A Cadillac Múzeum komplex vizuális és audiovizuális élményt kínál látogatóinak, kicsiknek és nagyoknak, nőknek és férfiaknak egyaránt. Hiszen ki ne szeretné a szépet, a sztárokról szóló történeteket, a luxust? Ajánljuk a tárlatot mindenkinek, aki érdeklődik az autók iránt, kedveli az amerikai életstílust, vagy csak egyszerűen nosztalgiázna. Reméljük, hogy látogatóink számára olyan új információkat tudunk nyújtani, amelyek megragadják fantáziájukat, és a sok izgalmas érdekességet jóleső örömmel raktározzák el élménytárukban.
A Cadillac Múzeum komplex vizuális és audiovizuális élményt kínál látogatóinak, kicsiknek és nagyoknak, nőknek és férfiaknak egyaránt. Hiszen ki ne szeretné a szépet, a sztárokról szóló történeteket, a luxust? Ajánljuk a tárlatot mindenkinek, aki érdeklődik az autók iránt, kedveli az amerikai életstílust, vagy csak egyszerűen nosztalgiázna. Reméljük, hogy látogatóink számára olyan új információkat tudunk nyújtani, amelyek megragadják fantáziájukat, és a sok izgalmas érdekességet jóleső örömmel raktározzák el élménytárukban.
A Cadillac Múzeum komplex vizuális és audiovizuális élményt kínál látogatóinak, kicsiknek és nagyoknak, nőknek és férfiaknak egyaránt. Hiszen ki ne szeretné a szépet, a sztárokról szóló történeteket, a luxust? Ajánljuk a tárlatot mindenkinek, aki érdeklődik az autók iránt, kedveli az amerikai életstílust, vagy csak egyszerűen nosztalgiázna. Reméljük, hogy látogatóink számára olyan új információkat tudunk nyújtani, amelyek megragadják fantáziájukat, és a sok izgalmas érdekességet jóleső örömmel raktározzák el élménytárukban.
Kőszeg-hegyalja aprócska településén, Cákon található festői szépségű környezetben a híres Cáki pincesor. A XIX. században épült, jelenleg már műemléki védettséget élvező nyolc boronafalú, hófehér falú borospince a domboldalban az út melletti gesztenyésben sorakozik. Jelenleg a pincesor egy kis skanzen, néhány épület megtekinthető, láthatók itt különböző régi szőlészeti-borászati eszközök, oldalorsós, kősúlyos és középorsós szőlőprések, az egyik pincében pedig kádárkiállítás található. Ezekben a régi épületekben préselték a szőlőt, és tárolták, illetve kezelték a bort. A nagy filoxéra vész után a pincékben főleg gesztenyét és gyümölcsöket tárolták.
Kőszeg-hegyalja aprócska településén, Cákon található festői szépségű környezetben a híres Cáki pincesor. A XIX. században épült, jelenleg már műemléki védettséget élvező nyolc boronafalú, hófehér falú borospince a domboldalban az út melletti gesztenyésben sorakozik. Jelenleg a pincesor egy kis skanzen, néhány épület megtekinthető, láthatók itt különböző régi szőlészeti-borászati eszközök, oldalorsós, kősúlyos és középorsós szőlőprések, az egyik pincében pedig kádárkiállítás található. Ezekben a régi épületekben préselték a szőlőt, és tárolták, illetve kezelték a bort. A nagy filoxéra vész után a pincékben főleg gesztenyét és gyümölcsöket tárolták.
Kőszeg-hegyalja aprócska településén, Cákon található festői szépségű környezetben a híres Cáki pincesor. A XIX. században épült, jelenleg már műemléki védettséget élvező nyolc boronafalú, hófehér falú borospince a domboldalban az út melletti gesztenyésben sorakozik. Jelenleg a pincesor egy kis skanzen, néhány épület megtekinthető, láthatók itt különböző régi szőlészeti-borászati eszközök, oldalorsós, kősúlyos és középorsós szőlőprések, az egyik pincében pedig kádárkiállítás található. Ezekben a régi épületekben préselték a szőlőt, és tárolták, illetve kezelték a bort. A nagy filoxéra vész után a pincékben főleg gesztenyét és gyümölcsöket tárolták.
