Vaján a megye egyik legjelentősebb műemlék épülete, a vajai várkastély ad otthont a MNM Vay Ádám Muzeális Gyűjteménynek, a működő intézmény elsődleges feladata a Rákóczi-kor kutatása, a szabadságharc emlékének és kuruc hagyományoknak az ápolása.
A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ egy olyan nemzetközi kapcsolódású kulturális intézmény, amelynek két fő profilja van: a XX. század legjelentősebb hazai és nemzetközi képzőművészeti teljesítményeinek bemutatása, valamint a kortárs képzőművészet és vizuális kultúra aktuális irányzatainak, progresszív törekvéseinek, legjelentősebb hazai és nemzetközi képviselőinek reprezentatív megjelenítése. A világszínvonalú művészeti központ Magyarország második legnagyobb kiállítóhelye, a legkorszerűbb technikával felszerelve.
A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ egy olyan nemzetközi kapcsolódású kulturális intézmény, amelynek két fő profilja van: a XX. század legjelentősebb hazai és nemzetközi képzőművészeti teljesítményeinek bemutatása, valamint a kortárs képzőművészet és vizuális kultúra aktuális irányzatainak, progresszív törekvéseinek, legjelentősebb hazai és nemzetközi képviselőinek reprezentatív megjelenítése. A világszínvonalú művészeti központ Magyarország második legnagyobb kiállítóhelye, a legkorszerűbb technikával felszerelve.
A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ egy olyan nemzetközi kapcsolódású kulturális intézmény, amelynek két fő profilja van: a XX. század legjelentősebb hazai és nemzetközi képzőművészeti teljesítményeinek bemutatása, valamint a kortárs képzőművészet és vizuális kultúra aktuális irányzatainak, progresszív törekvéseinek, legjelentősebb hazai és nemzetközi képviselőinek reprezentatív megjelenítése. A világszínvonalú művészeti központ Magyarország második legnagyobb kiállítóhelye, a legkorszerűbb technikával felszerelve.
A kiállítás Vác Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával jött létre, és mint a neve is utal tartalmára a XXI. század modern stílusába enged betekintést. A mai magyar modern képzőművészet legjelentősebb képviselőinek reprezentatív anyaga van egy-egy falon csoportosítva és összegyűjtve Matuska Szilvesztertől - Salvador Daliig.
A kiállítás Vác Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával jött létre, és mint a neve is utal tartalmára a XXI. század modern stílusába enged betekintést. A mai magyar modern képzőművészet legjelentősebb képviselőinek reprezentatív anyaga van egy-egy falon csoportosítva és összegyűjtve Matuska Szilvesztertől - Salvador Daliig.
A kiállítás Vác Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával jött létre, és mint a neve is utal tartalmára a XXI. század modern stílusába enged betekintést. A mai magyar modern képzőművészet legjelentősebb képviselőinek reprezentatív anyaga van egy-egy falon csoportosítva és összegyűjtve Matuska Szilvesztertől - Salvador Daliig.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
1526. augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
Molnár-C. Pál (1894-1981) festőművész a Gellérthegy oldalában, egy Ménesi úti villában élt és alkotott 50 éven át. Halála után, 1984-ben kisebbik lánya, dr. Csillag Pálné Éva, családi gondozású magánmúzeumot hozott létre, ahol a művek a születésük helyén láthatók, és szinte érződik a festék illata. A Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum a legrégibb, családi gondozásban lévő magánmúzeum az országban.
Molnár-C. Pál (1894-1981) festőművész a Gellérthegy oldalában, egy Ménesi úti villában élt és alkotott 50 éven át. Halála után, 1984-ben kisebbik lánya, dr. Csillag Pálné Éva, családi gondozású magánmúzeumot hozott létre, ahol a művek a születésük helyén láthatók, és szinte érződik a festék illata. A Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum a legrégibb, családi gondozásban lévő magánmúzeum az országban.
