtető Czeglédyek vezető szerepet vállaltak Hajdúszoboszló életében. Közülük került ki a „tizedes város” utolsó főkapitánya, aki a Hajdúkerület megszűnése után az első polgármestere lett a városnak. A műemlékházat az őstermelői tevékenységünk keretében megtartott programjaink - régi munkák, gazdálkodás bemutatása, hagyományos ételek készítése - idején mutatjuk meg a résztvevőknek előzetes bejelentkezéssel.
A Szoboszlói Gazdaház a XIX. század elején épített népi műemlék épületben elhelyezett berendezésével bemutatja, hogyan, milyen használati tárgyak között élt hajdanán egy kisnemesi család. A házat építtető Czeglédyek vezető szerepet vállaltak Hajdúszoboszló életében. Közülük került ki a „tizedes város” utolsó főkapitánya, aki a Hajdúkerület megszűnése után az első polgármestere lett a városnak. A műemlékházat az őstermelői tevékenységünk keretében megtartott programjaink - régi munkák, gazdálkodás bemutatása, hagyományos ételek készítése - idején mutatjuk meg a résztvevőknek előzetes bejelentkezéssel.
A Szoboszlói Gazdaház a XIX. század elején épített népi műemlék épületben elhelyezett berendezésével bemutatja, hogyan, milyen használati tárgyak között élt hajdanán egy kisnemesi család. A házat építtető Czeglédyek vezető szerepet vállaltak Hajdúszoboszló életében. Közülük került ki a „tizedes város” utolsó főkapitánya, aki a Hajdúkerület megszűnése után az első polgármestere lett a városnak. A műemlékházat az őstermelői tevékenységünk keretében megtartott programjaink - régi munkák, gazdálkodás bemutatása, hagyományos ételek készítése - idején mutatjuk meg a résztvevőknek előzetes bejelentkezéssel.
A kiállítóhely a Lajosmizsét Kecskeméttel összekötő 5-ös számú út mentén, Lajosmizsétől 2 km-re, Kecskemét irányában található. A tanyai élet tárgyaival hagyományos módon berendezve 1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt, mint Magyarország első tanyamúzeuma. Lakóépülete az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégebbi tulajdonosa Németh András középbirtokos volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott.
A kiállítóhely a Lajosmizsét Kecskeméttel összekötő 5-ös számú út mentén, Lajosmizsétől 2 km-re, Kecskemét irányában található. A tanyai élet tárgyaival hagyományos módon berendezve 1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt, mint Magyarország első tanyamúzeuma. Lakóépülete az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégebbi tulajdonosa Németh András középbirtokos volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott.
A kiállítóhely a Lajosmizsét Kecskeméttel összekötő 5-ös számú út mentén, Lajosmizsétől 2 km-re, Kecskemét irányában található. A tanyai élet tárgyaival hagyományos módon berendezve 1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt, mint Magyarország első tanyamúzeuma. Lakóépülete az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégebbi tulajdonosa Németh András középbirtokos volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott.
A Paprika Malomban kiváló őrleményeket gyártunk és Múzeumunkban bemutatjuk a szegedi és magyar paprika kultúra 200 éves történetét, megelevenítve mindazt a kemény munkát, amivel a szegediek létrehozták a magyar konyha alapvető fűszerét. A Múzeumba látogatók betekintést nyerhetnek a Malomba, paprikát kóstolhatnak és frissen őrölt paprikát vásárolhatnak.
A Paprika Malomban kiváló őrleményeket gyártunk és Múzeumunkban bemutatjuk a szegedi és magyar paprika kultúra 200 éves történetét, megelevenítve mindazt a kemény munkát, amivel a szegediek létrehozták a magyar konyha alapvető fűszerét. A Múzeumba látogatók betekintést nyerhetnek a Malomba, paprikát kóstolhatnak és frissen őrölt paprikát vásárolhatnak.
A Paprika Malomban kiváló őrleményeket gyártunk és Múzeumunkban bemutatjuk a szegedi és magyar paprika kultúra 200 éves történetét, megelevenítve mindazt a kemény munkát, amivel a szegediek létrehozták a magyar konyha alapvető fűszerét. A Múzeumba látogatók betekintést nyerhetnek a Malomba, paprikát kóstolhatnak és frissen őrölt paprikát vásárolhatnak.
A múzeum a történelmi városközpontban a Szentháromság tér szomszédságában helyezkedik el. A ház padlásterében berendezett kiállítás ismerteti a magyar fűszerpaprika-termesztés történetét, valamint bemutatja a munkafolyamatok során használt legfontosabb eszközöket. A látogatás élményét fokozza a gerendákra akasztott több ezer fűszer paprika füzér látvány és illata.
A múzeum a történelmi városközpontban a Szentháromság tér szomszédságában helyezkedik el. A ház padlásterében berendezett kiállítás ismerteti a magyar fűszerpaprika-termesztés történetét, valamint bemutatja a munkafolyamatok során használt legfontosabb eszközöket. A látogatás élményét fokozza a gerendákra akasztott több ezer fűszer paprika füzér látvány és illata.
A múzeum a történelmi városközpontban a Szentháromság tér szomszédságában helyezkedik el. A ház padlásterében berendezett kiállítás ismerteti a magyar fűszerpaprika-termesztés történetét, valamint bemutatja a munkafolyamatok során használt legfontosabb eszközöket. A látogatás élményét fokozza a gerendákra akasztott több ezer fűszer paprika füzér látvány és illata.
A Tessedik Sámuel Múzeum mai székhelye 1791-ben épült, azzal a céllal, hogy az ország első mezőgazdasági iskolájának otthont adjon. Tessedik Gazdasági Iskolájának megszűnése után gimnázium, tanítóképző és diákotthon működött az eredetileg barokk stílusú épületben.
