Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi a ház. Ebben a házban töltötte gyerekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. 2012-től ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget. Itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is. Ez a ház ad otthont az olyan kézműves foglalkozásnak, táboroknak és rendezvényeknek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének.
Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi a ház. Ebben a házban töltötte gyerekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. 2012-től ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget. Itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is. Ez a ház ad otthont az olyan kézműves foglalkozásnak, táboroknak és rendezvényeknek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének.
Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi a ház. Ebben a házban töltötte gyerekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. 2012-től ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget. Itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is. Ez a ház ad otthont az olyan kézműves foglalkozásnak, táboroknak és rendezvényeknek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének.
Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.
Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.
Szepsi Laczkó Máté református lelkész volt, a Szlovákiához tartozó Szepsi községben született, az előneve is jelzi ezt. Őt tartjuk a tokaji aszú `feltalálójának`. Ugyan az aszú készítés eredete korábbi időkből származik, 1630-ban elsőként ő írta le a napjainkban is használatos aszúkészítési eljárás alapjait. Az első aszú bort Lorántffy Zsuzsanna részére készítette 1631-ben. Az Emlékház főépületében három kiállító helyiségben tekinthetjük meg Erdőbénye és Szepsi értékeit. A helyi mesterségek, mint a kádárság, szőlőművelés, prések is bemutatásra kerülnek.
A Táncsics Mihály Emlékházban 2 állandó kiállítás is látogatható Ácsteszéren. Táncsics Mihály Ácsteszéren született, utoljára 1877 őszén, 79 éves korában járt itt. Sok időnek kellett eltelnie, míg Táncsics szülőháza emlékmúzeum lehetett, mert a ház egészen 1969-ig lakóházként működött. Végül 1971. március 15-én nyílt meg a Táncsics Mihály Emlékmúzeum. Az épület a nyugat - magyar típusú oldaltornácos formáját 1910 körül történt átépítésnek köszönhetően nyerte el. Legutóbb 2006-ban újult meg. A korhű felújítás során többek között az épület új tetőt kapott, de megmaradtak az eredeti ablakok, a nyitott, szabad füstű kémény, és helyreállították az agyagpadlót is.
A Táncsics Mihály Emlékházban 2 állandó kiállítás is látogatható Ácsteszéren. Táncsics Mihály Ácsteszéren született, utoljára 1877 őszén, 79 éves korában járt itt. Sok időnek kellett eltelnie, míg Táncsics szülőháza emlékmúzeum lehetett, mert a ház egészen 1969-ig lakóházként működött. Végül 1971. március 15-én nyílt meg a Táncsics Mihály Emlékmúzeum. Az épület a nyugat - magyar típusú oldaltornácos formáját 1910 körül történt átépítésnek köszönhetően nyerte el. Legutóbb 2006-ban újult meg. A korhű felújítás során többek között az épület új tetőt kapott, de megmaradtak az eredeti ablakok, a nyitott, szabad füstű kémény, és helyreállították az agyagpadlót is.
A Táncsics Mihály Emlékházban 2 állandó kiállítás is látogatható Ácsteszéren. Táncsics Mihály Ácsteszéren született, utoljára 1877 őszén, 79 éves korában járt itt. Sok időnek kellett eltelnie, míg Táncsics szülőháza emlékmúzeum lehetett, mert a ház egészen 1969-ig lakóházként működött. Végül 1971. március 15-én nyílt meg a Táncsics Mihály Emlékmúzeum. Az épület a nyugat - magyar típusú oldaltornácos formáját 1910 körül történt átépítésnek köszönhetően nyerte el. Legutóbb 2006-ban újult meg. A korhű felújítás során többek között az épület új tetőt kapott, de megmaradtak az eredeti ablakok, a nyitott, szabad füstű kémény, és helyreállították az agyagpadlót is.