A múzeum területe galériázott, az alsó szinten a Macskák a nagyvilágban tematika szerint haladhatnak végig az érdeklődők különféle ismert és kortárs cicás festmény megtekintése közben. A felső szinten pedig a Dzsungel teremben a macskák biológiai különlegességeiről és az egyes közkedvelt fajtákról olvashatnak érdekes tudnivalókat. Különleges cicafajták simogatására és interaktív játékokra is van lehetőség.
A múzeum területe galériázott, az alsó szinten a Macskák a nagyvilágban tematika szerint haladhatnak végig az érdeklődők különféle ismert és kortárs cicás festmény megtekintése közben. A felső szinten pedig a Dzsungel teremben a macskák biológiai különlegességeiről és az egyes közkedvelt fajtákról olvashatnak érdekes tudnivalókat. Különleges cicafajták simogatására és interaktív játékokra is van lehetőség.
A múzeum területe galériázott, az alsó szinten a Macskák a nagyvilágban tematika szerint haladhatnak végig az érdeklődők különféle ismert és kortárs cicás festmény megtekintése közben. A felső szinten pedig a Dzsungel teremben a macskák biológiai különlegességeiről és az egyes közkedvelt fajtákról olvashatnak érdekes tudnivalókat. Különleges cicafajták simogatására és interaktív játékokra is van lehetőség.
A Ceglédi Sportmúzeum 1992-ben nyílt meg a látogatók előtt. Elsősorban a város sportjának fejlődését követi a XIX. század derekától napjainkig. A nyilvánosság hozzáférhetőségét megelőzően, 1978-ban azzal a céllal jött létre a helyi Sporttörténeti Bizottság, hogy alapos kutatási munka árán össze gyűjtse a fellelhető írásos és tárgyi emlékeket, majd kiállításokon keresztül közkinccsé tegye azt. Tizennégy év megfeszített munkával vált valóra, hogy Magyarországon 1992-ben elsőre „zászlót bontott” a helytörténeti gyűjtemény. Azóta 28 év telt el és ország-világ előtt igazolta létjogosultságát a ma már sportmúzeum névre hallgató „ékszerdoboz”, Cegléd egyik idegenforgalmi büszkesége.
A Ceglédi Sportmúzeum 1992-ben nyílt meg a látogatók előtt. Elsősorban a város sportjának fejlődését követi a XIX. század derekától napjainkig. A nyilvánosság hozzáférhetőségét megelőzően, 1978-ban azzal a céllal jött létre a helyi Sporttörténeti Bizottság, hogy alapos kutatási munka árán össze gyűjtse a fellelhető írásos és tárgyi emlékeket, majd kiállításokon keresztül közkinccsé tegye azt. Tizennégy év megfeszített munkával vált valóra, hogy Magyarországon 1992-ben elsőre „zászlót bontott” a helytörténeti gyűjtemény. Azóta 28 év telt el és ország-világ előtt igazolta létjogosultságát a ma már sportmúzeum névre hallgató „ékszerdoboz”, Cegléd egyik idegenforgalmi büszkesége.
A Ceglédi Sportmúzeum 1992-ben nyílt meg a látogatók előtt. Elsősorban a város sportjának fejlődését követi a XIX. század derekától napjainkig. A nyilvánosság hozzáférhetőségét megelőzően, 1978-ban azzal a céllal jött létre a helyi Sporttörténeti Bizottság, hogy alapos kutatási munka árán össze gyűjtse a fellelhető írásos és tárgyi emlékeket, majd kiállításokon keresztül közkinccsé tegye azt. Tizennégy év megfeszített munkával vált valóra, hogy Magyarországon 1992-ben elsőre „zászlót bontott” a helytörténeti gyűjtemény. Azóta 28 év telt el és ország-világ előtt igazolta létjogosultságát a ma már sportmúzeum névre hallgató „ékszerdoboz”, Cegléd egyik idegenforgalmi büszkesége.
A kocsiszínben lévő kiállítás első részében a kerék feltalálásától a bognár, lakatos és kovács mesterségeken át betekintést nyerünk az egykoron világhírű magyar kocsikészítés történetébe. Az eredeti XIX.-XX. századi hintók, és kocsik mellett, hajtószánt, városi szánt, vadász kocsit, konflist és fiákert is megtekinthetünk. A kiállítás legszebb darabjai az országházi és esztergomi díszhintók. Az itt látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készültek.
