A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszéknak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
Egyedülálló állandó tárlat látható a településen, ahol Glatz Oszkár festményeit tekinthetik meg az érdeklődők. A híres művész bejárta a hazai tájakat, a mátrai vidéket, majd – Ecseg felől, a hegyen keresztül – egészen véletlenül érkezett meg Bujákra. Az őt fogadó látvány nagy hatással volt rá. Amikor meglátta a települést, így szólt: „megtaláltam azt, amit mindig is kerestem”. Glatz Oszkár nagyon megkedvelte a falut, olyannyira, hogy csaknem 40 éven keresztül alkotott ott. A helyi népviselet és a táj szépsége valósággal elvarázsolta őt.
Egyedülálló állandó tárlat látható a településen, ahol Glatz Oszkár festményeit tekinthetik meg az érdeklődők. A híres művész bejárta a hazai tájakat, a mátrai vidéket, majd – Ecseg felől, a hegyen keresztül – egészen véletlenül érkezett meg Bujákra. Az őt fogadó látvány nagy hatással volt rá. Amikor meglátta a települést, így szólt: „megtaláltam azt, amit mindig is kerestem”. Glatz Oszkár nagyon megkedvelte a falut, olyannyira, hogy csaknem 40 éven keresztül alkotott ott. A helyi népviselet és a táj szépsége valósággal elvarázsolta őt.
Egyedülálló állandó tárlat látható a településen, ahol Glatz Oszkár festményeit tekinthetik meg az érdeklődők. A híres művész bejárta a hazai tájakat, a mátrai vidéket, majd – Ecseg felől, a hegyen keresztül – egészen véletlenül érkezett meg Bujákra. Az őt fogadó látvány nagy hatással volt rá. Amikor meglátta a települést, így szólt: „megtaláltam azt, amit mindig is kerestem”. Glatz Oszkár nagyon megkedvelte a falut, olyannyira, hogy csaknem 40 éven keresztül alkotott ott. A helyi népviselet és a táj szépsége valósággal elvarázsolta őt.
Megnyílt és látogatható Sajdik Ferenc, Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista életmű kiállítása Vácon, a Pannónia Házban. A Ludas Matyi hetilap legendás rajzolója, Csukás István népszerű mesefiguráinak életre keltője, Pom Pom és Gombóc Artúr megformálója, a maholnap 91 éves művész az ünnepélyes megnyitón úgy fogalmazott: nagyon jó érzés számára, hogy méltó környezetbe kerültek a képei. A patinás, több mint 300 éves, felújított épületben négy teremben kapott helyet a közel 150, eredeti alkotásból álló gyűjtemény.
Megnyílt és látogatható Sajdik Ferenc, Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista életmű kiállítása Vácon, a Pannónia Házban. A Ludas Matyi hetilap legendás rajzolója, Csukás István népszerű mesefiguráinak életre keltője, Pom Pom és Gombóc Artúr megformálója, a maholnap 91 éves művész az ünnepélyes megnyitón úgy fogalmazott: nagyon jó érzés számára, hogy méltó környezetbe kerültek a képei. A patinás, több mint 300 éves, felújított épületben négy teremben kapott helyet a közel 150, eredeti alkotásból álló gyűjtemény.
Megnyílt és látogatható Sajdik Ferenc, Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista életmű kiállítása Vácon, a Pannónia Házban. A Ludas Matyi hetilap legendás rajzolója, Csukás István népszerű mesefiguráinak életre keltője, Pom Pom és Gombóc Artúr megformálója, a maholnap 91 éves művész az ünnepélyes megnyitón úgy fogalmazott: nagyon jó érzés számára, hogy méltó környezetbe kerültek a képei. A patinás, több mint 300 éves, felújított épületben négy teremben kapott helyet a közel 150, eredeti alkotásból álló gyűjtemény.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
A Múzeum állandó kiállítása négy szinten tekinthető meg. A második emeletről egészen a pince szintig termeken folyosókon, labirintuson és szobákon követhetjük végig Magyarország véres megszállásának történetét.
A legelső, ember által, nem földi eredetű, ún. meteoritvasból készített egyszerű tárgyak megjelenése hosszú évszázadokkal megelőzi a vas kohászatát. A 670 körüli onogur betelepülés utáni időszakból nagyobb kiterjedésű kohótelepek kerültek elő Nyugat-Magyarországról és a mai Somogy megye vidékéről. Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark szabadtéri pavilonja az avarok, a honfoglaló magyarok és az Árpád-kor jellemző bucakemencéit mutatja be egy műhelygödörben.
A legelső, ember által, nem földi eredetű, ún. meteoritvasból készített egyszerű tárgyak megjelenése hosszú évszázadokkal megelőzi a vas kohászatát. A 670 körüli onogur betelepülés utáni időszakból nagyobb kiterjedésű kohótelepek kerültek elő Nyugat-Magyarországról és a mai Somogy megye vidékéről. Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark szabadtéri pavilonja az avarok, a honfoglaló magyarok és az Árpád-kor jellemző bucakemencéit mutatja be egy műhelygödörben.
