Kultúra

A miskolci közönség büszkén üdvözli a Herman Ottó Múzeum lenyűgöző Képtárát, melynek megnyitása új és izgalmas élményeket kínál azok számára, akik érdeklődnek a művészet és a város gazdag történelme iránt. A Képtár két új állandó kiállítást hoz a közönség elé: „A titkos és a publikus` és „Miskolc anno.`

A Pannon-tenger Múzeum 2013-as átadását követően egy új Képtárral bővül a Herman Ottó Múzeum. A múzeum bővítése az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Kormányzat vissza nem térítendő támogatásából valósul meg. A beruházás eredményeként az új épületszárny ad otthont a múzeum új Képtárának és látvány-restaurátorműhelyének is. Az infrastrukturális fejlesztéssel az átalakított épületben két állandó kiállítás is helyet kap, ahol a látogatók a 20. század legnagyobb hazai alkotók festményeit csodálhatják meg.

Egyre több cég szeretne kedveskedni családi nyílt nappal a dolgozói számára, ami valóban egy pozitív kezdeményezés, hiszen így összetartóbb közösség alakítható ki. Ez pedig meglátszik a munkavállalók teljesítményén is. Ám egy ilyen rendezvény leszervezése, menedzselése nem egyszerű feladat. Pláne hatékony eszköz hiányában, amellyel az egész folyamat átlátható lenne.

A Herman Ottó Múzeum legfiatalabb kiállítóépülete, a „Pannon-tenger Múzeum” egy nemzetközi program keretében új SMART eszközök beszerzése és további fejlesztések által egészen különleges múzeumi élményeket kínál a látogatóknak. A már eddig is igen közkedvelt, az idén 10 éves jubileumát ünneplő „Pannon-tenger Múzeum” fennállása óta több százezer látogatót fogadott, népszerűségét a 2019-ben nyitott Dinók Földjén – MezoZOOikum című tárlat csak tovább növelte.

A 2019 szeptemberében a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 keretein belül elindított projekt Európai Uniós és hazai társfinanszírozással, ukrán, szlovák és magyar közgyűjteményi intézmények partnerségi összefogásával jött létre. A projekt célja, hogy a rendelkezésre álló, nagy mennyiségű digitalizált kulturális örökségi tartalmat egy határon átívelő, közös nemzetközi tematika és módszertan keretei között közkinccsé tegyék a résztvevők és turisztikailag is értelmezhető formában beépítsék múzeumi kínálatukba.

Páratlan ritkaság a magyar műkincspiacon! A Virág Judit Galéria a rövid életű magyar festőzseni, Nemes Lampérth József különleges csendéletét árverezi el. Alig 30 olajkép maradt a Nemes Lampérth József után és ezek közül is nagyjából egy tucat van magánkézben, így olykor évtizedeket is várni kell arra, hogy a művész egy alkotása feltűnjön a hazai műkincspiacon. Most eljött ez a pillanat. A Csendélet cserepes növényekkel és tányérral című, 1916-ban megalkotott olajfestmény 65 millió forintos kikiáltási árról indul a galéria klasszikus műveket felvonultató, tavaszi aukcióján.

Párizsban, 1957. március 27-én avatták fel a Nemzetek Színházát, erről a napról 1962 óta emlékeztek meg, s ebből az eseményből alakult ki a Színházak világnapja.

A régi mozik hangulatát idézi meg a Némafilmhez filmzenét! pályázat, ahol a filmvetítést élő zene kíséri. A 2023-ban már negyedik alkalommal meghirdetett pályázat arra invitálja a zeneszerzőket, hogy engedjék el a fantáziájukat és régi magyar némafilmekhez alkossanak kísérő zenét. A pályázat idén először külföldi alkotók számára is elérhető.

Csontváry Kosztka Tivadar egyik jelentős művét állítja ki és kínálja eladásra az Art and Antique vásáron a Virág Judit Galéria. A művészeti seregszemlét március 2. és 5. között rendezik meg a Bálnában, a Csontváry mű kiléte azonban a megnyitóig teljes titokban marad a nagyközönség előtt.

A magyar kultúra része minden szellemi és anyagi teljesítmény, amiben megmutatkozik a sajátosan magyar jelleg. Különösen megbecsült elemei a nyelv és az irodalom, a történelem és a kiemelkedő művészeti teljesítmények, de ezek csak részei a nagy egésznek. A magyar kultúra napja nemzeti himnuszunk megszületéséhez kapcsolódik, 1989 óta ünnepeljük.