A múlt században épült, műemléknek nyilvánított Szlovák Emlékház a nemzetiségi kultúra jegyeit ötvözi mind építészeti stílusában, mind pedig berendezési tárgyaiban. A jellegzetes előtornácos-oszlopos épület ad helyet a népi hagyományhoz fűződő lakberendezési tárgyaknak, valamint a Szokolay Sándor fafaragó- és festőművész hagyatékából berendezett emlékszobának. A település szülötte által készített népi fafaragott bútorok, a híres festmények, valamint a magángyűjteményébe tartozó cserépedények közül a butéliák és a tésztaszűrők gazdag tára várja az emlékházba látogatókat.
A múlt században épült, műemléknek nyilvánított Szlovák Emlékház a nemzetiségi kultúra jegyeit ötvözi mind építészeti stílusában, mind pedig berendezési tárgyaiban. A jellegzetes előtornácos-oszlopos épület ad helyet a népi hagyományhoz fűződő lakberendezési tárgyaknak, valamint a Szokolay Sándor fafaragó- és festőművész hagyatékából berendezett emlékszobának. A település szülötte által készített népi fafaragott bútorok, a híres festmények, valamint a magángyűjteményébe tartozó cserépedények közül a butéliák és a tésztaszűrők gazdag tára várja az emlékházba látogatókat.
A múlt században épült, műemléknek nyilvánított Szlovák Emlékház a nemzetiségi kultúra jegyeit ötvözi mind építészeti stílusában, mind pedig berendezési tárgyaiban. A jellegzetes előtornácos-oszlopos épület ad helyet a népi hagyományhoz fűződő lakberendezési tárgyaknak, valamint a Szokolay Sándor fafaragó- és festőművész hagyatékából berendezett emlékszobának. A település szülötte által készített népi fafaragott bútorok, a híres festmények, valamint a magángyűjteményébe tartozó cserépedények közül a butéliák és a tésztaszűrők gazdag tára várja az emlékházba látogatókat.
A központból öt perces autózás vagy félórás séta után érkezünk az Antali erdőhöz. A bekerített erdő kapuja előtt élesen balra fordulva az út végén balra találjuk a Vajda-házat, jeles költőnk, Vajda János gyermekkorának színhelyét. A költő – bár nem itt született – ezt az erdészházat vallotta szülőházának. Verseiből kitűnik, hogy ez a hely volt életének igazi vonatkoztatási pontja. Az öreg erdészház ma is áll, a község pedig fontos feladatának tekintette, s tekinti ma is ápolását, karbantartását. A házban jelenleg időszakos helytörténeti, illetve Vajda-kiállítás látható, előzetes bejelentkezéssel.
A központból öt perces autózás vagy félórás séta után érkezünk az Antali erdőhöz. A bekerített erdő kapuja előtt élesen balra fordulva az út végén balra találjuk a Vajda-házat, jeles költőnk, Vajda János gyermekkorának színhelyét. A költő – bár nem itt született – ezt az erdészházat vallotta szülőházának. Verseiből kitűnik, hogy ez a hely volt életének igazi vonatkoztatási pontja. Az öreg erdészház ma is áll, a község pedig fontos feladatának tekintette, s tekinti ma is ápolását, karbantartását. A házban jelenleg időszakos helytörténeti, illetve Vajda-kiállítás látható, előzetes bejelentkezéssel.
A központból öt perces autózás vagy félórás séta után érkezünk az Antali erdőhöz. A bekerített erdő kapuja előtt élesen balra fordulva az út végén balra találjuk a Vajda-házat, jeles költőnk, Vajda János gyermekkorának színhelyét. A költő – bár nem itt született – ezt az erdészházat vallotta szülőházának. Verseiből kitűnik, hogy ez a hely volt életének igazi vonatkoztatási pontja. Az öreg erdészház ma is áll, a község pedig fontos feladatának tekintette, s tekinti ma is ápolását, karbantartását. A házban jelenleg időszakos helytörténeti, illetve Vajda-kiállítás látható, előzetes bejelentkezéssel.