A legelső, ember által, nem földi eredetű, ún. meteoritvasból készített egyszerű tárgyak megjelenése hosszú évszázadokkal megelőzi a vas kohászatát. A 670 körüli onogur betelepülés utáni időszakból nagyobb kiterjedésű kohótelepek kerültek elő Nyugat-Magyarországról és a mai Somogy megye vidékéről. Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark szabadtéri pavilonja az avarok, a honfoglaló magyarok és az Árpád-kor jellemző bucakemencéit mutatja be egy műhelygödörben.
Golop településen, a régóta birtokos Vay család új kastélyát 1820 körül építtette fel, klasszicista stílusban. Az épületben látható az Ősi Magyar Címertár és Zászló Kiállítás, amelynek tárgyai tűfestéses technikával készültek. A kiállítás közel kétezer címert mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A Vay-kastélyban berendezett tárlaton látható darabok - Szabadiné Sinkó Ilonaarany hímzéses tűfestő művei - átölelik a magyar múlt egészét a honfoglalástólnapjainkig. Megtalálhatók benne az ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói.
Golop településen, a régóta birtokos Vay család új kastélyát 1820 körül építtette fel, klasszicista stílusban. Az épületben látható az Ősi Magyar Címertár és Zászló Kiállítás, amelynek tárgyai tűfestéses technikával készültek. A kiállítás közel kétezer címert mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A Vay-kastélyban berendezett tárlaton látható darabok - Szabadiné Sinkó Ilonaarany hímzéses tűfestő művei - átölelik a magyar múlt egészét a honfoglalástólnapjainkig. Megtalálhatók benne az ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói.
Golop településen, a régóta birtokos Vay család új kastélyát 1820 körül építtette fel, klasszicista stílusban. Az épületben látható az Ősi Magyar Címertár és Zászló Kiállítás, amelynek tárgyai tűfestéses technikával készültek. A kiállítás közel kétezer címert mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A Vay-kastélyban berendezett tárlaton látható darabok - Szabadiné Sinkó Ilonaarany hímzéses tűfestő művei - átölelik a magyar múlt egészét a honfoglalástólnapjainkig. Megtalálhatók benne az ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói.
Mindazon kedves ideérkezőnek, aki szeretné megismerni Hollókő izgalmas és regényes történelmi múltját, ajánljuk az Ófalu elején található Legendák Házát. Kiállító-helyiségeiben négy legendát mutatnak be, Hollókő kialakulásától a török időkig. Az igényesen elkészített panoptikum szobáiban a legendák egy-egy mozzanatának megjelenítése mellett, a teljes történetek a kihelyezett tájékoztató táblákon olvashatók. Ezek a szövegek több idegen nyelven is rendelkezésre állnak.
Mindazon kedves ideérkezőnek, aki szeretné megismerni Hollókő izgalmas és regényes történelmi múltját, ajánljuk az Ófalu elején található Legendák Házát. Kiállító-helyiségeiben négy legendát mutatnak be, Hollókő kialakulásától a török időkig. Az igényesen elkészített panoptikum szobáiban a legendák egy-egy mozzanatának megjelenítése mellett, a teljes történetek a kihelyezett tájékoztató táblákon olvashatók. Ezek a szövegek több idegen nyelven is rendelkezésre állnak.
Mindazon kedves ideérkezőnek, aki szeretné megismerni Hollókő izgalmas és regényes történelmi múltját, ajánljuk az Ófalu elején található Legendák Házát. Kiállító-helyiségeiben négy legendát mutatnak be, Hollókő kialakulásától a török időkig. Az igényesen elkészített panoptikum szobáiban a legendák egy-egy mozzanatának megjelenítése mellett, a teljes történetek a kihelyezett tájékoztató táblákon olvashatók. Ezek a szövegek több idegen nyelven is rendelkezésre állnak.
Kalandos erdő címmel játékos, természetismereti kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban Budapesten. A természetismereti kiállítás a 3-8 éves, óvodás és kisiskolás korosztály számára készült, az életkoruknak megfelelő eszközökkel közvetít ismereteket az erdő élővilágáról.
A várban állandó kiállításon látogatható a Hősök terme. A szobrok között álló szarkofágokban nyugszanak a várvédők földi maradványai. A terem közepén áll Dobó István várkapitány síremléke. 1896- ban, mint történelmi ereklyét mutatták be a Millenniumi Kiállításon, Budapesten. Mai helyére a Hősök termébe 1965-ben került.
A várban állandó kiállításon látogatható a Hősök terme. A szobrok között álló szarkofágokban nyugszanak a várvédők földi maradványai. A terem közepén áll Dobó István várkapitány síremléke. 1896- ban, mint történelmi ereklyét mutatták be a Millenniumi Kiállításon, Budapesten. Mai helyére a Hősök termébe 1965-ben került.
A várban állandó kiállításon látogatható a Hősök terme. A szobrok között álló szarkofágokban nyugszanak a várvédők földi maradványai. A terem közepén áll Dobó István várkapitány síremléke. 1896- ban, mint történelmi ereklyét mutatták be a Millenniumi Kiállításon, Budapesten. Mai helyére a Hősök termébe 1965-ben került.
