A Várostörténeti Múzeum 18. századi, hangulatos épülete Pécs legrégibb ipari műemléke, tímárház volt egykor. Állandó történeti kiállítása igen gazdag tárgyi-, képi- és dokumentum műtárgyegyüttest mutat be a török alóli felszabadulástól (1686) az 1950-ig terjedő időszakig. Sok enteriőr, makett színesíti a tárlatot, megcsodálható itt több korból származó szobabelső, s emellett a múzeum igen jelentős képeslapgyűjteménye, valamint egy, az 1940-es éveknek sehol máshol nem látható tárgyakkal, relikviákkal emléket állító kiállítás is.
A Várostörténeti Múzeum 18. századi, hangulatos épülete Pécs legrégibb ipari műemléke, tímárház volt egykor. Állandó történeti kiállítása igen gazdag tárgyi-, képi- és dokumentum műtárgyegyüttest mutat be a török alóli felszabadulástól (1686) az 1950-ig terjedő időszakig. Sok enteriőr, makett színesíti a tárlatot, megcsodálható itt több korból származó szobabelső, s emellett a múzeum igen jelentős képeslapgyűjteménye, valamint egy, az 1940-es éveknek sehol máshol nem látható tárgyakkal, relikviákkal emléket állító kiállítás is.
A Várostörténeti Múzeum 18. századi, hangulatos épülete Pécs legrégibb ipari műemléke, tímárház volt egykor. Állandó történeti kiállítása igen gazdag tárgyi-, képi- és dokumentum műtárgyegyüttest mutat be a török alóli felszabadulástól (1686) az 1950-ig terjedő időszakig. Sok enteriőr, makett színesíti a tárlatot, megcsodálható itt több korból származó szobabelső, s emellett a múzeum igen jelentős képeslapgyűjteménye, valamint egy, az 1940-es éveknek sehol máshol nem látható tárgyakkal, relikviákkal emléket állító kiállítás is.
A világ egyetlen anyaghűen megépített vármakett parkja, középkori váraink valósághű makettjei. 46 vár készült el, eredeti tájolással. A várakat egy sétány övezi emlékoszlopokkal, melyek mindegyike 1-1 magyar királynak, kormányzónak, fejedelemnek állít emléket. A makettek minden korosztály számára élményt jelenthetnek, a tárlatvezetés lehetőséget ad a történelmi ismeretek elmélyítésére.
A világ egyetlen anyaghűen megépített vármakett parkja, középkori váraink valósághű makettjei. 46 vár készült el, eredeti tájolással. A várakat egy sétány övezi emlékoszlopokkal, melyek mindegyike 1-1 magyar királynak, kormányzónak, fejedelemnek állít emléket. A makettek minden korosztály számára élményt jelenthetnek, a tárlatvezetés lehetőséget ad a történelmi ismeretek elmélyítésére.
A világ egyetlen anyaghűen megépített vármakett parkja, középkori váraink valósághű makettjei. 46 vár készült el, eredeti tájolással. A várakat egy sétány övezi emlékoszlopokkal, melyek mindegyike 1-1 magyar királynak, kormányzónak, fejedelemnek állít emléket. A makettek minden korosztály számára élményt jelenthetnek, a tárlatvezetés lehetőséget ad a történelmi ismeretek elmélyítésére.
Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) a 20. századi képzőművészet egyik meghatározó alakja, az op art mozgalom kezdeményezője és legnevesebb képviselője. Pécsett született 1906-ban, fiatalon Franciaországba emigrált, életművének nagy részét ott alkotta. A pécsi kiállítás átfogó képet nyújt Vasarely alkotói pályájának valamennyi korszakáról, a korai reklámgrafikáktól kezdve az absztrakt geometrikus és kinetikus műveken át a színek téri hatására építő, nagy méretű festményekig és textilképekig. A kiállításon a művész felesége, Claire Vasarely és fia, az op art hagyományát továbbvivő Yvaral (Jean-Pierre Vasarely) művei is megtekinthetők.
Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) a 20. századi képzőművészet egyik meghatározó alakja, az op art mozgalom kezdeményezője és legnevesebb képviselője. Pécsett született 1906-ban, fiatalon Franciaországba emigrált, életművének nagy részét ott alkotta. A pécsi kiállítás átfogó képet nyújt Vasarely alkotói pályájának valamennyi korszakáról, a korai reklámgrafikáktól kezdve az absztrakt geometrikus és kinetikus műveken át a színek téri hatására építő, nagy méretű festményekig és textilképekig. A kiállításon a művész felesége, Claire Vasarely és fia, az op art hagyományát továbbvivő Yvaral (Jean-Pierre Vasarely) művei is megtekinthetők.
Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) a 20. századi képzőművészet egyik meghatározó alakja, az op art mozgalom kezdeményezője és legnevesebb képviselője. Pécsett született 1906-ban, fiatalon Franciaországba emigrált, életművének nagy részét ott alkotta. A pécsi kiállítás átfogó képet nyújt Vasarely alkotói pályájának valamennyi korszakáról, a korai reklámgrafikáktól kezdve az absztrakt geometrikus és kinetikus műveken át a színek téri hatására építő, nagy méretű festményekig és textilképekig. A kiállításon a művész felesége, Claire Vasarely és fia, az op art hagyományát továbbvivő Yvaral (Jean-Pierre Vasarely) művei is megtekinthetők.
Haragovics József vasúti lámpákból álló magán gyűjteményét tekinthetik meg a látogatók Fertőszéplakon, a múlt század elején épült tornácos parasztházban. Ilyen, vagy ehhez hasonló gyűjtemény nincs Közép-Európában. A kiállított tárgyak megtekintése során megismerkedhet a látogató azzal a hatalmas változással, amely a vasúti közlekedés hőskorától napjainkig végbement, és láthatja a világító eszközök fejlődését.
Haragovics József vasúti lámpákból álló magán gyűjteményét tekinthetik meg a látogatók Fertőszéplakon, a múlt század elején épült tornácos parasztházban. Ilyen, vagy ehhez hasonló gyűjtemény nincs Közép-Európában. A kiállított tárgyak megtekintése során megismerkedhet a látogató azzal a hatalmas változással, amely a vasúti közlekedés hőskorától napjainkig végbement, és láthatja a világító eszközök fejlődését.
Haragovics József vasúti lámpákból álló magán gyűjteményét tekinthetik meg a látogatók Fertőszéplakon, a múlt század elején épült tornácos parasztházban. Ilyen, vagy ehhez hasonló gyűjtemény nincs Közép-Európában. A kiállított tárgyak megtekintése során megismerkedhet a látogató azzal a hatalmas változással, amely a vasúti közlekedés hőskorától napjainkig végbement, és láthatja a világító eszközök fejlődését.
Palotabozsokon a vonatközlekedés megszűnt, eredetileg a Pécs–Bátaszék-vasútvonal nem villamosított vonala volt. Az egykori vasútállomás épületében hozták létre a Vasúti Múzeumot, amit folyamatosan fejlesztenek, gyarapitanak és mindezt szeretnék minél szélesebb körben bemutatni. Fontos feladatuk továbbá Palotabozsok hagyományait, múltbeli kincseit, emlékeit feltárni, továbbadni a jövő nemzedék számára. Szeretettel látják a múzeumi látogatókat és mindazokat is, akik szívesen bekapcsolódnának a múzeum körüli munkálatokba.
Palotabozsokon a vonatközlekedés megszűnt, eredetileg a Pécs–Bátaszék-vasútvonal nem villamosított vonala volt. Az egykori vasútállomás épületében hozták létre a Vasúti Múzeumot, amit folyamatosan fejlesztenek, gyarapitanak és mindezt szeretnék minél szélesebb körben bemutatni. Fontos feladatuk továbbá Palotabozsok hagyományait, múltbeli kincseit, emlékeit feltárni, továbbadni a jövő nemzedék számára. Szeretettel látják a múzeumi látogatókat és mindazokat is, akik szívesen bekapcsolódnának a múzeum körüli munkálatokba.
Palotabozsokon a vonatközlekedés megszűnt, eredetileg a Pécs–Bátaszék-vasútvonal nem villamosított vonala volt. Az egykori vasútállomás épületében hozták létre a Vasúti Múzeumot, amit folyamatosan fejlesztenek, gyarapitanak és mindezt szeretnék minél szélesebb körben bemutatni. Fontos feladatuk továbbá Palotabozsok hagyományait, múltbeli kincseit, emlékeit feltárni, továbbadni a jövő nemzedék számára. Szeretettel látják a múzeumi látogatókat és mindazokat is, akik szívesen bekapcsolódnának a múzeum körüli munkálatokba.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.