A Gyűjtemény több évtizedes múltra tekint vissza. Elődeik a 60-as évektől gyűjtötték a Csepel története szempontjából fontos anyagokat, Csepel emlékeit, a helyi érdekességeket. „Csepel és a gyár története” címmel több, mint 300 m2-en mutatjuk be gyűjteményünk legértékesebb, legérdekesebb darabjait. Állandó kiállításuk különlegességei: tapintható tárgyrekonstrukciók, régi csepeli térképek, archív filmhíradó részletek Csepelről (némafilm is!), élőképek, Csepel teherautó vezetőfülke, emlékérme készítése présgéppel és még sok minden más.
A Gyűjtemény több évtizedes múltra tekint vissza. Elődeik a 60-as évektől gyűjtötték a Csepel története szempontjából fontos anyagokat, Csepel emlékeit, a helyi érdekességeket. „Csepel és a gyár története” címmel több, mint 300 m2-en mutatjuk be gyűjteményünk legértékesebb, legérdekesebb darabjait. Állandó kiállításuk különlegességei: tapintható tárgyrekonstrukciók, régi csepeli térképek, archív filmhíradó részletek Csepelről (némafilm is!), élőképek, Csepel teherautó vezetőfülke, emlékérme készítése présgéppel és még sok minden más.
A Gyűjtemény több évtizedes múltra tekint vissza. Elődeik a 60-as évektől gyűjtötték a Csepel története szempontjából fontos anyagokat, Csepel emlékeit, a helyi érdekességeket. „Csepel és a gyár története” címmel több, mint 300 m2-en mutatjuk be gyűjteményünk legértékesebb, legérdekesebb darabjait. Állandó kiállításuk különlegességei: tapintható tárgyrekonstrukciók, régi csepeli térképek, archív filmhíradó részletek Csepelről (némafilm is!), élőképek, Csepel teherautó vezetőfülke, emlékérme készítése présgéppel és még sok minden más.
A múzeumban mintegy 1000 műtárgy látható, köztük egy kelta karperec, egy, a török hódoltság idejéből való kandalló, 1848-as fegyverek és lőporszaru, a kaláni öntöde díszes vaskályhái a Monarchia korából. A XIX. századi járásbíróság épületének hat termében berendezett, Csepreg története című állandó kiállítás az őskori leletek, a római emlékek, a Nádasdyak kora, az 1848-49-es szabadságharc és a II. világháború kora köré fonja a bemutatót.
A múzeumban mintegy 1000 műtárgy látható, köztük egy kelta karperec, egy, a török hódoltság idejéből való kandalló, 1848-as fegyverek és lőporszaru, a kaláni öntöde díszes vaskályhái a Monarchia korából. A XIX. századi járásbíróság épületének hat termében berendezett, Csepreg története című állandó kiállítás az őskori leletek, a római emlékek, a Nádasdyak kora, az 1848-49-es szabadságharc és a II. világháború kora köré fonja a bemutatót.
A múzeumban mintegy 1000 műtárgy látható, köztük egy kelta karperec, egy, a török hódoltság idejéből való kandalló, 1848-as fegyverek és lőporszaru, a kaláni öntöde díszes vaskályhái a Monarchia korából. A XIX. századi járásbíróság épületének hat termében berendezett, Csepreg története című állandó kiállítás az őskori leletek, a római emlékek, a Nádasdyak kora, az 1848-49-es szabadságharc és a II. világháború kora köré fonja a bemutatót.
A helytörténeti gyűjtemény a polgármesteri hivatal épületének mélyföldszintjén kapott helyet, amely épület a múlt században még iskolaként és tanító lakásként működött. A kiállítás anyagában a hagyományos gazdasági eszközök mellett, egyéb mesterségekhez kapcsolható tárgyak is találhatóak (asztalos, kovács, lószerszámgyártó).
A helytörténeti gyűjtemény a polgármesteri hivatal épületének mélyföldszintjén kapott helyet, amely épület a múlt században még iskolaként és tanító lakásként működött. A kiállítás anyagában a hagyományos gazdasági eszközök mellett, egyéb mesterségekhez kapcsolható tárgyak is találhatóak (asztalos, kovács, lószerszámgyártó).