Molnár-C. Pál (1894-1981) festőművész a Gellérthegy oldalában, egy Ménesi úti villában élt és alkotott 50 éven át. Halála után, 1984-ben kisebbik lánya, dr. Csillag Pálné Éva, családi gondozású magánmúzeumot hozott létre, ahol a művek a születésük helyén láthatók, és szinte érződik a festék illata. A Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum a legrégibb, családi gondozásban lévő magánmúzeum az országban.
A kívül, belül gyönyörűen megújult Móra Ferenc Múzeum, Szeged kulturális ékszeres doboza szeretettel várja látogatóit. A Móra Ferenc Múzeum Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál fekszik, patinás épülete a városkép meghatározó része. Az intézmény a régió kiemelkedő kulturális központja. Állandó és folyamatosan megújuló időszaki kiállításai mellett komoly régészeti, néprajzi, történettudományi, numizmatikai és természettudományi kutatómunka is folyik a Kultúrpalota falai között.
A kívül, belül gyönyörűen megújult Móra Ferenc Múzeum, Szeged kulturális ékszeres doboza szeretettel várja látogatóit. A Móra Ferenc Múzeum Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál fekszik, patinás épülete a városkép meghatározó része. Az intézmény a régió kiemelkedő kulturális központja. Állandó és folyamatosan megújuló időszaki kiállításai mellett komoly régészeti, néprajzi, történettudományi, numizmatikai és természettudományi kutatómunka is folyik a Kultúrpalota falai között.
A kívül, belül gyönyörűen megújult Móra Ferenc Múzeum, Szeged kulturális ékszeres doboza szeretettel várja látogatóit. A Móra Ferenc Múzeum Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál fekszik, patinás épülete a városkép meghatározó része. Az intézmény a régió kiemelkedő kulturális központja. Állandó és folyamatosan megújuló időszaki kiállításai mellett komoly régészeti, néprajzi, történettudományi, numizmatikai és természettudományi kutatómunka is folyik a Kultúrpalota falai között.
A Moskovszky-gyűjtemény 1998-ban került Székesfehérvárra és 2011-ig Fehérvári Babaház néven működött a Szent István Király Múzeum részeként. Az első állandó kiállítást Illyésné Ötvös Tünde, a Szent István Király Múzeum restaurátora rendezte, s az ő érdeme, hogy Moskovszky Évának a gyűjtemény elhelyezésekor Székesfehérvárra esett a választása. Moskovszky Éva és Auer Erzsébet tevékenységének nem a tárgyak kronológiai vagy stílustörténeti bemutatása, hanem a játszás, a szerepjáték volt a célja, így a gyűjtemény bemutatása kapcsán a kiállítás rendezői is ezt az elvet követték.
A Moskovszky-gyűjtemény 1998-ban került Székesfehérvárra és 2011-ig Fehérvári Babaház néven működött a Szent István Király Múzeum részeként. Az első állandó kiállítást Illyésné Ötvös Tünde, a Szent István Király Múzeum restaurátora rendezte, s az ő érdeme, hogy Moskovszky Évának a gyűjtemény elhelyezésekor Székesfehérvárra esett a választása. Moskovszky Éva és Auer Erzsébet tevékenységének nem a tárgyak kronológiai vagy stílustörténeti bemutatása, hanem a játszás, a szerepjáték volt a célja, így a gyűjtemény bemutatása kapcsán a kiállítás rendezői is ezt az elvet követték.
A Moskovszky-gyűjtemény 1998-ban került Székesfehérvárra és 2011-ig Fehérvári Babaház néven működött a Szent István Király Múzeum részeként. Az első állandó kiállítást Illyésné Ötvös Tünde, a Szent István Király Múzeum restaurátora rendezte, s az ő érdeme, hogy Moskovszky Évának a gyűjtemény elhelyezésekor Székesfehérvárra esett a választása. Moskovszky Éva és Auer Erzsébet tevékenységének nem a tárgyak kronológiai vagy stílustörténeti bemutatása, hanem a játszás, a szerepjáték volt a célja, így a gyűjtemény bemutatása kapcsán a kiállítás rendezői is ezt az elvet követték.
