Az Országos Színháztörténeti Múzeumnak és Intézetnek harmonikus, klasszicista jellegű épület, a volt Áldásy-ház ad otthont Budapesten. Az eredetileg földszintes, majd emeletessé átalakított palota a Krisztina-város egyik legjelentősebb történelmi épülete. Az OSZMI országos gyűjtőkörű múzeum, modern tudományos, információs intézet. Gyűjteményeinek feladata a magyar színházi kultúra, a színháztörténettel foglakozó szakemberek tudományos tevékenységének támogatása, a magyar színházi élet dokumentálása.
Az Országos Színháztörténeti Múzeumnak és Intézetnek harmonikus, klasszicista jellegű épület, a volt Áldásy-ház ad otthont Budapesten. Az eredetileg földszintes, majd emeletessé átalakított palota a Krisztina-város egyik legjelentősebb történelmi épülete. Az OSZMI országos gyűjtőkörű múzeum, modern tudományos, információs intézet. Gyűjteményeinek feladata a magyar színházi kultúra, a színháztörténettel foglakozó szakemberek tudományos tevékenységének támogatása, a magyar színházi élet dokumentálása.
Az Országos Színháztörténeti Múzeumnak és Intézetnek harmonikus, klasszicista jellegű épület, a volt Áldásy-ház ad otthont Budapesten. Az eredetileg földszintes, majd emeletessé átalakított palota a Krisztina-város egyik legjelentősebb történelmi épülete. Az OSZMI országos gyűjtőkörű múzeum, modern tudományos, információs intézet. Gyűjteményeinek feladata a magyar színházi kultúra, a színháztörténettel foglakozó szakemberek tudományos tevékenységének támogatása, a magyar színházi élet dokumentálása.
A gyűjtemény, a híres karcagi orvos-gyógyszerész, Kátai Gábor munkásságát mutatja be, ízelítőt adva a régi patikák hangulatából. Eredeti berendezési tárgyak és orvosi eszközök láthatók itt. Csoportok előzetes bejelentkezés alapján látogathatják.
A felújított Óvári Várban egy Vár- és Intézménytörténeti Állandó Kiállítás, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és a Strauss Kávézó kapott helyet. A vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével. Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körül ölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.
A felújított Óvári Várban egy Vár- és Intézménytörténeti Állandó Kiállítás, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és a Strauss Kávézó kapott helyet. A vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével. Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körül ölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.
A felújított Óvári Várban egy Vár- és Intézménytörténeti Állandó Kiállítás, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és a Strauss Kávézó kapott helyet. A vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével. Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körül ölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.
Az Óvodamúzeum, mely az országban egyetlen, bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Tárgyai, könyvei, fotói, dokumentumai és játékai elénk tárják a régmúlt, s a közelebbi múlt óvodáinak életét, a szemléltető- és foglalkoztatóeszközök a honi kisgyermeknevelés fejlődését, útkeresését, s a jobbra való törekvéseket.
Az Óvodamúzeum, mely az országban egyetlen, bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Tárgyai, könyvei, fotói, dokumentumai és játékai elénk tárják a régmúlt, s a közelebbi múlt óvodáinak életét, a szemléltető- és foglalkoztatóeszközök a honi kisgyermeknevelés fejlődését, útkeresését, s a jobbra való törekvéseket.
Az Óvodamúzeum, mely az országban egyetlen, bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Tárgyai, könyvei, fotói, dokumentumai és játékai elénk tárják a régmúlt, s a közelebbi múlt óvodáinak életét, a szemléltető- és foglalkoztatóeszközök a honi kisgyermeknevelés fejlődését, útkeresését, s a jobbra való törekvéseket.
Jöjjön el Ön is a megújult Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékparkba és egyedülálló élményben lesz része! Az ózdi múzeum csapatának célja, hogy értékeinket, Ózd és környékének kulturális örökségét minél nagyobb körrel megismertessük. Intézményünk rendkívül gazdag és egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik, amely az ózdi gyár történetén túl a helyi néprajzi szépségekbe, iskolatörténetbe , művészet - és sporttörténetbe is elkalauzolja a látogatót, valamint további látnivalók és érdekességek színesítik gyűjteményünket!