A helytörténeti gyűjtemény a polgármesteri hivatal épületének mélyföldszintjén kapott helyet, amely épület a múlt században még iskolaként és tanító lakásként működött. A kiállítás anyagában a hagyományos gazdasági eszközök mellett, egyéb mesterségekhez kapcsolható tárgyak is találhatóak (asztalos, kovács, lószerszámgyártó).
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A jászkiséri Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény országosan elismert tárgyi és írásos anyagával a falusi turizmus kedvelt célpontja. A helytörténeti gyűjtemény egy jellegzetes jász porta, mely egy módos gazda házában talált otthonra.
A Falukör képviselőiként lovasberényi fiatalok között tevékenykedve megtapasztaltuk, hogy a régi népélet tárgyai kevésbé ismertek az ifjúság körében, ezért elhatároztuk, hogy állandó kiállítást hozunk létre. A helyi gyűjtésű század eleji szoba- és konyhabelső 1995. augusztus 20-tól volt látható Südi Mihály tiszteletbeli tagunk által felajánlott Vásár utcai házban.
A Falukör képviselőiként lovasberényi fiatalok között tevékenykedve megtapasztaltuk, hogy a régi népélet tárgyai kevésbé ismertek az ifjúság körében, ezért elhatároztuk, hogy állandó kiállítást hozunk létre. A helyi gyűjtésű század eleji szoba- és konyhabelső 1995. augusztus 20-tól volt látható Südi Mihály tiszteletbeli tagunk által felajánlott Vásár utcai házban.
A Falukör képviselőiként lovasberényi fiatalok között tevékenykedve megtapasztaltuk, hogy a régi népélet tárgyai kevésbé ismertek az ifjúság körében, ezért elhatároztuk, hogy állandó kiállítást hozunk létre. A helyi gyűjtésű század eleji szoba- és konyhabelső 1995. augusztus 20-tól volt látható Südi Mihály tiszteletbeli tagunk által felajánlott Vásár utcai házban.
Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a családja számára az 1880-as évek végén építtette Cecén azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.
Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a családja számára az 1880-as évek végén építtette Cecén azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.
Csók István, a 20. századi magyar festészet kiemelkedő jelentőségű mestere, 1865. február 13-án született a Cecével szomszédos Sáregresen. Édesapja jómódú malomtulajdonos volt, aki a családja számára az 1880-as évek végén építtette Cecén azt a lakóházat, melybe évtizedekkel később a művész hagyatéka került.
A hét kiállítóhelyiségből álló épület gazdag gyűjteménynek ad otthont. Öt helyiséget foglal el a néprajzi gyűjtemény, amely Bozsó István magántulajdona. A kenderfeldolgozás története című kiállítás Nagyhalász hagyományos tevékenységébe avat be. Az épületben foglal helyet a városi könyvtár is.
A csurgói Helytörténeti Gyűjtemény Somogy megye `első oskolájában` kapott helyet. Az épületet 1795-1796-ban építtette Gróf Festetics György, az 1799-1800-as tanévben itt tanított és lakott Csokonai Vitéz Mihály. Az évek során működött iskola, gimnázium, internátus és református templom is a nagy múltú épületben. Felújítása után, 1995-ben nyílott meg a Gyűjtemény, Városi Múzeum néven.
A csurgói Helytörténeti Gyűjtemény Somogy megye `első oskolájában` kapott helyet. Az épületet 1795-1796-ban építtette Gróf Festetics György, az 1799-1800-as tanévben itt tanított és lakott Csokonai Vitéz Mihály. Az évek során működött iskola, gimnázium, internátus és református templom is a nagy múltú épületben. Felújítása után, 1995-ben nyílott meg a Gyűjtemény, Városi Múzeum néven.
A csurgói Helytörténeti Gyűjtemény Somogy megye `első oskolájában` kapott helyet. Az épületet 1795-1796-ban építtette Gróf Festetics György, az 1799-1800-as tanévben itt tanított és lakott Csokonai Vitéz Mihály. Az évek során működött iskola, gimnázium, internátus és református templom is a nagy múltú épületben. Felújítása után, 1995-ben nyílott meg a Gyűjtemény, Városi Múzeum néven.
A falu Kisdad nevű részén találhatjuk a takaros kis zsellérházat, melyben a község tájházat rendezett be. A kicsi ház kétosztatú, nádfedele alatt két család fért meg hajdanán. Udvarán ma is látható a hozzá tartozó gémeskút kútágasa.