A kocsiszínben lévő kiállítás első részében a kerék feltalálásától a bognár, lakatos és kovács mesterségeken át betekintést nyerünk az egykoron világhírű magyar kocsikészítés történetébe. Az eredeti XIX.-XX. századi hintók, és kocsik mellett, hajtószánt, városi szánt, vadász kocsit, konflist és fiákert is megtekinthetünk. A kiállítás legszebb darabjai az országházi és esztergomi díszhintók. Az itt látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készültek.
A kocsiszínben lévő kiállítás első részében a kerék feltalálásától a bognár, lakatos és kovács mesterségeken át betekintést nyerünk az egykoron világhírű magyar kocsikészítés történetébe. Az eredeti XIX.-XX. századi hintók, és kocsik mellett, hajtószánt, városi szánt, vadász kocsit, konflist és fiákert is megtekinthetünk. A kiállítás legszebb darabjai az országházi és esztergomi díszhintók. Az itt látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén nagy szaktekintélyű Kölber testvérek műhelyében készültek.
Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg.
Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg.
Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg.
A Gabonamúzeumot 1974-ben alapították a Dél-Alföld gabonatermesztésének, a gabonafélék tárolásának, feldolgozásának, továbbá a malomipari munkások, pékek, sütőipari munkások életmódjának, társadalmi-kulturális életének bemutatására. Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és -feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. Békés megye élelmiszer-gazdasági feladatainak jelentősége ma sem kisebbedett.
A Gabonamúzeumot 1974-ben alapították a Dél-Alföld gabonatermesztésének, a gabonafélék tárolásának, feldolgozásának, továbbá a malomipari munkások, pékek, sütőipari munkások életmódjának, társadalmi-kulturális életének bemutatására. Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és -feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. Békés megye élelmiszer-gazdasági feladatainak jelentősége ma sem kisebbedett.
A Gabonamúzeumot 1974-ben alapították a Dél-Alföld gabonatermesztésének, a gabonafélék tárolásának, feldolgozásának, továbbá a malomipari munkások, pékek, sütőipari munkások életmódjának, társadalmi-kulturális életének bemutatására. Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és -feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. Békés megye élelmiszer-gazdasági feladatainak jelentősége ma sem kisebbedett.
A Családi Fészek Néprajzi Múzeumot az 1925-ben sárfalból készült két szoba, konyha, kamra elrendezésű tornácos lakóházban nyitották meg. Az eredeti állapotra visszaállított iparos cipészmester által épített épület belső berendezése hűen mutatja be őseink hagyatékát, építészetét. A lakóház hármas elosztású: egy bejárattal 2 szoba, konyha tekinthető meg, külön bejárattal a kamra, valamint melléképületként kisház jelleggel a nyári konyha. Az udvarban elhelyezkedő fészerben a mezőgazdasági munkához használt eszközöket mutatják meg a látogatóknak, alkalmakként rendezvények, játszó-házi és kézműves foglalkozások lebonyolítására is szolgál.
A Családi Fészek Néprajzi Múzeumot az 1925-ben sárfalból készült két szoba, konyha, kamra elrendezésű tornácos lakóházban nyitották meg. Az eredeti állapotra visszaállított iparos cipészmester által épített épület belső berendezése hűen mutatja be őseink hagyatékát, építészetét. A lakóház hármas elosztású: egy bejárattal 2 szoba, konyha tekinthető meg, külön bejárattal a kamra, valamint melléképületként kisház jelleggel a nyári konyha. Az udvarban elhelyezkedő fészerben a mezőgazdasági munkához használt eszközöket mutatják meg a látogatóknak, alkalmakként rendezvények, játszó-házi és kézműves foglalkozások lebonyolítására is szolgál.
A Családi Fészek Néprajzi Múzeumot az 1925-ben sárfalból készült két szoba, konyha, kamra elrendezésű tornácos lakóházban nyitották meg. Az eredeti állapotra visszaállított iparos cipészmester által épített épület belső berendezése hűen mutatja be őseink hagyatékát, építészetét. A lakóház hármas elosztású: egy bejárattal 2 szoba, konyha tekinthető meg, külön bejárattal a kamra, valamint melléképületként kisház jelleggel a nyári konyha. Az udvarban elhelyezkedő fészerben a mezőgazdasági munkához használt eszközöket mutatják meg a látogatóknak, alkalmakként rendezvények, játszó-házi és kézműves foglalkozások lebonyolítására is szolgál.