Az interaktív elemekkel, másutt nem látható régi filmfelvételekkel különlegessé tett, közel 300 négyzetméteres kiállításnak az Magyar Kosárlabda Országos Szövetség új budaörsi székháza ad otthont. A múzeumban megelevenedik a múlt, előkerülnek a régi idők nagy sztárjai, jeles személyiségei, híres bajnokcsapatai, eredményes kupacsapatai, a válogatottak sikerei olimpiákon és az Európa-bajnokságokon, minden ami a magyar kosárlabdasport hírnevét növelte.
Az interaktív elemekkel, másutt nem látható régi filmfelvételekkel különlegessé tett, közel 300 négyzetméteres kiállításnak az Magyar Kosárlabda Országos Szövetség új budaörsi székháza ad otthont. A múzeumban megelevenedik a múlt, előkerülnek a régi idők nagy sztárjai, jeles személyiségei, híres bajnokcsapatai, eredményes kupacsapatai, a válogatottak sikerei olimpiákon és az Európa-bajnokságokon, minden ami a magyar kosárlabdasport hírnevét növelte.
Az interaktív elemekkel, másutt nem látható régi filmfelvételekkel különlegessé tett, közel 300 négyzetméteres kiállításnak az Magyar Kosárlabda Országos Szövetség új budaörsi székháza ad otthont. A múzeumban megelevenedik a múlt, előkerülnek a régi idők nagy sztárjai, jeles személyiségei, híres bajnokcsapatai, eredményes kupacsapatai, a válogatottak sikerei olimpiákon és az Európa-bajnokságokon, minden ami a magyar kosárlabdasport hírnevét növelte.
A kiállítóhely a Lajosmizsét Kecskeméttel összekötő 5-ös számú út mentén, Lajosmizsétől 2 km-re, Kecskemét irányában található. A tanyai élet tárgyaival hagyományos módon berendezve 1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt, mint Magyarország első tanyamúzeuma. Lakóépülete az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégebbi tulajdonosa Németh András középbirtokos volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott.
A kiállítóhely a Lajosmizsét Kecskeméttel összekötő 5-ös számú út mentén, Lajosmizsétől 2 km-re, Kecskemét irányában található. A tanyai élet tárgyaival hagyományos módon berendezve 1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt, mint Magyarország első tanyamúzeuma. Lakóépülete az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégebbi tulajdonosa Németh András középbirtokos volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott.
A kiállítóhely a Lajosmizsét Kecskeméttel összekötő 5-ös számú út mentén, Lajosmizsétől 2 km-re, Kecskemét irányában található. A tanyai élet tárgyaival hagyományos módon berendezve 1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt, mint Magyarország első tanyamúzeuma. Lakóépülete az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégebbi tulajdonosa Németh András középbirtokos volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott.
Magángyűjteményből jött létre 1997-ben a Magyar Motorok Múzeuma Bodrogkeresztúron. Az 1945 utáni magyar motorkerékpár-gyártásnak és a korszak használati tárgyainak szentelt múzeum, közösségi találkozóhely a magyar motorok megszállottjai számára. A kiállítás hiteles történeti képet ad a különböző típusú magyar motorkerékpárokról közel 30 darab, 1945 után hazánkban készült, különleges jármű segítségével. Láthatunk itt különböző dokumentumokat, kupákat is, képet alkotva a benzingőzös világról. Az igazi rajongóknak vissza kell térniük augusztusban is, akkor rendezik ugyanis a Magyar Motorok Találkozóját.
Magángyűjteményből jött létre 1997-ben a Magyar Motorok Múzeuma Bodrogkeresztúron. Az 1945 utáni magyar motorkerékpár-gyártásnak és a korszak használati tárgyainak szentelt múzeum, közösségi találkozóhely a magyar motorok megszállottjai számára. A kiállítás hiteles történeti képet ad a különböző típusú magyar motorkerékpárokról közel 30 darab, 1945 után hazánkban készült, különleges jármű segítségével. Láthatunk itt különböző dokumentumokat, kupákat is, képet alkotva a benzingőzös világról. Az igazi rajongóknak vissza kell térniük augusztusban is, akkor rendezik ugyanis a Magyar Motorok Találkozóját.