Az 1972-es alapítású Bakonyi Természettudományi Múzeum előtör-ténete jóval korábbra, a XIX-XX. század fordulójára nyúlik vissza. Ekkor ajándékozta oda Laczkó Dezső piarista tanár, a Veszprém Vármegyei Múzeum igazgatója geológiai gyűjteményét, a múzeumnak. Az 1962-ben elindított, „A Bakony természeti képe” c. kutatóprogramnak köszönhető-en a természettudományos gyűjtemények jelentős gyarapodásnak indul-tak Később a többi természettudományos anyag gyarapodása tette szük-ségessé az önálló természettudományi múzeum létrehozását. A Bakony természettudományos kutatásának eredményei cikkekben, évkönyvek-ben, tematikus és ismeretterjesztő kiadványokban jelennek meg.
Az 1972-es alapítású Bakonyi Természettudományi Múzeum előtör-ténete jóval korábbra, a XIX-XX. század fordulójára nyúlik vissza. Ekkor ajándékozta oda Laczkó Dezső piarista tanár, a Veszprém Vármegyei Múzeum igazgatója geológiai gyűjteményét, a múzeumnak. Az 1962-ben elindított, „A Bakony természeti képe” c. kutatóprogramnak köszönhető-en a természettudományos gyűjtemények jelentős gyarapodásnak indul-tak Később a többi természettudományos anyag gyarapodása tette szük-ségessé az önálló természettudományi múzeum létrehozását. A Bakony természettudományos kutatásának eredményei cikkekben, évkönyvek-ben, tematikus és ismeretterjesztő kiadványokban jelennek meg.
Az 1972-es alapítású Bakonyi Természettudományi Múzeum előtör-ténete jóval korábbra, a XIX-XX. század fordulójára nyúlik vissza. Ekkor ajándékozta oda Laczkó Dezső piarista tanár, a Veszprém Vármegyei Múzeum igazgatója geológiai gyűjteményét, a múzeumnak. Az 1962-ben elindított, „A Bakony természeti képe” c. kutatóprogramnak köszönhető-en a természettudományos gyűjtemények jelentős gyarapodásnak indul-tak Később a többi természettudományos anyag gyarapodása tette szük-ségessé az önálló természettudományi múzeum létrehozását. A Bakony természettudományos kutatásának eredményei cikkekben, évkönyvek-ben, tematikus és ismeretterjesztő kiadványokban jelennek meg.
Gyöngyösön a Mátrába vezető főút mellett áll a Mátra Múzeum, mely az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteményét őrzi. A Múzeum három egységből áll, az Orczy Kastélyból, az új Természettudományi pavilonból, és a 2 hektáros helyi védettségű természetvédelmi területté nyilvánított parkból. Mindhárom egység külön látogatható, de a teljes élményt együttesen nyújtják.
Gyöngyösön a Mátrába vezető főút mellett áll a Mátra Múzeum, mely az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteményét őrzi. A Múzeum három egységből áll, az Orczy Kastélyból, az új Természettudományi pavilonból, és a 2 hektáros helyi védettségű természetvédelmi területté nyilvánított parkból. Mindhárom egység külön látogatható, de a teljes élményt együttesen nyújtják.
Gyöngyösön a Mátrába vezető főút mellett áll a Mátra Múzeum, mely az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteményét őrzi. A Múzeum három egységből áll, az Orczy Kastélyból, az új Természettudományi pavilonból, és a 2 hektáros helyi védettségű természetvédelmi területté nyilvánított parkból. Mindhárom egység külön látogatható, de a teljes élményt együttesen nyújtják.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
Szabolcs település nevezetessége a XVIII. század végi késő barokk épület, a Mudrány-kúria. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A Mudrány-kúria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőr szerű elrendezésben. A múzeumi kiállítóhelyként, valamint műemlék jellegű épületként nyilvántartott épület jelenleg iparművészeti kiállításnak ad otthont. A hely irodalomtörténeti nevezetessége, hogy a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd.