Jöjjön el Ön is a megújult Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékparkba és egyedülálló élményben lesz része! Az ózdi múzeum csapatának célja, hogy értékeinket, Ózd és környékének kulturális örökségét minél nagyobb körrel megismertessük. Intézményünk rendkívül gazdag és egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik, amely az ózdi gyár történetén túl a helyi néprajzi szépségekbe, iskolatörténetbe , művészet - és sporttörténetbe is elkalauzolja a látogatót, valamint további látnivalók és érdekességek színesítik gyűjteményünket!
Jöjjön el Ön is a megújult Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékparkba és egyedülálló élményben lesz része! Az ózdi múzeum csapatának célja, hogy értékeinket, Ózd és környékének kulturális örökségét minél nagyobb körrel megismertessük. Intézményünk rendkívül gazdag és egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik, amely az ózdi gyár történetén túl a helyi néprajzi szépségekbe, iskolatörténetbe , művészet - és sporttörténetbe is elkalauzolja a látogatót, valamint további látnivalók és érdekességek színesítik gyűjteményünket!
Ozora reneszánsz várkastélya igazi különlegesség a hazai műemlékek közül, a kora reneszánsz építészet első magyarországi épülete, amely mind a mai napig fennmaradt. Igaz, a Pipo várkastélyt is többször átépítették a XV század óta, ám a nemrégiben befejeződött rekonstrukció után eredeti reneszánsz hangulattal fogadja a látogatókat.
Ozora reneszánsz várkastélya igazi különlegesség a hazai műemlékek közül, a kora reneszánsz építészet első magyarországi épülete, amely mind a mai napig fennmaradt. Igaz, a Pipo várkastélyt is többször átépítették a XV század óta, ám a nemrégiben befejeződött rekonstrukció után eredeti reneszánsz hangulattal fogadja a látogatókat.
Ozora reneszánsz várkastélya igazi különlegesség a hazai műemlékek közül, a kora reneszánsz építészet első magyarországi épülete, amely mind a mai napig fennmaradt. Igaz, a Pipo várkastélyt is többször átépítették a XV század óta, ám a nemrégiben befejeződött rekonstrukció után eredeti reneszánsz hangulattal fogadja a látogatókat.
A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.
A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.
A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.
A város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony (Öreg-bástya) vagy Zwinger. A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint a 13. századból származik. Mai formáját az 1532. évi török támadás előtt építették ki. A fontos védmű három szintje a 20.század közepéig katonai majd városi raktárként működött. A pincében, egy 1778-ban készült bálványos szőlőprés található. Az épület tereiben kiállítások, oktatások, kulturális események, fogadások és tudományos konferenciák kapnak helyet. A bástya folyamatosan látogatható nyitvatartási időben.
A város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony (Öreg-bástya) vagy Zwinger. A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint a 13. századból származik. Mai formáját az 1532. évi török támadás előtt építették ki. A fontos védmű három szintje a 20.század közepéig katonai majd városi raktárként működött. A pincében, egy 1778-ban készült bálványos szőlőprés található. Az épület tereiben kiállítások, oktatások, kulturális események, fogadások és tudományos konferenciák kapnak helyet. A bástya folyamatosan látogatható nyitvatartási időben.
A város legrégibb és legnagyobb bástyája, az Öregtorony (Öreg-bástya) vagy Zwinger. A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint a 13. századból származik. Mai formáját az 1532. évi török támadás előtt építették ki. A fontos védmű három szintje a 20.század közepéig katonai majd városi raktárként működött. A pincében, egy 1778-ban készült bálványos szőlőprés található. Az épület tereiben kiállítások, oktatások, kulturális események, fogadások és tudományos konferenciák kapnak helyet. A bástya folyamatosan látogatható nyitvatartási időben.
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő faluképi szempontból is védett község, az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
A Kiállítás magánygyűjteményként jött létre 2003-ban, Gömbös Mátyás, az őriszentpéteri Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság vadászmesterének több évtizedes munkásságára alapozva.