Magángyűjteményből jött létre 1997-ben a Magyar Motorok Múzeuma Bodrogkeresztúron. Az 1945 utáni magyar motorkerékpár-gyártásnak és a korszak használati tárgyainak szentelt múzeum, közösségi találkozóhely a magyar motorok megszállottjai számára. A kiállítás hiteles történeti képet ad a különböző típusú magyar motorkerékpárokról közel 30 darab, 1945 után hazánkban készült, különleges jármű segítségével. Láthatunk itt különböző dokumentumokat, kupákat is, képet alkotva a benzingőzös világról. Az igazi rajongóknak vissza kell térniük augusztusban is, akkor rendezik ugyanis a Magyar Motorok Találkozóját.
Emberré válásunk során, kultúránk és civilizációnk alakulásában és fejlődésében nélkülözhetetlen szerep jutott a fénynek; a kezdetektől az élet, az érthetőség és a bölcsesség szimbóluma volt. Az Elektrotechnikai Gyűjtemény gazdag, átfogó tárlatai keretében a fény, a világosság és a világítás történetének, fejlődésének, társadalom- és kultúraformáló erejének állít emléket impozáns, Bauhaus-stílusban épült Kazinczy utcai épületében.
Emberré válásunk során, kultúránk és civilizációnk alakulásában és fejlődésében nélkülözhetetlen szerep jutott a fénynek; a kezdetektől az élet, az érthetőség és a bölcsesség szimbóluma volt. Az Elektrotechnikai Gyűjtemény gazdag, átfogó tárlatai keretében a fény, a világosság és a világítás történetének, fejlődésének, társadalom- és kultúraformáló erejének állít emléket impozáns, Bauhaus-stílusban épült Kazinczy utcai épületében.
Emberré válásunk során, kultúránk és civilizációnk alakulásában és fejlődésében nélkülözhetetlen szerep jutott a fénynek; a kezdetektől az élet, az érthetőség és a bölcsesség szimbóluma volt. Az Elektrotechnikai Gyűjtemény gazdag, átfogó tárlatai keretében a fény, a világosság és a világítás történetének, fejlődésének, társadalom- és kultúraformáló erejének állít emléket impozáns, Bauhaus-stílusban épült Kazinczy utcai épületében.
Az országosan is egyedülálló muzeális intézmény Kecskemét szívében, egy fehér fallal körbevett nagy udvar közepén áll. A Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye kiállítóterei a képzőművészet sajátos világába vezetnek. Az itt látható képek és szobrok a legkülönfélébb anyagokból és technikákkal készültek; fólia és huzal, csipkével körbevett terméskő szobor áll egymás mellett, mellettük egy valódi cipőt és postás egyenruhát viselő különös szoboralak.
Az országosan is egyedülálló muzeális intézmény Kecskemét szívében, egy fehér fallal körbevett nagy udvar közepén áll. A Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye kiállítóterei a képzőművészet sajátos világába vezetnek. Az itt látható képek és szobrok a legkülönfélébb anyagokból és technikákkal készültek; fólia és huzal, csipkével körbevett terméskő szobor áll egymás mellett, mellettük egy valódi cipőt és postás egyenruhát viselő különös szoboralak.
Az országosan is egyedülálló muzeális intézmény Kecskemét szívében, egy fehér fallal körbevett nagy udvar közepén áll. A Magyar Naiv Művészek Gyűjteménye kiállítóterei a képzőművészet sajátos világába vezetnek. Az itt látható képek és szobrok a legkülönfélébb anyagokból és technikákkal készültek; fólia és huzal, csipkével körbevett terméskő szobor áll egymás mellett, mellettük egy valódi cipőt és postás egyenruhát viselő különös szoboralak.
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.
A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítóhelye „A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban”, a második világháború után tömegesen elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. A kiállításnak otthont adó, Ferencvárosi pályaudvar mellett álló „atombiztos” épület egykor a Magyar Államvasutak légoltalmi óvóhelye és vezetési pontja volt, ma itt található a központi Málenkij Robot Emlékhely.
A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítóhelye „A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban”, a második világháború után tömegesen elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. A kiállításnak otthont adó, Ferencvárosi pályaudvar mellett álló „atombiztos” épület egykor a Magyar Államvasutak légoltalmi óvóhelye és vezetési pontja volt, ma itt található a központi Málenkij Robot Emlékhely.
A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítóhelye „A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban”, a második világháború után tömegesen elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. A kiállításnak otthont adó, Ferencvárosi pályaudvar mellett álló „atombiztos” épület egykor a Magyar Államvasutak légoltalmi óvóhelye és vezetési pontja volt, ma itt található a központi Málenkij Robot Emlékhely.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.