Emlékház

Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulóján nyílt meg a nagy magyar festő emlékháza, melyben 19. sz.-i korabeli polgári miliőbe illesztve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képező 21 eredeti Munkácsy-kép található. A látogatókat három fogadótér, hét kiállítóterem, két foglalkoztató és egy műterem szolgálja nagy udvarral és egy 2000 m²-es védett parkkal. Kiemelt feladata a település Munkácsy-hagyományainak megőrzése, valamint az ünnepek kultúrájának ápolása.

A házat 1908-ban építette Nagy László édesapja, Nagy Béla (1884–1969) parasztgazda.Itt élt hitvesével, a nyárádi Vas Erzsébettel (1905–1995) és itt született négy gyermekük: Izabella, László (1925), Mária és István (1938, írói nevén Ágh István). A szülői ház ma is látható része állami segítséggel, az iszkáziak szeretetéből és közadakozásból lett helyreállítva. 1984-től Nagy László Emlékházként szolgál, a költő híveinek és családjának szándéka szerint.

Németh Kálmán szobrászművész életműkiállítása a művész egykori lakóházában. A képzőművészeti alkotásokat kilenc kiállítóhelyiségben, eredeti elrendezésükben tekinthetjük meg a művész által készített bútorokkal egységes enteriőrökben. A patinás műemlék épületnek a művész gondozott, minden évszakban hangulatos, védett szőlős és gyümölcsös kertje ad méltó környezetet.

Öveges József, a híres fizikus, tanító és pap műemléki védelem alatt álló szülőházában alaktották ki az Öveges József Emlékházat. Megtekinthetők itt Öveges professzor bútorai, személyes használati tárgyai, kísérleti eszközei, valamint fotókiállítás is látható. A tárlatvezetés során kísérletek bemutatására is sor kerül. Az Emlékház csoportosan és egyénileg is látogatható. Előzetes időpont egyeztetéssel, legalább 2 nappal a látogatás előtt várják a bejelentkezést.

A múzeumot Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján, 1973-ban alapították. Sárszentlőrinci iskolaéve során, 1831-32-ben itt lakott Petőfi Sándor. Az utcai homlokzaton ennek emlékét tábla és a költő bronz domborművű portréja őrzi. Az épületet az 1800-as esztendő táján építették későbarokk (copf) stílusban. Mai küllemét és a hírnevéhez méltó belsőt főleg a 2008-as átadásakor nyerte el. Népi műemléki védettséget élvez.

Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor utca 7. szám alatti ház homlokzatán emléktábla hirdeti, „Itt töltötte gyermekévet Petőfi Sándor”. E ház helyén állt az nádtetős épület, amelyben a Petrovits család élt, amikor az édesapa mészárszék árendás volt a Kiskunság székhelyén. Az 1850-es években épült polgárház lett a későbbiekben a félegyházi Petőfi-kultusz egyik színhelye, ma ez az emlékház mutatja be Petőfi Sándor emlékeit Kiskunfélegyházán.

A szülőfalujában berendezett Remenyik Zsigmond Emlékmúzeum segítségével az író életéről és munkásságáról kaphatunk áttekintést. Az emlékházban az író egykori használati tárgyai mellett művei és levelei is megtekinthetők.

Róth Miksa (1865-1944) a magyar üvegművészet legjelesebb alkotója volt. Nevéhez fűződik számos középület, többek között a budapesti Országház, a Zeneakadémia vagy a Gresham-palota ólomüveg ablakainak készítése. Az Emlékház állandó kiállítása keresztmetszetet ad Róth Miksa művészetének egyes szakaszaiból. Jelentős alkotások, gyönyörű ólomüveg képek láthatók itt a historizmus, a szecesszió és az art deco korából. A művész egykori lakóháza szépen felújított műemlék épület. Fennmaradt a lakás csaknem sértetlen század eleji enteriőrje – így az ide látogatók teljes képet alkothatnak a magyar főváros nagy korszakának polgári világáról is.

Bazsiban található Simon István költő Emlékháza, mely állandó kiállítással tiszteleg a költő emléke előtt. Az irodalomtörténeti kiállítás felidézi Simon István alakját és költészetét, megjelenítve a környezetét, mely gyermek- és ifjúkorában körülvette.

Mohácson a Táncsics Mihály utcában nyílt meg a Sokac Ház, ahol bemutathatóvá váltak a helyi sokac hagyományok. A tájházban számos népművészeti tevékenység megtekinthető és kipróbálható. A Sokac Ház a mohácsi sokac tradíciók és kulturális örökséget mutatja be egy interaktív elemeket felvonultató kiállítás segítségével.